A Krím áramellátása lett az újabb frontja a feszült ukrán–orosz viszonynak, írja az Index. A robbantás miatt akadozó áramellátást az Oroszországhoz került Krím egy hónap alatt orosz forrásokkal váltaná ki. Kijev közben az elszakított félsziget elszigetelésének újabb lehetőségeit vizsgálja. Hétfőn az áruszállítás leállításáról is döntöttek.
Hétfőn szabadnapra kényszerült a Krím és érvényben maradt a rendkívüli állapot, miután harmadik napja nem sikerült helyreállítani a kétmilliós félsziget áramellátását, írja az Index.
A tavaly egyoldalúan Oroszországhoz csatolt Krím energiaellátásának csak 20-30 százalékát tudja fedezni, működése még mindig Ukrajnán múlik.
Bár Moszkvának így is évi kétmilliárd dollárjába kerül a félsziget, egyelőre nemcsak az energiahálózat átalakításával adós, de a beígért, Kercsi-szoros felett átívelő híddal is.
Az áramellátástól egy szombat éjszakai robbantás vágta el a Krímet: az oda tartó vezetékek 24 méter magas tartóoszlopait semmisítették meg harckocsiaknákkal két helyszínen is, nem messze a félsziget északi határától. Két további ponton már pénteken megrongálták a vezetékeket. Két kisebb teljesítményű vezetéket hétfőre már működésbe hoztak, de ez nem sokat segít a krímieken.
Egyes híradások szerint a hét végére állhat helyre az áramellátás, bár ez kétséges, miután hétfőn már ismét aktivisták akadályozták az áramszolgáltató munkálatait. A rendfenntartók ezúttal nem avatkoztak be – közölte a Radio Szvoboda.
Ugyanakkor Kijev gyengének sem mutatkozhat a radikálisabb erőkkel szemben, ráadásul az áramszünet Ukrajna több régióját is érinti. Emellett a vezetékek megrongálása nemcsak kellemetlen, de veszélyes is: a túlterhelés elkerülése érdekében rendkívüli gyorsasággal kellett csökkenteni a zaporizzsjai és a dél-ukrajnai atomerőművek teljesítményét és két további hőerőműét, összesen 500 megawattal. Ez a két blokkból álló paksi atomerőmű egy-egy blokkjának teljesítményével azonos.
NRGreport
