NRGreport
Menü

Másképp támogatják jövőre a zöldenergiát

Interjú | Végh Zsófia | 2016-01-25 05:45

Jövő januártól léphet hatályba az új zöldenergia-támogatási rendszer, a METÁR - mondta el az NRGreportnak Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, aki szerint a KÁT hatékonyan működik, de az idő eljárt felette. Az új rendszer az energiatőzsdéhez alkalmazkodva akkor fizeti majd a legnagyobb árat az áramért,amikor nagy az energiafelhasználás. A politikus arról is beszélt: a mosógép- és hűtőgépcsere program után vizsgálják, milyen egyéb háztartási gép jöhet szóba.

 

A közelmúltban szakmai vitára bocsátották a METÁR koncepciót. Miért kellett közel négy évet várni erre? Mi akadályozta azt, hogy korábban elinduljon?

Mi az a METÁR?

A METÁR a megújuló energiaforrásból származó villamos energiatermeléshez nyújtott új magyar működési támogatási rendszer, amely az Európai Bizottság iránymutatásának követelményein alapul.

A termelők a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként kapnák, a termelt zöldáramot ugyanis a szabadpiacon, piaci áron kellene értékesíteniük - bár bizonyos erőművekre ez nem vonatkozna, így fönnmaradna a kötelező átvétel rendszere is. 

A piaci referencia áron felül fizetett felár költségviselői a tervek szerint az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (tehát a nem lakossági) energiafogyasztók lennének.

Az uniós tagországok több mint fele még el sem kezdett ezzel a rendszerrel dolgozni. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) kiegyensúlyozottságot nyújtott és segítette a gazdasági megfelelést,nem volt szükség az azonnali váltásra. Most azonban a megújuló energiák és más gazdasági viszonyok terén olyan nagy lépéseket teszünk, például a Magyarországon letelepedett nagyvállalatok által végrehajtott fejlesztések révén, ami elengedhetetlenné tette, hogy a METÁR jogszabályi hátterét megalkossuk.

A KÁT tehát hatékonyan működött?

Működött, de az idő eljárt felette. A KÁT egy merev, beállított rendszer: minél több megújuló energia, annál több kifizetés. A mai viszonyokat azonban nem tudja jól lekövetni. Az energiapiac teljesen megváltozott: a palagáz, a kőolaj kitermelési válság, a villamos energiában néha tapasztalható túltermelés egy olyan rugalmas jogszabályi keret bevezetését igénylik, mint a METÁR. Az új rendszer az energiatőzsdéhez alkalmazkodva akkor fizeti a legnagyobb árat az áramért,amikor nagy az energiafelhasználás, a nyári időszakban, napközben. Az éjszakai áramtermelésért, ami nem ér annyit a rendszernek, az államnak, kevesebbet fizet.

Az energiahatékonyságról, épületenergetikáról stb. szóló jogszabályokba, az európai uniós irányelveket átültető rendelkezésekbe eddig is beépítettük a METÁR alapjait. A teljes szabályozás várhatóan jövő januárban léphet hatályba.

A rezsicsökkentés politikája nem játszott szerepet a METÁR időzítésében?

Nem látom a közvetlen összefüggést. Az ipari és az önkormányzati felhasználók arányaiban továbbra is messze meghaladják a lakossági felhasználói kört.

Németországban a megújulók támogatását beépítették az energia fogyasztói/végfelhasználói árba, amit a lakosság is fizet. A METÁR-tervezet szerint itthon az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (ipari) fogyasztók viselik majd ezt a terhet.

Ez európai uniós rendszer: valakire rá kell terhelni. A piaci érték alapján, aki csúcsidőszakban használ, az többet fizet.

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár.

A METÁR egyik lényeges eleme, hogy 2017. január elsejétől pályázaton lehet a támogatásokat elnyerni. Mit eredményez mindez a piacon?

Vállaltuk, hogy a megújulók részaránya az összenergián belül 2020-ig 14,65%-ot fog elérni. Ide számos energiatípus, például napelemek, fával való tüzelés stb. beletartozik. A piacon is le kell követnünk mindezt, hogy akkor tudjuk fedezni, amikor valós felhasználási igény van.

Mekkora mértékben javulhat a megújulók iránti beruházási kedv a METÁR bevezetésével?Jövő januári indulással számolva három év van arra, hogy a fenti részarányt elérje az ország.

A 14,65%-os arányt uniós pályázatokból, bizonyos tervezett beruházásokból (például biogáz üzemek), egyéb pályázati forrásokból finanszírozva biztonsággal tartani tudjuk. A METÁR szabályozottságot hoz a rendszerbe.

Tehát nem számolnak azzal, hogy nő a beruházási kedv? Az elmúlt években a piac leginkább a megújuló beruházási környezet kiszámíthatatlanságát kritizálta, melyhez a METÁR bevezetésének elmaradása is hozzájárult.

Szabó Zsolt

Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. Üzemszervező mérnöki, vadgazda szakmérnöki és könyvvizsgálói végzettségekkel rendelkezik. 2010 és 2014 között Hatvan polgármestere, korábban önkormányzati képviselő volt.
Forrás: kormany.hu

Egy beruházó 15-20 évre szeretné előre látni a biztos bevételeket és a biztos támogatási rendszert. Erre nincs reális lehetőség, ahogy a tőzsdei árakat sem látni előre.  Az a biztonság, amit ők keresnek, más, mint amiről mi beszélünk. Mi biztosítjuk, hogy a megújulókból származó energiát el tudják helyezni a piacon. Voltak olyan esetek, amikor az éjszaka termelő szélerőmű nem talált felhasználót, nem tudta az áramot a piacon elhelyezni. Ez megszűnik, az állam kevesebb rizikót vállal.

