NRGreport
Menü

A 10 legfontosabb esemény idén az energiaszektorban

Elemzés | Jandó Zoltán | 2015-12-28 05:30

Az energiaszektorban sem volt eseménytelen 2015. Az év 5-5 legfontosabb hazai és nemzetközi történését szedtük össze az olajár összeomlásától a paksi pofonokon át a történelmi klímacsúcsig.

A nagy olajárzuhanás

A karácsony előtti napokban már 11 éves mélyponton járt a Brent kőolaj ára, pedig időközben azért volt egy gazdasági világválság is. A 36 dollár körüli jegyzés a másfél hónappal korábbinál is durván negyedével kevesebb, a másfél évvel ezelőtti szinttől pedig már majd 70 százalékkal marad el. Ráadásul a trendekben rövid távon jelentős változás biztosan nem várható. A Kőolaj-exportáló Országok Szövetsége (OPEC) továbbra sem mutat hajlandóságot, hogy kibocsátását csökkentse, a kereslet pedig nem nő túl dinamikusan, így még jó darabig túlkínálatos lehet a piac.

A legnagyobb olajipari cégek már idén is megérezték az alacsony árak kedvezőtlen hatását: a zuhanó bevételi és eredményszámok következtében a társaságok többsége (mint például a Shell, a BP, Exxon Mobil vagy éppen a Chevron) most dollártízmilliárdokkal ér kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul mivel a jelenlegi áresés minden bizonnyal tartósabb lesz annál, mint amihez a szektor szereplői szoktak, a vállalatoknak jó eséllyel stratégiájukon is módosítaniuk kell. Egyes szakértők már hónapokkal ezelőtt is tömeges elbocsátásokat vizionáltak, a Moody’s pedig pár hete azt jósolta, hogy csődhullám indulhat az amerikai palaolaj-kitermelő vállalatoknál.

11 éves mélypontján az olajár. Forrás: 123rf.com

Történelmi klímacsúcs

Még ha a konkrétumokat sokan hiányolták is a párizsi klímacsúcs zárónyilatkozatából, a COP21-t, azaz az ENSZ Párizsban tartott klímakonferenciáját a szakértők többsége azért eredményesnek értékelte. Nem is véletlenül: azt ugyanis semmiképpen nem szabad lebecsülni, hogy az olyan korábbi nagy ellenzők, mint az Egyesült Államok, Kína, India, vagy éppen Oroszország, aláírták a dokumentumot, és ezzel lényegében vállalták: lépéseket tesznek, hogy 2 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke.

Ha rövid távon éles változást önmagában a mostani fejlemények nem is hoznak, hosszabb távon mindenképpen arra lehet számítani, hogy a tisztább energiahordozók irányában mozdul majd el a globális energiaszektor. A szénnek, illetve a többi fosszilis tüzelőanyagnak talán India és néhány ázsiai feltörekvő ország még adhat némi lökést a nem túl távoli jövőben, a legtöbb előrejelzés szerint azonban a következő évtizedek a megújulókról szólnak majd.

A VW dízelbotránya

Bár nem közvetlenül az energiaipart érinti, több ponton is hatással lehet a szektorra a szeptemberben kipattant Volkswagen-botrány. A bombát az amerikai környezetvédelmi hatóság robbantotta azzal, hogy félmillió autó visszahívására szólította fel a német gyártót, miután kiderült: a cég manipulálta az Egyesült Államokban bizonyos dízelmodellek károsanyag-kibocsátási tesztértékeit. A csalást később a társaságnál is elismerték.

A botrány szinte azonnal piaci átrendeződést indított el az autóiparban. Európában, ahol nagyon komoly részesedése van a dízelautóknak, szinte egyik pillanatról a másikra megzuhant a kereslet az ilyen modellek iránt. Egyes szakértők szerint az eset hosszabb távon is változásokhoz vezethet a szektorban, ami nyilván a különböző üzemanyagok iránti igényre is hatással lesz. Ahogy arról az elmúlt hónapokban több cikk is született: talán a legérdekesebb a dologban, hogy a dízelek európai térnyerése részben pont klímavédelmi okokkal magyarázható, a kontinens országai ugyanis a megugró olajár mellett a kedvezőbb CO2-kibocsátás miatt is támogatták a technológia elterjedését.

