NRGreport
Menü

CSOK és energiahatékonyság: akadnak kérdőjelek

Elemzés | Végh Zsófia | 2016-01-14 05:30

Segítik vagy nehezítik a hazai lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítését a 2016-tól hatályos építőiparra vonatkozó módosítások, építkezési támogatások? A válasz nem egyértelmű.

Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), 5%-os áfa és egyszerűsített bejelentési eljárás: hogy milyen hatással lesznek a változtatások a hazai lakóingatlan állomány energetikai állapotára, nem egyértelmű. A törvénymódosítások és a 2021-ig fokozatosan életbe lépő szigorítások energiahatékonyabb ingatlanok építését feltételezik, ám sok szakember szkeptikus az idén januártól hatályos szabályozás hatását illetően. Azok a módosítások, melyek a lakossági építkezések szabályainak és ügyintézésének egyszerűsítését célozzák, például az egyszerűsített bejelentési eljárás (ide link), sokak szerint azzal járhat, hogy ingatlan tervezésekor/építésekor eltekintenek majd a mérnöki segítségtől.

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány elképzeléseiből (1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat) hiányoznak bizonyos szakmai-tervi garanciális elemek. Különösen akkor, amikor cél a megújuló energiák bekapcsolásával megvalósuló energiatakarékos építkezés, az ehhez kapcsolódó új technológiák alkalmazásának szorgalmazása, írja a szervezet honlapján.

„Ez ellene megy minden energiahatékonysági törekvésnek. Eddig sem szárnyalt az építőipar, ezután sem fog, az energiahatékonyság pedig biztosan nem fog javulni”, mondta  Balázs Béla építészmérnök. Egy közel nullás energia besorolású ház építéséhez mindenképpen szükség van tervezőre/építészre és épületgépész megoldásokra, és ésszerű felhasználói kultúrára (villany lekapcsolása, stb). Ha ebből a hármasból a mérnöki oldal kiesik, hiába a megfelelő felhasználói kultúra, nem lesz közel nulla energia teljesítményű az ingatlan, mondta Balázs.

Az ingatlanokra vonatkozó energetikai elvárások ugyanakkor megmaradnak, sőt szigorodnak, így várhatóan sokan bíznak meg építészt, mérnököket. A házat éppúgy meg kell majd tervezni, s az ingatlannak ugyanúgy meg kell felelni minden követelménynek – csupán a jogi eljárás lesz egyszerűbb, érvel a szakma másik része.

Ami a rendelkezésre álló anyagokat illeti, nincs miért aggódni. „A magyar piacon kapható építőanyagok és szerelvények több mint 90%-a jelenleg is megfelel azoknak a szabványoknak, amelyeket 2018-ra ír elő a törvény”, mondta az NRG Reportnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.  A költségek azonban továbbra is az egyik döntő szempont – hiába áll rendelkezésre a követelményeknek megfelelő építőanyag, ha azokat nem használják.

CSOK

A csok-kal támogatott használt és új lakások esetében 2016-tól minden olyan feltétel, követelmény, amely az energiahatékonysággal függ össze, kikerült a rendszerből, törlésre kerülnek a bónuszok is. Ehelyett használt lakások esetén főszabály szerint 10%-kal emelkedik az alapösszeg, ígya lakások 90%-ánál magasabb összegre lesznek jogosultak a családok, a fennmaradó résznél pedig változatlan marad vagy csökken (8,4 – 14,6% közötti mértékben) a támogatás összege, tájékoztatott az Emberi erőforrások Minisztériuma (EMMI). Új lakásoknál az egygyermekesek esetében a B kategóriás lakásoknál átlagban 9%-kal nő az összeg, az A kategóriában változatlan marad, az A+-nál pedig 9%-kal, az alacsony energiafogyasztású ingatlanoknál 16%-kal csökken az összeg, a többség tehát ezzel is jobban jár, írja az EMMI lapunknak küldött válaszában.

A minisztérium szerint a két, három vagy többgyermekeseknél egyértelmű növekedés van, még a legmagasabb (+30%) bónuszhoz képest is: két gyermeknél közel kétszeresére, három gyermeknél körülbelül ötszörösére, négy vagy több gyermeknél közel négyszeresére emelkedik az összeg.

