NRGreport
Menü

Quo vadis, Paks 2?

Az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és a paksi bővítés folyamatban lévő beszerzéseinek a felfüggesztését kérik – értesült a Bruxinfo és a Népszabadság is brüsszeli forrásból. A felfüggesztés oka: a magyar hatóságok nem követték a közbeszerzésre vonatkozó uniós előírásokat, amikor pályáztatás nélkül választották ki a paksi bővítésre a Roszatomot. A miniszterelnöki hivatal a konstruktív egyeztetésekben bízik.

Csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak az Európai Bizottság, mert úgy látja, hogy a paksi atomerőmű kibővítésére vonatkozó megbízási szerződés (az Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás részeként) közvetlen, nyílt pályáztatás nélküli odaítélésével megsértette az EU közbeszerzési szabályait – értesült a BruxInfo.

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.

Addig is azonban a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület forrásaink szerint arra szólíthatja fel csütörtökön Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.

A Bizottságnál egyelőre nem kommentálták az információt. A testület csütörtökön hoz döntéseket kötelezettségszegési ügyekben, ennek lehet része a paksi dosszié is. Az utolsó szót tehát a kérdésben a biztosok kollégiuma mondja ki, ami döntése során politikai szempontokat is mérlegelhet.

Az uniós közbeszerzési szabályok általa vélt megszegése miatt 2014 decemberében elsőként Jávor Benedek, magyar zöldpárti EP-képviselő tett panaszt az Európai Bizottságnál.

Magyarország egy Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás keretében ítélte oda közvetlenül, tendereztetés nélkül a Roszatomnak a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére és felszerelésére vonatkozó szerződést. A projekt költségeit 12,5 milliárd euróra becsülik. A megállapodás hivatalos notifikálása óta a testület belső piaci (DG GROW) főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak.

A Bizottság illetékes főigazgatósága a BruxInfo információi szerint arra a következtetésre jutott, hogy nem. Mégpedig azért, mert először is megítélése szerint jelen esetben nem teljesültek azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi szerződés keretében lehetőséget adnak egy kontraktus közvetlen, versenypályázat kiírása nélküli odaítélésére és megkötésére.

A magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.

A Bizottság azonban részben az Európai Bíróság esetjogából kiindulva azzal érvel, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket. Következésképpen, az uniós tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság. Márpedig forrásaink szerint a paksi beruházás közvetlen odaítélése (illetve ahogy azt a kormányközi megállapodás rögzíti) nem felel meg ezeknek az elveknek, ezért a Bizottság úgy látja, hogy a magyar-orosz államközi megállapodás sincs összhangban az EU működéséről szóló szerződéssel.

Jó okkal feltételezhető, hogy a belső piac működését felügyelő főigazgatóság azon az alapon is kifogást emel a Roszatomnak adott megrendelés ellen, hogy kizárólag az EU-nak van joga az európai közbeszerzési piac megnyitásáról szóló nemzetközi szerződések megkötésére. A Bizottság értelmezése az, hogy Magyarország a kormányközi megállapodáson keresztül hozzáférést biztosít egy harmadik országnak, jelen esetben Oroszországnak a magyar és így az uniós közbeszerzési piachoz, miközben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is. Ez pedig ellentétes lehet a Szerződéssel.

A várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési részére vonatkozik, az állami támogatási és egyéb szabályokkal való megegyezőség felmérése jelenleg külön vizsgálat(ok) tárgyát képezi.

Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy ebben a pillanatban csak a Bizottság jogi álláspontjáról lehet szó, az a kötelezettségszegési eljárás során derül majd ki, hogy melyik félnek van igaza a vitában.

Lázár János szerint a magyar kormánynak nincs oka aggodalomra amiatt sem, hogy Brüsszel a paksi bővítés beszerzéseinek felfüggesztését kérte a nemzetközi tender elmaradása miatt.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője – aki a vizsgálatot kezdeményezte az Európai Bizottságnál – megerősítette a hírt a Népszabadságnak. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a paksi projekt felelőse a lap érdeklődésére szintén megerősítette a felfüggesztésről szóló döntést, de hozzátette, erről hivatalos értesítést még nem kapott.

„Nem aggódunk, nincs okunk aggodalomra. A birtokunkban van egy papiros, melyet José Manuel Barroso volt Európai Bizottsági elnök írta alá 2014. január 14-én. Enélkül nem tudtuk volna megkötni a szerződést” - nyilatkozta a lapnak Lázár János.

A miniszter azt is közölte, állnak a kötelezettségszegési eljárás elébe, és mint ahogyan az üzemanyag-szerződés, illetve a műszaki felelősség ügyében, úgy ebben az ügyben is készek a konstruktív egyeztetésre, és bíznak abban, hogy végül megoldásra jutnak.

Közben a Miniszterelnökség közleményében azt írta: a kormány nem sértette meg az uniós közbeszerzési szabályokat. A magyar kormány a beszerzési kérdéseket illetően egyelőre nem ismeri az EB hivatalos jogi álláspontját, írták. Hozzátették: a kormány a bizottság minden kérdésére - ahogyan eddig, úgy a jövőben is - részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást ad. Ennek köszönhetően idén áprilisban az Európai Unió harmadik félként jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járt el - írták.

Forrás: Bruxinfo, Népszabadság, NRGReport