Az előző havihoz képest szeptemberben 0,4 százalékkal, napi 10,74 millió hordóra, a Szovjetunió felbomlása utáni legmagasabb szintre emelkedett Oroszország olajtermelése.

Az emelkedő orosz olajtermelés csak tovább fokozza a világpiaci túlkínálatot és egyben arra is utal, hogy Oroszországnak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok mellett, a világ egyik legnagyobb olajtermelőjének, nem áll szándékában csatlakozni az OPEC termeléscsökkentési felhívásához az árak emelése érdekében.

Az olaj ára jelenleg mintegy 50 százalékkal alacsonyabb a bő egy évvel ezelőttinél.

Az OPEC jelezte, hogy csak abban az esetben hajlandó csökkenteni a termelését, ha más nagy olajtermelők, például Oroszország is ezt teszi.

Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes még szeptemberben közölte, hogy a termelés csökkentése csak tartósan alacsony árak esetén jöhet szóba, és még akkor is csak csekély mértékben.

"Oroszország homlokegyenest ellenkező megközelítést alkalmaz, mint a nagyobb OPEC tagországok, mivel a lehető legnagyobb kitermelésre törekszik, és csak utólag foglalkozik az árváltozások következményeivel" – mondta Christopher Weafer, a moszkvai Macro-Advisory tanácsadó cég szakértője. "Nem valószínű, hogy Oroszország együttműködésre lépne az OPEC-kel, az pedig teljes mértékben kizárható, hogy csatlakozna hozzá" – tette hozzá.

A sajátos földrajzi és a nehéz környezeti feltételek miatt az orosz olajtermelő vállalatok nem tudják olyan könnyen változtatni a kitermelés volumenét, mint más országok termelői. A rubel árfolyamcsökkenése ugyanakkor olcsóvá is teszi az oroszországi kitermelési költségeket, ami hozzásegít a termelő vállalatokat nyereségességük megőrzéséhez.

"Az alacsony olajárak egyáltalán nem befolyásolják az orosz kitermelési terveket" – mutatott rá Pavel Kushnir, a Deutsche Bank (DB) moszkvai olajipari elemzője. A DB a tavalyi 10,58 millió hordós napi termelés után az idén átlagosan napi 10,6 millió hordós, a Szovjetunió felbomlása utáni legmagasabb orosz olajtermelést prognosztizálja.