Az uniós energiahatékonysági követelményeknek a fentiektől függetlenül eleget kell tenni. „2021-ig fokozatosan egyre komolyabbak lesznek az energetikai előírások, míg 2021-ig eljutunk a közel nulla energiaigényű ingatlanokig. Ezek a dátumok hamarabb életbe lépnek, ha állami támogatással valósul meg az ingatlan”, mondta az NRG Reportnak Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) munkatársa. A CSOK és az amellett szigorodó épületenergetikai követelmények révén a következő 5-7 évben komoly változások várhatók a lakóingatlanok energiaköltségében, mondta Szalai korábban a Kossuth rádióban. „Ezen követelményeket mindenképp érdemes figyelembe venni, nemcsak azért, mert az energiahatékonyság elengedhetetlen, hanem azért, mert értelmetlen olyan ingatlant építeni, ami néhány év múlva elavult lesz.”

Besorolás és követelmények

A Miniszterelnökség álláspontja

A Miniszterelnökség kérdéseinkre az alábbi választ küldte:

Hogy milyen esetekben, milyen követelménynek kell megfelelni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: TNM rendelet) 6. § határozza meg.

Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb fűtött hasznos alapterű épültekre semmilyen energetikai követelmény nem vonatkozik, mivel nem terjed rá ki a TNM rendelet hatálya.

Az áfakedvezményre jogosult 2016 január 1-étől újonnan építendő épületek körében:

  • Ha az épületet 2020. december 31-e után fogják használatba venni, akkor a TNM rendelet 6. mellékletében szereplő közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknek kell megfelelni.

  • Ha az épület egyszerűsített bejelentést 2017. december 31-e után tették meg és 2020. december 31-e előtt fogják használatba venni, akkor a TNM rendelet 5. mellékletében szereplő költségoptimalizált követelményeknek kell megfelelni.

  • Minden más esetben az TNM rendelet 1. mellékletében szereplő régi követelményeknek kell megfelelni.

A jogszabály módosítással az épület energetikai besorolása és a kötelezően teljesítendő követelményrendszer gyakorlatilag kettévált, mondta az NRG Reportnak Szathmáry Csilla, az Auricon Mérnöki Kft. épületenergetikai tanácsadó mérnöke. Előbbit minden esetben az épület számított összesített energetikai jellemzőjének a közel nulla követelményszinten megadott, rendeltetésfüggő összesített energetikai jellemző követelményértékéhez való viszonya, vagyis az így kapott százalékérték alapján kell meghatározni. Ez biztosítja, hogy a különböző épülettípusok besorolása összehasonlítható marad. Ráadásul fenti követelményérték – az eddigi általános és költségoptimalizált követelményszint összesített energetikai jellemző követelményértékeivel ellentétben – már nem függ az épület méreteitől (vagyis A/V értékétől).

Meglévő épületek felújításakor most és később sem lesz kötelező a legszigorúbb, közel nulla követelményszint teljesítése, hiszen a meglévő szerkezetek miatt ez nem is lenne mindenhol lehetséges. A besorolást azonban ezekben az esetekben is – sőt, amennyiben felújítás nem készül, csupán az ingatlan tanúsítása – a fent leírt módon, a közel nulla követelményszinthez viszonyítva kell elvégezni, mondta Szathmáry. Így a korábbi rendszerhez képest rosszabb besorolás alá esik majd ugyanaz az ingatlan, de mivel az összes, korábban elkészített tanúsítványt át kell sorolni a jelenlegi rendszerbe, végeredményben egy átláthatóbb skálát kapunk.

Forrás: http://energetic.auricon.hu/epuletenergetika/jogszabalyvaltozasok-az-energetikaban-2016/

 

Az új besorolás azonban nem garantálja, hogy az építtetők ki is használják azt.  „A tanúsítás kapcsán az a tapasztalatunk, hogy a lakosság egyáltalán nincs tisztában a besorolások jelentésével, sem pedig az energetikai előírásokkal”, mondta Szathmáry. „Sok helyen látjuk, hogy az épületek szigetelése továbbra is 5-6 centi hőszigeteléssel történik, melynek alig van érezhető hatása, ráadásul a költségek nagy része (kivitelezés) pont annyi, mintha vastagabb hőszigeteléssel dolgoznának.” A szakember szerint a kötelező bevezetés előtt főként a szakmabeliek, és az a talán felső középréteg fog közel nulla követelményeknek megfelelően építtetni, aki egyébként is így tenne.

Végh Zsófia