A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül 1153 milliárd forintnyi forrás lesz elnyerhető a 2015. végéig megjelenő pályázatokon, de már most szűkösnek látszik a keret az abszolút elsőbbséget élvező klímaváltozásra történő felkészülésre.

Ezt Mizák József, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese mondta kedden Siófokon, egy konferencián. Ismertette azt is, hogy a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban a források jelentős hányadára kiemelt felhíváson keresztül lehet pályázni: 44 kiírásból 36 lesz kiemelt és 8 hagyományos. A kiemelt eljárásrend szerint kormányhatározatban nevesítik azok körét, akik támogatási kérelmet nyújthatnak be egy-egy kiírásra.

A KEHOP keretének felosztásában abszolút prioritást élvez a klímaváltozás hatásaira való felkészülés, elsősorban az árvízvédelmi, vízgazdálkodási vagy katasztrófavédelmi feladatok. Az uniós kötelezettségnek is számító, tervezett beruházások forrásigénye már most mintegy 20 milliárd forinttal túllépi a tervezett 318 milliárd forintos keretet – jelezte Mizák József.

A támogatások odaítélésénél elsőbbséget élveznek továbbá a települési vízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást, szennyvízkezelést szolgáló, a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos, illetve a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, valamint az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó pályázatok.

Mizák József előadásában kifejtette, a klímaváltozásra felkészülés azért élvez abszolút elsőbbséget, mert az előrejelzések szerint a légkör elmúlt évtizedekben jellemző felmelegedése folytatódik, és nő a szélsőséges meteorológiai és hidrológiai helyzetek gyakorisága. Magyarország 23 százaléka árvizek által veszélyeztetett terület, ami az egyik legmagasabb arány Európában.

A konferenciát a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. rendezte az idén ősztől jövő év tavaszáig tartó Balatoni partnerségi napok keretében. A rendezvényen szó esett arról is, miként lehet klímabarát egy település, melyek az éghajlati változás cselekvési irányai a Balaton térségében, és milyen inváziós fajokkal kell számolni az üdülőrégióban.

Andrásofszky Enikő, a Veszprém Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyszínen is sürgető feladat lenne kotorni a Balaton medrét. Ez azonban meghaladja a tóparti önkormányzatok gazdasági erejét. Mizák József ezzel kapcsolatban azt mondta, többféle támogatási programban is nevesíteni lehet a célt. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság jellemzően nem támogatja az ilyen fenntartó jellegű beruházásokat, ezért valószínűleg hazai forrásokból lehet megoldani a problémát.