Soha nem mért magasságba emelkedett Szaúd-Arábia államadósság-törlesztési kockázatának mérőszáma a csütörtöki londoni kereskedésben, elsősorban a szaúdi-iráni feszültség éleződése miatt.

A Markit Financial Information Services londoni piaci adatszolgáltató cég csütörtök esti kimutatása szerint Szaúd-Arábia szuverén törlesztésleállási kockázatának piaci biztosítási cseretranzakciói (credit default swaps, CDS) a nap folyamán 195 bázispontra – tízmillió dollár névértékű szaúdi devizakötvényre számítva 195 ezer dollárra – drágultak. Ez a szaúdi CDS-konstrukciók esetében árazási rekord.

A Markit visszatekintő adatai szerint Szaúd-Arábia szuverén CDS-tranzakcióinak középárfolyama tavaly ilyenkor 70 bázispont környékén, az olajárak 2015 második felében kezdődött zuhanása előtt közvetlenül pedig mindössze 40 bázispont körüli szinteken mozgott.

A Markit londoni elemzői "megdöbbentőnek" nevezték az akkori értékekhez képest most végbement árazási megugrást.

A ház szerint jóllehet a szaúd-arábiai szuverén vagyonalap még mindig viszonylag nagy, a mostani CDS-árfolyamkiugrás azonban már jelzi, hogy a piac egyre magasabb árat követel a szaúdi kötvénykötelezettségek csődkockázata elleni biztosítási kontraktusokért.

A Markit szerint bizonyosra vehető, hogy ez a folyamat tartós lesz, mivel az évtizedes mélységekben járó olajárak miatt nincs jele a máris ingatag szaúdi költségvetési helyzet javulásának.

A cég szerint ráadásul már jelentkeznek a regionális járványhatások is. Egyiptom például etnikai és földrajzi szempontból egyaránt viszonylag elszigetelt a regionális feszültség mostani kiéleződésétől, ám az egyiptomi szuverén CDS-árazás is meredeken megugrott, és jelenleg 476 bázisponton jár, 200 bázisponttal magasabban, mint tizenkét hónappal ezelőtt.

A Markit elemzői szerint ennek az az oka, hogy az egyiptomi kormány gazdaságélénkítő programja nagyban függ a szaúdi pénzügyi segítségtől.

A ház szerint a szaúdi CDS-árazások meredek drágulásához hozzájárult az is, hogy a térség korábbi konfliktusaival ellentétben a szaúdi-iráni ellenségeskedés jelenlegi eszkalációja az olajárak még további esését eredményezte, mivel a piac elkezdte kiárazni a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által összehangoltan végrehajtandó termeléscsökkentés lehetőségét.

A Markit elemzői ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy Szaúd-Arábia és Irán esetében az OPEC három legnagyobb termelője közül kettő került éles konfliktusba egymással.

Más nagy londoni házak is arra a következtésre jutottak, hogy a szaúdi-iráni konfliktus még tovább nehezíti az OPEC helyzetét.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays szakelemzői csütörtöki helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint a két nagy OPEC-termelő közötti feszültség gyengíti a kartell képességét arra, hogy a keresleti helyzet potenciális romlására összehangolt termeléscsökkentéssel válaszoljon.

A Barclays londoni elemzői szerint még a legjobb esetben is távoli volt annak az esélye, hogy Szaúd-Arábia piaci részesedést adjon fel az idén várhatóan megjelenő pótlólagos iráni olajkínálat miatt, és a mostani feszültség inkább azt valószínűsíti, hogy a szaúdiak még elszántabban tartják a jelenlegi szinten, sőt akár növelhetik is kitermelésüket.