NRGreport
Menü

Milyen szereplő az állam az energiapiacon?

Németh Lászlóné államtitkár javaslata szerint még nagyobb falatot harapna a kormányzat az energiapiacból, míg az ellenszélben küzdő magántársaságok szerint nem biztos, hogy az állami cégek megfelelően tudnának működni a szektorban, és még az is kérdéses, jó-e nekik, hogy közel kerülnek a fogyasztókhoz.

A jelenlegi állami szerepvállalás újabb lépcsőjeként a kormány újabb befektetéseket tervez az energiaszektorban. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára bejelentette, hogy a törvényhozáshoz előkészített javaslatuk szerint az infrastruktúra területén további érdekeltségeket vásárolnának a kereskedő cégek mellé, más elosztócégekben is.

A politikus bejelentését a Portfolio Energy Investment Forum 2015 konferenciáján kritikus hangok is fogadták, leginkább a Magyarországon nehéz helyzetbe kerülő E.ON részéről.

"Vannak még terveink"

Rengeteg kérdőjel van jelenleg Magyarországon, és kemény harcot vív itt a cég – mondta az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója, Eric Depluet. Mint kifejtette az ellenszelet egyrészt az extra adók jelentik, másrészt, hogy az országban az egyébként igazságos szabályozást túlontúl alávetették a politikai céloknak. Mindez azt eredményezte, hogy a befektetéseiket vissza kellett vágniuk, és csak a legszükségesebb beruházásokat hajtják végre, hogy teljesítsék a kötelezettségeiket az ügyfeleik felé.

Mindemellett arra a kérdésre, hogy kivonulnak-e, a válasz egy határozott nem volt: „A pletykák ellenére – tetszik vagy nem –, de vannak még terveink az országgal.”

A vezérigazgató szerint amellett, hogy az állam is megjelent nagy szereplőként a piacon, a legnagyobb gond a vásárlási oldalon adódott. Az ügyfeleik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a földgázt, mert túl magas az aránya a jövedelmen belül. Ezzel szerinte a politikusoknak kellene kezdeni valamit. Ahogy ő látja, ezt azonban a politika sem balról, sem jobbról nem tudja megoldani, és az E.ON sem látja, hogyan segíthet.

Az állam szerepvállalása kapcsán kritikus véleményt fogalmazott meg az E.ON hazai vezére, amit igyekezett, mint mondta „udvariasan” megfogalmazni. Itt is rengeteg kérdőjelet lát, ha csak a magyar állami cégek sikerességét nézzük, mint a Malév vagy a Magyar Posta.

Így vagy úgy, fizetni kell

Mindemellett a magyar politikusok által hangoztatott véleményt is megkérdőjelezi, hogy a magyar állam jobb árat tudna elérni a gázszolgáltatásban, mint egy olyan nagy cég, mint ők, hiszen ők is hasonlóan jó alkupozícióban vannak az oroszokkal, mint a politikusok.

Az is kérdés, hogy a gáz ára mindenki számára jól láthatóan jelenik-e meg, vagy esetleg a szociális rendszeren keresztül, mert azt végül így vagy úgy, de végül ki kell fizetni.

Depluet furcsának tartotta a magyar államtitkár, Németh Lászlóné szavait, hogy az állam szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni a fogyasztókkal. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ha valamilyen komoly probléma adódik - ami gyakori ebben a szektorban -, akkor a politikusok nem tudják majd maguktól eltolni a felelősséget.

Ráadásul, szerinte, ha az állam újra megjelenik a szolgáltatói oldalon, akkor elképzelhető, hogy képesek ugyanolyan jól csinálni, mint a magáncégek, de jobban biztosan nem.

A bankszektorban is jól teljesítenek az állami cégek

Ságodi Attila, a KPMG partnere, valamint kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője szerint a hazai energiaszektor magántulajdonban lévő cégeihez hasonlóan az állami vállalatok ugyanolyan alapokon állnak, mint magánszektorbeli társaik. Forrásokban, hosszú távú gondolkodásban, döntéshozásban, munkakultúrában is ugyanolyan minőséget képesek felmutatni, ahogyan az a pénzügyi vagy a bankszektorban is látható.

Ennek megfelelően ők is ugyanolyan jól teljesíthetnek az energiaszektorban. Nem tudja egyértelműen kijelenteni, hogy ez így lesz, de reméli.

A KPMG szakértője az egységes európai piacon elfoglalt helyünkről szóló előadásában felhívta a figyelmet, hogy Magyarország meglehetősen elmaradt a tervektől a megújuló energiaforrások tekintetében. Ahhoz, hogy az ország eleget tegyen 2020-as vállalásának, a jelenlegi szint 2,5-szeresére kellene emelni a megújuló kapacitásokat.

