NRGreport
Menü

Minden eddiginél magasabb szintet üthetnek meg a közlekedési beruházások

A közlekedési infrastrukturális beruházások területén az előrejelzések szerint 2014 és 2025 között világszerte körülbelül 5%-os átlagos éves növekedés várható a PwC elemzése szerint. A következő tíz év közlekedési infrastrukturális kiadásaival kapcsolatos elemzés – amelyhez az Oxford Economics nyújtott kutatási támogatást – a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások jelenlegi mértékét becsüli meg, és felméri a jövőbeni befektetési kilátásokat egészen 2025-ig.

Az átlagos éves növekedési ütem várhatóan Afrika Szaharától délre fekvő területein lesz a legmagasabb, több mint 11%, míg az ázsiai csendes-óceáni térség marad továbbra is a legnagyobb közlekedési infrastrukturális piac: az előrejelzési időszakban a beruházások 557 milliárd dollárról közel 900 milliárd dollárra növekednek. Nyugat-Európában azonban a folyamatos fiskális szigor miatt a közlekedési infrastrukturális beruházások volumene várhatóan nagyon lassan tér vissza a korábbi szintre – 2022-re is még csak a 2008-as értékeket éri majd el.

Az előrejelzési időszakban a tengeri kikötőkbe történő befektetések növekednek a leggyorsabban, átlagosan évi 5,8%-kal (ezek hajtóereje például az indonéziai nagyberuházások), miközben a repülőtéri beruházások éves növekedési üteme várhatóan 2,6%-ra lassul. A legtöbb befektetés azonban valószínűleg továbbra is az utakhoz kapcsolódik, különösen a növekedési piacokon. Ez részben annak köszönhető, hogy a fejlődő országokban növekszik a jólét és ezzel párhozamosan a magántulajdonban lévő gépjárművek száma. Ezzel szemben a vasúti közlekedés az előrejelzések szerint viszonylag erős növekedést mutat az érett közlekedési piacokkal rendelkező fejlett gazdaságokban, mint például Nyugat-Európában, ahol egyre népszerűbb a tömegközlekedés – különösen az Egyesült Királyságban és Spanyolországban, ahol a nagysebességű hálózatok további fejlesztése várható.

„A globális pénzügyi válság kezdete óta az infrastrukturális kiadásokat korlátozta a kormányzati ráfordítások általános lefaragása, míg a hosszú távú infrastrukturális hézag továbbra is fennáll. Egyes fejlődő országokban, mint például Indonéziában és Indiában, a közlekedési infrastrukturális beruházások hiánya gátolja a növekedést. Már ezekben az országokban is érzékelhetőek azonban a változás jelei az új kormányok hatalomra kerülésével” – mondja Julian Smith, a PwC beruházási projektekért és infrastruktúráért felelős cégtársa.

„Néhány fejlett ország a globális pénzügyi válság következtében fokozta az útépítésbe történő és más infrastrukturális beruházásait, hogy ezzel is serkentse a gazdaság és a foglalkoztatás növekedését. Az infrastrukturális projekteknek világszerte számos akadályt kell leküzdeniük, legyenek azok politikai, technikai kihívások vagy egyéb váratlan problémák. A gondosabb tervezés segíthet elkerülni az építkezés közben felmerülő esetleges jogvitákat, a hatékonyabb projekttervezési, -előkészítési és -jóváhagyási eljárások pedig jelentősen felgyorsíthatják a projektek megvalósítását. Azonban sok növekedési piacon gondot jelent, hogy a kormányok nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal a projekt-előkészítés terén” – hangsúlyozza a PwC szakértője.

„Előrejelzéseink kedvező képet adnak a közlekedési infrastruktúra piacának növekedéséről, fontos azonban annak biztosítása, hogy a forrásokat gondosan és körültekintően fektessék be, értéket teremtve ezzel a finanszírozók számára, ideértve a felhasználókat, az adófizetőket és a befektetőket is” – véli Julian Smith.

