A kormány felelősen gazdálkodik az ásványvagyonnal, az utóbbi időben több bányászati koncessziós pályázatot hirdetett a szaktárca a kutatás és kitermelés élénkítésére – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára pénteken a Magyar Bányászati Szövetség idei Szent Borbála-napi országos ünnepségén, Budapesten.

Elmondta: Magyarországon a megkötött koncessziós szerződések értelmében a szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére 20 éves, míg a geotermikus energia esetén ugyanezen tevékenységekre 35 éves időtartamban nyílik lehetőség, az időpontok mindkét esetben egyszer, újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbíthatók.

Aradszki András elmondta: a koncessziós időtartamok és azok meghosszabbíthatósága is tükrözi azt a hosszú távú kormányzati gondolkodást, amely hozzájárulhat a szakma továbbéléséhez, a szakmakultúra fenntartásához.

Az államtitkár ismertette, hogy a tavalyi Borbála-napon már közölt második koncessziós kör nyertesei közül 2015. februárban mind az öt szerződést megkötötték, ennek alapján elindulhatnak a kutatási munkák Okány-kelet, Ebes, Nádudvar, Újléta és Nagylengyel-nyugat területén szénhidrogén, míg Battonyán geotermikus energia után.

Hozzátette: miniszteri döntéssel rendelkeznek a 2015 áprilisában meghirdetett területekre kiírt koncessziók is, a nyertesek között akadnak ismert nevek, mint a Mol, az O&GD Central Kft. és a HHE GROUP Kft., emellett új induló a régióban az aktív kanadai Bankers Petroleum többségi tulajdonában álló Panbridge Hungary Zrt., amely elsőre eredményes pályázatot nyújtott be a Püspökladány területére kiírt koncesszióra.

Aradszki András elmondta, hogy a 2015-ben meghirdetett 10 területből 8 esetében – Berettyóújfalu, Mogyoród, Nagykáta, Ócsa, Battonya-Pusztaföldvár észak, Dány, Lakócsa és Püspökladány – jelenleg is zajlanak az egyeztetések a nyertes pályázókkal a koncessziós szerződések megkötéséről.

Az államtitkár kiemelte, hogy az élénkülő érdeklődésnek köszönhetően 2013-tól a 2015-ös koncessziós felhívásokat is beszámítva a meghirdetett területek 75 százalékára érkezett pályázat, az élénkülő verseny, a befektetők hazai szénhidrogén-koncessziós lehetőségek iránti növekvő érdeklődése azért is különösen figyelemreméltó, mert alacsony beruházási aktivitás jellemzi a nemzetközi iparági környezetet.

Az első két sikeres pályáztatás során összesen 3,5 milliárd forint koncessziós díj folyt be az állami költségvetésbe, míg a vállalkozók és befektetők részére történő adatszolgáltatásokból származó bevétel 2015-ben már meghaladta a 100 millió forintot, az újabb szerződéskötések nyomán további közel 3 milliárd forintos koncessziós díjbevétele származik az államnak – mondta az államtitkár.

Ünnepi beszédében az államtitkár kitért a héten kezdődött párizsi klímacsúcsra is, úgy vélte, hogy az ott létrejövő megállapodás általános és kötelező érvényű keretet adna a következő 20-30 évre az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, ami a közlekedés, az ipar és az energetika területeit érintené meghatározóan.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozattal Magyarország megteremtette az energia- és klímapolitika összhangját.

Szakál Tamás, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, a Mol kutatás-termelés igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a bányászat társadalmi és környezeti elfogadása erősödött, a szakma képviselői jó irányba haladnak.