Míg korábban komoly beruházások valósultak meg, jelenleg gondot okozhat, hogy Magyarországon nem történtek meg a befektetések az európainak megfelelő ritmusban. A költségcsökkentéshez és a hatékonyságnöveléshez viszont komoly invesztíciók szükségesek.

A Mol saját úton

A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, Fasimon Sándor szerint is a vállalatok a leghatékonyabb szereplők az energiapiacon. Ők egyébként évente 100 milliárd forintot fektetnek be, és a fogyasztókra fókuszálnak, ezt azonban megnehezíti a jelenlegi adózási környezet.

A vezető visszautalt korábbi előadására, amelyben kifejtette, hogy 15 év alatt a cég mekkora fejlődésen ment keresztül, és hogyan vált globális nagyvállalattá. 2000-ben 447 töltőállomásuk, 18 ezer munkavállalójuk volt 3 országban, és 4 országban folytattak kutatás-termelést. Idén pedig már 2000 töltőállomásuk van, 40 országban működnek, 11 országban kutatnak, 8 országban termelnek.

A sikerükben pedig kulcsfontosságú volt, hogy mindig a saját stratégiájukat, saját útjukat követték. Hiába változtak az olajárak, ők nem eszerint léptek, az upstrem és a downstream fejlesztéseket nem ettől tették függővé, így integrált működéssel, integrált kockázatkezeléssel nem szolgáltatták ki magukat a piac ciklikusságának.

Az olajár ciklikusságához Vargha Péter Simon, a Mol Nyrt. vezető közgazdásza adott hátteret előadásában. A szakértő szerint a jelenlegi olajárzuhanás után, amely a Brent típusnál 50 dollár körüli hordónkénti összeget jelent, középtávon lehet emelkedés. Ilyen szinten egyébként legutóbb a 2008-as pénzügyi válság idején járt az energiahordozó. Jelenleg igaz, hogy masszívan nő a kereslet, de a kínálat egyelőre fedezi, és a kialakult többlet még eltart egy ideig. Amikor a többlet elfogy, akkor beruházásokra lesz szükség, és ismét drágulás jöhet. Hogy mikor, abban nagy szerepe lehet a kínai gazdaságnak.

A palagáz betörésével az egész olajpiac átalakult, és a lomha, lassan beinduló beruházások helyett már a gyorsreagálású palatelepek hamar letörhetik az árat, ha túl magasra szárnyalna. Ráadásul amikor alacsony szinten nem éri meg a pala kitermelése, akkor sem vesznek el ezek az eszközök, legfeljebb más tulajdonosokhoz vándorolnak, és várják, mikor indulhatnak be ismét. Így már nem egy-egy nagyobb szereplő határozza meg az ár színvonalát.

Vargha szerint az is jelentős változás az energiaordozók piacán, hogy a gáz ára egyre inkább különvált az olajétól, és már nem lehet abból egy egyszerű képlettel kiszámolni.

Olajozott az együttműködés a Mollal

A konferencia nyitóelőadásában Németh Lászlóné államtitkár számolt be a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének folyamatáról. Ekkor árulta el, hogy a kormány elé még be nem terjesztett vitaanyag szerint további szerepvállalást ajánlanának az energiaszektorban.

Ha a további cégvásárlás megtörténik, akkor az elosztókat szétválasztanák üzemeltetőre és eszköztulajdonosra, és egy infrastruktúraalapot is létrehoznának.

Németh Lászlóné elmondta, hogy az energia területén új szemléletmódot kívánnak megvalósítani a szinergiát kihasználva. A 25 százalékos állami tulajdonú Mollal olajozott az együttműködés. Szerinte fontos, hogy az állami cégek ne versenyezzenek egymással, hanem használják ki az együttműködést. Az együttműködésben érintettek közé sorolta az MVM-et, a Mol-csoportot, az MFB-t és a Magyar Postát. Jövőre az állami közművállalatok együttműködésében-összehangolásában a Magyar Posta csoporton belül működő Díjbeszedő csoportra támaszkodnak majd.

Az is fontos, hogy a nyereség realizálása ne legyen elsődleges szempont. Ehelyett a profitot a biztonságos működésre vagy újabb rezsicsökkentésre fordíthatják, hogy a családok, vállalkozások nyerjenek ezen.

A paksi áramot például előállítási áron kapná meg és adná tovább az egyetemes közműszolgáltató, egy nonprofit közellátási modellben az áram árát megtisztítanák minden hozzáadott tarifaelemtől.

Forrás: NRGReport