NRGreport
Menü

Energiaklub: zuhanhatna a lakások energiafelhasználása

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2016-01-21 09:30

A társasházak korszerűsítésével akár 60%-kal is csökkenthető lenne a lakások energiafelhasználása - ez derül ki az Energiaklub nemzetközi projektjének eredményeiből, amelyben konkrét épületeken vizsgálták a felújítási és megtakarítási lehetőségeket.

Az alacsony beruházási hajlandóság okait és a felújítások akadályait vizsgálta hat országgal közösen az Európai Unió „Energiahatékonyság Közösen” projektjében az Energiaklub. A Low Energy Apartement Futures (LEAF) nemzetközi projektben európai szakértők az okok feltárása mellett javaslatokat tesznek a hatékonyabb döntés-előkészítésre, a felújítások ösztönzésére. A három éve indult program, mely idén márciusban zárul, a társasházakra és lakásszövetkezetekre fókuszált, a hazai négy mintaépület, melynek korszerűsítési lehetőségeit vizsgálták, is ezek közül kerültek ki. „A hazai lakóegység egyharmadát kitevő épületekben egy felújítás ugyanis jóval összetettebb szervezést, döntéseket igényelt, mondta a projekt eredményeit bemutató rendezvényen Király Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője.

A hazai lakóépületek legjellegzetesebb típusait próbálták a mintákkal tükrözni, úgy, hogy ha valaki az energiatanúsítványt elolvassa, a magáéra ismerjen, mondta Király. A kiválasztott D és G besorolású épületek lakóközösségei számára ingyen végezték a részletes műszaki-gazdasági számításokat. Emellett térítésmentesen kapták meg azokat a felújításhoz szükséges, energetikai felméréshez és egy megtakarítási számításokkal előkészítő anyagot, amely alapján eldönthették, hogy(an) folytassák(-e) a felújítást. A döntést a lakóközösségre bízták.

A műszaki felmérést végző szakértő szerint a vizsgált épületek között van olyan, amelyben egyszerű hőszigeteléssel és ablakcserével akár 62% energia- és ugyanilyen arányú rezsiköltség-csökkenést lehet elérni. Ez évente több mint 3 millió forint megtakarítást jelent a lakóközösségnek, lakásonként pedig 100 ezer forinttal marad több a háztartásoknál. Az öt energetikai osztállyal jobb besorolásba kerülő lakás piaci értéke is nagyobb, és gyorsabban értékesíthető - mondta Czabarka Mihály, a Projektdoktor ügyvezetője.

Az adatok azt mutatják, hogy korszerűsítéssel 60%-kal is csökkenhetne a lakások energiafelhasználása, nem beszélve további nemzetgazdasági előnyökről. „Számításaink szerint Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan programot, amely már a második évtől többszörösen megtérül”, mondta Kanyuk László, a projekt egyik uniós partnere, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője. Évi 25 ezer új munkahely létesülne, a korszerűsítés akár 70 millárd forint költségvetési bevételt jelentene, az adózott építőanyag-forgalom nőne, ami segítené a kis- és középvállalkozásokat is, tette hozzá Kanyuk. A beruházások hatására az ország földgázimportja akár 4%-kal csökkenne, pozitívan hatna a kibocsátott  üvegházhatású gázok mértékére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nyomán pedig az állam további kvótabevételekre is szert tehet.

Ám ahhoz, hogy a fenti forgatókönyv megvalósulhasson, és hogy a lakóközösségek a felújítás mellett döntsenek, állami támogatásra van szükség, derül ki a projektből. „Azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb akadályt a magas beruházási költségek jelentik, vagyis a financiális kérdések egyértelműen kerékkötői a korszerűsítéseknek. Ez még a gazdagabb országokban is probléma. A projektben részt vevő briteknél is kiderült, hogy az állami források hozzák meg a beruházási kedvet. Nálunk is erre lenne szükség”, mondta Király Zsuzsanna.

A vissza nem térítendő támogatások szükségességét támasztja alá az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet frissen megjelent lakossági kutatása is.

Végh Zsófia