Itthon évek óta nem épült szélerőmű.

Nyilván azért nem építenek, mert nem térül meg. A minisztérium nem tiltja. Tény, hogy a napelem, a geotermia vagy a biogáz jobban megtérül.

Melyik megújuló energiatípus felfutásával számolnak?

A napelemek, a biogáz – bár ez utóbbi hatásait még nem látjuk – és az olyan kis energia felhasználóknál számítunk növekedésre, melyek fa-, pellet vagy aprítéktüzelésre térnek át, geotermiában is mindenképpen.

A világpiaci folyamatok (olajtúltermelés, csökkenő villamos energia árak) vagy a hazai szabályozás (rezsicsökkentés) is fékezik a megújulók térnyerését.

A piac maga szabályoz. Ha a megújulóknak van nagyobb esélye, a vállalkozói szféra feléjük fordul. Ha a világpiacon olcsóbb energiaforrás kerül képbe, az leszabályozza a másik energiahordozót, nem lesz befektető. A megújuló energia a közintézményeknek, közszolgálatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeknek térül meg a legjobban. A támogatás mértéke miatt ugyanis közel nullás energiaellátást jelent számukra.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2015-ben nőtt a gázfogyasztás, üzemanyagból is több fogyott. Ez sem segíti az zöld célokat.

Vannak gazdasági folyamatok, amelyekbe bele tudunk szólni, de azt minden család maga dönti el, hogy hogyan állítja össze a háztartás költségvetését. Nem látok ebben semmi kivetnivalót, mindenki a legolcsóbbat választja. Vidéken, főként a hegyvidéki területeken máig messze a fa vezet, szinte minden családban azzal tüzelnek.

A kormány ősszel egy határozatban elvetette azt a lehetőséget, hogy vissza nem térítendő uniós forrásokat kapjon a lakosság energiahatékonysági beruházásokra. Biztosítanak ilyen támogatást más forrásokból?

Uniós vissza nem térítendő támogatásvalóban nem jut lakossági projektekre, de a részben költségvetési keretből, részben kvótaértékesítésből finanszírozott Otthon Melege Programban erre is lesz lehetőség. Az uniós forrásból pedig visszatérítendő, nulla százalékos és/vagy alacsony kamatú hitelt adunk.  A magyar állam emellett a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) támogatja az energiahatékonysági építkezéseket.

Tavaly az Otthon Melege Programban 11,8 milliárd forintot fordítottunk társasházakra, 5 milliárd forintot kazán- és nyílászáró cserére. Ez körülbelül 25-28 ezer családot érintett. Idén az a szándékunk, hogy ezeket összefogjuk (nyílászáró, fűtéskorszerűsítés, szigetelés, gépek) és komplex felújításokra adunk pénzt.  Már készülnek a hatástanulmányok, várhatóan márciusban indul a program. Ez vissza nem térítendő támogatás – közel 10 milliárd forintos keretnél tartunk, amit emelünk. Úgy számolunk, körülbelül 1-1,2 millió forint jutna egy házra.

A magyar lakóingatlan állomány, melynek kétharmadát családi házak adják, közel 70%-a energetikai felújításra szorul.  A tízmilliárdos kerethány házra lesz elég?

A most készülő hatástanulmányok szerint a családi házak harmadát szeretnék tulajdonosaik felújítani: körülbelül 600-700 ezer családi ház lenne, ahol élnének ezzel a lehetőséggel. Ha a KEHOP teljes épületenergetikára szánt összegét erre fordítottuk volna, akkor sem tudnánk minden családi házat felújítani. Különösen, hogy a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által kalkulált közel 39 Petajoule primerenergia fogyasztáscsökkentéshez 2020-ig körülbelül 700 ezer lakóházat (130 ezer családi ház) kellene felújítani, ami több mint 1600 milliárd forintba (családi házak ebből 743 milliárd forint) kerülne.

Vizsgáljuk, hogyan lehetne más forrást bevonni például elektromos rendszerek, vezérlések, geotermia és napelemek együttes használatának támogatására. A mosógép- és hűtőgépcsere program után vizsgáljuk, milyen egyéb háztartási gép jöhet szóba. Abba a hibába, amit a korábbi kormány elkövetett, hogy az áfa mértékével nagyjából egyező támogatást adott, nem szeretnénk újra beleesni. Ha már adunk vissza nem térítendőt, akkor nagyobb mértéket adunk.

Uniós előírás, hogy az 500 négyzetmétert (2015-öl a 250 nm) meghaladó központi kormányzati épületek évi 3%-át energetikailag fel kell újítani. Hogy állnak ezzel?

Az előírás a központi kormányzat tulajdonában és használatában álló épületeket érinti, amely a középületeknek egy kisebb köre.

Az uniós 3%-os felújítási előíráson túl a cél az, hogy 2018-2019-re minél több középület energetikai felújítását megoldjuk. Idén 100 milliárd forintot szánunk erre. Az önkormányzatok és állandó energiafogyasztók (kórházak, rendőrségek iskolák) három forrásból (TOP, KEHOP, VEKOP) kapnak támogatást. Az első kiírások februárvégén jelennek meg. Vannak közöttük kiemelt projektek: például a Semmelweis Egyetem épületegyüttese vagy a Honvéd Kórház. A felújítási kötelezettség régi épületek használaton kívül helyezésével, lebontásával is teljesíthető, valamint a KEHOP operatív program keretében kifejezetten ezen épületek felújítására elkülönítésre került 10 milliárd forint.

A közintézmények korszerűsítésében jelentős eredményeket érhetünk el, a kevesebb felhasznált energia pedig nemcsak a nemzetközi vállalások teljesítését segíti, hanem az iskolák, kórházak is többet költhetnek alapfeladatuk színvonalasabb ellátására.

Végh Zsófia