Zöldülő országok

Bár a növekedés üteme minden bizonnyal lassult, a Nemzetközi Energiaügynökség egy korábbi előrejelzése szerint az idén hasonló mértékben épülhetett ki új megújulóenergia-kapacitás, mint az előző rekordévben. 2004-ben még bő háromszor annyi hagyományos erőművi kapacitást adtak át, mint megújulót, 2012-ben azonban kiegyenlítődött ez a mutató, két éve pedig először a zöldenergia bővült nagyobb mértékben. Minden bizonnyal ez az idén is így maradt, még akkor is, ha egyes szegmensekben (például a napelemek területén) olyan élenjáró államokban, mint Japán vagy Németország, visszaesést mutatnak az adatok.

Amellett, hogy a zöldenergia legnagyobb felvevőpiaca immár évek óta Kína, más feltörekvő országok, és az USA is komolyan lépked előre. Costa Ricában például az energiatermelés 99 százalékát adta idén a megújuló szektor, az Egyesült Államokban pedig októberben kizárólag ilyen új kapacitást adtak át. A tengerentúlon egyébként az egész évet tekintve is első ránézésre elég megdöbbentőek a számok: hiába az olcsó palagáz, az új erőművek 70 százalékban zöldenergiát használnak az áramtermeléshez.

Európai gázháború

Ahogy arra számítani lehetett, a Déli Áramlat tavaly év végi törlésével az oroszok újabb követ dobtak az állónak amúgy sem nevezhető vízbe. Ezzel az is eldőlt, hogy valószínűleg nem 2015 lesz az az év, amikor a Gazprom és Európa dűlőre jut egymással. Szinte az egész év az adott és kapott fricskákról szólt. Áprilisban az Európai Bizottság (EB) versenypolitikai főigazgatósága indított eljárást az orosz gázóriás ellen, mivel feltételezése szerint a cég Közép- és Kelet-Európában visszaélt politikai erőfölényével. Közben az oroszok folyamatosan napirenden tartották az ukrajnai gáztranzit 2019-es leállítását, ezzel próbálva sürgetni az alternatív útvonal(ak) kiépítését.

A Gazprom egy ideig a Török Áramlatot tolta, amely déli irányból hozott volna Kelet-Közép-Európába gázt, és így régiónk országai is támogatták, az EB-nek azonban nem igazán tetszett az elképzelés. Őszre ehelyett a verzió helyett a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat bővítése vált prioritássá, ez a fordulat azonban kiélezte a keleti és nyugati uniós tagállamok közötti ellentétet. Az amúgy is kusza érdek- és kapcsolati viszonyokat tovább bonyolította Moszkva és Ankara szakítása, azt követően, hogy a törökök lelőttek egy orosz gépet.

Gázmegállapodás

Februárban végre nagyjából kiderült, milyen formában érkezhet 2015 után orosz földgáz Magyarországra. A kérdés azért volt nagyon fontos, mert a még 1995-ben kötött hosszú távú gázszerződés az idén járt le, és annak részleteivel néhány beavatottól eltekintve senki nem volt tisztában. Azt tudni lehetett, hogy a most kifutó kontraktus tartalmaz egy úgynevezett vedd vagy fizess feltételt (take or pay – top), amelynek lényege, hogy a vevő akkor is köteles kifizetni a szerződésben rögzített mennyiség egy részét, ha az adott évben valamiért kevesebb gázra lenne szüksége. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vevő bukta a top és a felhasznált mennyiség közötti részt: a kifizetett gázt néhány évig még le lehet hívni.

Az azonban erősen kérdéses volt, hogy mi lesz a kontraktus kifutását követően. Mivel sejteni lehetett, hogy a magyar fél a kereslet visszaesése miatt nem hívta le az előírt mennyiséget, és nem is fizette ki a topnak megfelelő összeget, sokan attól tartottak, hogy Vlagyimir Putyin egy több milliárd dolláros csekkel érkezik év eleji budapesti látogatására. A feleknek végül sikerült megegyezni, és a megállapodás értelmében az eddig fel nem használt 22 milliárd köbméter gázt Magyarország 2016-ot követően is átveheti. Ez a jelenlegi fogyasztási adatok mellett 3-4 évig is fedezheti importigényünket.

Brüsszeli atomháború

Bár lehetett számítani arra, hogy lesz nézeteltérés Magyarország és Brüsszel között a paksi bővítés miatt, az Európai Bizottság novemberi határozott fellépése állítólag a magyar kormányt is meglepte. A szervezet rövid időn belül két eljárást is kezdeményezett a hazai atomerőmű-beruházás kapcsán: egyet azért, mert a magyar kabinet tender nélkül választotta ki orosz partnerét, egyet pedig annak felderítésére, hogy az elég egyedi pénzügyi konstrukció állami támogatásnak minősül-e. A két vizsgálat közül előbbi a neccesebb, míg ugyanis a dotáció kérdését ki lehet magyarázni, a pályázat hiányán már könnyedén megcsúszhat a projekt.