Oroszország, Közép- és Kelet-Európa

Míg a volt Szovjetunió és a közép- és kelet-európai országok (FÁK/KKE) jelenleg az infrastrukturális befektetések kisebb hányadát fordítják a közlekedésre a globális átlaghoz képest, ez az előrejelzési időszakban várhatóan változni fog. A KKE-országok többségében a megfelelő közlekedési hálózatokba történő befektetés továbbra is viszonylag fontos marad, mivel a kitermelt ásványi nyersanyagokat el kell szállítani más piacokra. Ez különösen jellemző a kikötői kiadásokra, amelyek aránya 2014 és 2025 között várhatóan évente átlagosan 10%-kal nő. Ezzel szemben az ásványi anyagokat nem exportáló országok, mint például Lengyelország és Magyarország esetében a közlekedési kiadások sokkal lassabb ütemű növekedése valószínűsíthető. Afrika Szaharától délre fekvő területein növekszik a leggyorsabban a regionális infrastruktúrapiac: a közlekedési kiadások 2015 és 2025 közötti időszakra előre jelzett átlagos növekedési üteme meghaladja az évi 11%-ot. A növekedés a legnagyobb részben az úthálózatokat és kikötőket érinti.

Nyugat-Európa

Az elemzés szerint Nyugat-Európában a közlekedési infrastrukturális beruházások növekedése a közeljövőben mérsékelt lesz. Ennek okai közé tartozik, hogy a nyugati országok közlekedési hálózatai eleve jól fejlettek, valamint továbbra is számolni kell költségvetési megszorításokkal, és nagy az igény a fejlettebb szociális infrastruktúrára, különösen az egészségügyi ellátás terén. Az infrastrukturális kiadások valószínűleg a forgalmi torlódások elkerülésére irányuló rendszerekre korlátozódnak. A vasúti beruházások területén azonban növekedés várható. Spanyolországban például hatéves stagnálást követően a vasúthálózatba történő újabb befektetésekre lehet számítani 2016 és 2025 között. Az egyes alszektorokba történő beruházásokkal Nyugat-Európa globális közlekedési infrastrukturális kiadásokból való részesedése várhatóan nagyjából változatlan marad: a 2014. évi 11%-ról 2025-re 10%-ra csökken.

Egyesült Államok és Kanada

Tekintettel közlekedési hálózataik fejlettségére, az Egyesült Államokban és Kanadában a beruházások az elkövetkező évtizedben várhatóan évente mindössze 3%-kal növekednek. Összességében az USA és Kanada globális közlekedési kiadásokból való részesedése a 2014-es 14%-ról 2025-re várhatóan 11%-ra csökken. A közlekedési kiadások visszafogása a legjobban a kanadai repülőtéri befektetésekben mutatkozik meg, amelyek az előrejelzések szerint évről évre csökkenni fognak, és csak 2023-ban várható szerény növekedés.

Ázsiai csendes-óceáni térség

Az ázsiai csendes-óceáni térség számos országában továbbra is valószínűsíthető a közlekedési hálózatok nagyszabású fejlesztése, figyelembe véve a gazdasági erővonalak nyugatról keletre tolódását, az ázsiai jövedelmek növekedését és a gyors urbanizációt. A közúti infrastruktúrába történő jelentős beruházások a személyautók számának növekedésével járnak, valamint városi területeken a forgalmi torlódások enyhítése érdekében a tömegközlekedési infrastrukturális beruházások növekedése is várható. A tengeri kikötői infrastruktúra jelentős növekedése is várható, aminek hajtóereje a nemzetközi kereskedelem kibővülése.

Latin-Amerika

Latin-Amerikában a növekvő életszínvonal várhatóan a személyautók számának növekedéséhez vezet, ezért szükség lesz a közúti infrastrukturális beruházásokra. A közúti kiadások várhatóan átlagosan évi 11%-kal fognak növekedni 2014 és 2025 között, ami több mint kétszerese a globális átlagnak. A nagyobb jólét valószínűleg az egyéb közlekedési formák iránti keresletet is növeli majd: a tengeri kikötőkbe történő befektetések például a közúti befektetésekhez hasonló ütemben fognak növekedni, aminek oka egyrészt a behozatal iránti megnövekedett fogyasztói igény, másrészt az export növekedése. A repülőtéri kiadások növekedése is várható, különösen az előrejelzési időszak első felében, mivel ekkor kerül sor Mexikóváros új repülőterének első fejlesztési fázisára.

Közel-Kelet

Míg az újságok címlapján a megaprojektek szerepelnek – mint például a rijádi és a katari repülőtér metróhálózata –, továbbra is az úthálózat teszi ki a közlekedési kiadások legnagyobb részét a Közel-Keleten. A személyautók száma várhatóan jelentősen nő az elkövetkező évtizedben; ebből következően az úthálózatba történő beruházások is várhatóan növekedni fognak – a növekedés mértéke az előrejelzési időszak végére csaknem 116%-os lesz, ami 2025-re eléri az évi 31 milliárd dollárt.

Forrás: NRGReport