Problémát elsősorban az időhiány okozhat, az új reaktoroknak ugyanis 2026-ban már termelnie kellene, az viszont a kezdetektől egyértelműnek látszott, hogy ha ezt a határidőt tartani szeretnék, az esetleges jogi hercehurcák miatt egyetlen nap kiesés sem fér bele. A projekt egyébként az eljárások megkezdéséig a terveknek megfelelően haladt, 2015-ben az engedélyeztetés és az előkészítés volt napirenden, ahogy jövőre is ez teszi majd ki a munka dandárját.

Közműóriás születik

Az állami közműholding építése ugyan még tavaly kezdődött a Főgáz megvásárlásával, 2015 volt az az év, amikor kiderült: lényegében a teljes egyetemes szolgáltatást szakmai irányítása alá vonhatja az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ). Év elején a gázszektorban a háztartásokat is kiszolgáló vállalatok sorban adták vissza engedélyüket, így augusztus elejére kiderült, hogy 2016 végén már a Főgáz lesz a teljes hazai lakosság földgázszolgáltatója. A GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-t – részben annak informatikai rendszere miatt – végül az ősszel meg is vette az állami holding, míg az E.ON ügyfeleit januárig, a Tigáz Zrt. mintegy 1,2 millió földgázfelhasználóját legkésőbb 2016. október 1-jéig vehetik át.

Közben a nemzeti közműszolgáltatás villamos energetikai lábának kialakítása is zajlik: az ELMŰ-ÉMÁSZ felvásárlását még májusban jelentették be, és bár a legfrissebb hírek szerint az ügylet zárása csúszik, az ENKSZ-nél továbbra is az a terv, hogy 2016-ban ebben a szegmensben is elrajtolnak.

Tranzakciók éve

Nem csak az állami közműholding volt aktív 2015-ben, a teljes piacon komoly átrendeződést hozott az év, sorban jelentették be a felvásárlásokat, ki- és belépéseket. Eladói oldalon a GDF Suez volt a legaktívabb: a társaság magyarországi szabadpiaci földgáz-kereskedelmi tevékenységét a MET Magyarország Kft. vette át, míg a százhalombattai fűtőmű a Veolia Energia Magyarország Zrt.-nél landolt. Utóbbi cég emellett júliusban a debreceni és a nyíregyházi erőművet is megszerezte.

A MET-nek sem ez volt az egyetlen akciója: a cég még tavasszal jelentette be, hogy az (időközben a lakossági piacról távozó) Magyar Telekommal közösen vegyesvállalatot hoznak létre elsősorban üzleti ügyfelek kiszolgálása céljából. Az új cég januárban kezdheti meg működését. Voltak változások az üzemanyag-kiskereskedelemben is. A Mol a Tigázt is birtokló olasz Eni hazai downstream üzletágát veszi át. Az Eni Hungária összesen 183 töltőállomást üzemeltet Agip márkanév alatt itthon, de emellett nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Vezérváltások az állami mamutnál

Közel öt év után az idén június végén távozott a Magyar Villamos Művek éléről a csoport elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba. A cégvezető szűk két héttel korábban jelentette be, hogy kezdeményezte munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. Baji távozása után a vállalatot néhány hétig Bally Attila vezette, augusztus közepén pedig azt a Csiba Pétert nevezték ki vezérigazgatónak, aki korábban a GDF Suez Energia Magyarország Zrt.-nél töltött be hasonló pozíciót.

A cégnél nem ez volt az egyetlen változás, számos alsóbb pozícióban is személycserék történtek, illetve többen távoztak az ENKSZ-hez is. Emellett Lázár János még szeptemberben jelentette be, hogy leváltották a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját, Hamvas Istvánt, akinek helyét egy német menedzser veheti át. A Miniszterelnökség első embere az új cégvezetőről akkor annyit árult el, hogy a paksinál jóval nagyobb atomerőművet is irányított már. Sokkal többet azóta sem lehet tudni, az atomerőmű honlapján pedig továbbra is Hamvas István van feltüntetve vezérigazgatóként.

Jandó Zoltán

NR címlapCímlap

Nincs esély a globális klímaszolidaritásra?

Fenntarthatóság Willem H. Buiter, a Citigroup volt vezető közgazdásza, a Columbia Egyetem vendég-professzora, Copyright: Project Syndicate, 2020 | 2020-02-21 05:57
Nincs esély a globális klímaszolidaritásra?

bővebben »

A Tesla titka 2.

A Tesla titka 2.
Vállalatok Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere2020-02-20 05:59

bővebben »

Még több cikk »