NRGreport
Menü

Aszódi: piaci alapon működőképes Paks II.

Interjú | Végh Zsófia | 2016-02-08 05:45

Akár egy magánbefektető is megvalósítaná a Paks II. projektet - mondta az NRGreport-nak Aszódi Attila paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos. A kormánybiztos szerint nincs tiltott állami támogatás ügy, a kérdés az, hogy van-e egyáltalán állami támogatás, s ha a Bizottság úgy látná, hogy igen, akkor adott esetben ennek a feltételeiről kellene megállapodni.

 

Megállná a helyét Paks II. állami támogatás, közreműködés nélkül? Nem sok példa van a világon arra, hogy egy atomerőmű beruházást pusztán piaci alapon, az állam közreműködése nélkül valósítsanak meg, sikeres működésük is kérdéses.

Aszódi Attila

A paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos 2014 óta.

A gépészmérnöki és energetikai mérnöki diplomáját, valamint tudományos fokozatát is a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Korábban számos atomenergiával kapcsolatos posztot töltött be, így Aszódi Attila volt a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója és a BME Nukleáris Technikai Intézet vezetője is. A Paksi atomerőmű 2003-as meghibásodásakor miniszteri biztosként felügyelte a javítási munkákat.

A fukusimai balesetet követően ő volt az Európai Bizottság szakértője az Európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálata (stressz teszt) során. Pályafutása során számos kitüntetést kapott, így például a Wigner Jenő díjat és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjé Álláspontja szerint a Paks II beruházás a garantált átvételi ár, illetve állami támogatás nélkül is megtérülő lesz a villamos energia alacsony kitermelési ára miatt. 

A projekt állami támogatás nélkül piaci alapon működőképes. Termel annyi bevételt majd az erőmű, amiből minden költséget ki lehet fizetni, beleértve a tőkét és a tőke költségét is.

Hogy ne lehetne atomerőművet építeni piaci alapon, ezt vitatom. A finn Hanhikivi 1 atomerőmű beruházás piaci projekt: ipari vállalatok, önkormányzatok, energiakereskedők, stb. alkotta konzorcium a tulajdonos. Ezek a befektetők a villamosenergia-piac alakulása és a költségek értékelése után arra jutottak, hogy jobb lesz ebből az erőműből energiát vásárolni, mint más forrásból.

Lehet piaci alapon atomerőművet működtetni: a magyar kormány által nyilvánosságra hozott, a Rothschild bankház által készített tanulmány is ezt mutatja. Ha figyelembe vesszük, milyen változások várhatóak a villamos energia piacán, hány erőmű áll le, a szén-dioxid-kvóták ára mennyivel emeli a szén-dioxid-kibocsátással rendelkező erőművek termelési költségét, s ezek alapján kiszámoljuk, milyen villamos energia árakkal számolhatunk 2025-ben és azt követően, azt látjuk, az erőmű elegendő bevételt generál már az első évtől kezdve ahhoz, hogy az összes költséget, az adott évben esedékes minden költségét kitermelje.

Tehát ha Magyarországon tisztán piaci alapon, az állam közreműködése nélkül szerették volna az új blokkokat létrehozni, úgy gondolja lett volna rá jelentkező, befektető a piacról, aki vállalta volna akár a fent említett konzorcium formájában?

Itt az a kérdés, hogy a beruházást lehet-e finanszírozni. Az atomerőmű-építés hosszú időt vesz igénybe: az előkészítéssel együtt körülbelül 10 év, mire a termelés megkezdődhet. Ebben a beruházási időszakban sok forrásra van szükség. Azon feltételekkel, melyekkel ma hozzájutunk a forrásokhoz, ez a projekt megtérül. Az Európai Bizottság által lefolytatott versenypiaci magánbefektetői teszt azt a kérdést teszi fel, hogy a projekttársaság bevételei kitermelik-e a költségeket, beleértve a tulajdonos által elvárt hozamokat is. Erre igen a válasz. Ebből az következik, hogy akár egy magánbefektető is megvalósítaná ezt a projektet.

Az elemzés figyelembe vette, hogy a projekttársaság, mint beruházó az erőmű építése és üzemeltetése során különböző forrásokból jut tőkéhez, s ezek költsége is különböző. A számítások azt mutatják, hogy Magyarországon egy ilyen projekt megvalósítása esetén a tőke költsége, tehát a tulajdonos és a hitelezők által adott pénz költsége, elvárt hozama, ill. kamata 6,2% és 7% között lehet. Ez az ún. súlyozott átlagos tőkeköltség. A belső megtérülési ráta ennél magasabb, azaz a projekt megtérül, pénzügyi nyelven szólva a projekt nettó jelenértéke pozitív lesz.

A Bizottságot azonban nem győzték meg ezek a számok: miből adódik a véleménykülönbség?

A Bizottság azt mondja, a súlyozott átlagos tőkeköltség eltérő tartományban van, mint az általunk megadott, és így nem biztos, hogy a belső megtérülési ráta a súlyozott átlagos tőkeköltség felett lesz. A közgazdászok majd elvitatkoznak ezen. A Bizottság szakemberei nem azt mondták, hogy Magyarország rossz úton jár, illetve hogy tiltott állami támogatást látnának a projektben. Csak annyit mondtak: szeretnék a részleteket jobban megismerni, harmadik feleket bevonni az egyeztetésbe.

Milyen kommentárokra számítanak?

A korábbi példák alapján egy nukleáris energia melletti és egy azt ellenző vita kialakulásával számolunk. Anti-nukleáris kormányok és szervezetek rendszerint támadják az ilyen projekteket, ezt az időszakot biztosan kihasználják majd.  Az EU működéséről szóló szerződés értelmében ugyanakkor a tagállamoknak joga van saját energiapolitikájukat és energiamixüket meghatározni. Magyarország sík vidék, nem úgy, mint Ausztria. Nekünk nincsenek magas hegyeink, ahol nagy mennyiségű vízenergiát lehet hasznosítani. Szükségünk van az atomenergiára, szén-dioxid-kibocsátásmentesen és alacsony áron másképp nem tudjuk biztosítani az ország villamosenergia-ellátását.

Hatással lehet egy harmadik fél véleménye a Bizottság döntésére?

Nyilván értékeli ezeket, de hogy pontosan hogyan építi bele végső megállapításába, nem tudjuk. Arra is van természetesen példa, hogy antinukleáris szervezetek megtámadják az Európai Bizottság döntését.  Az osztrák kormány és zöld szervezetek fellépése miatt jelenleg az Európai Bíróság foglalkozik a brit atomerőmű beruházással, ami késlelteti a projektet. Bízunk benne, hogy a Bizottság a leírt szabályokban lévő intézkedéseket végrehajtja és tudunk haladni. Ha továbbítják nekünk a zöld szervezetek kérdéseit, válaszolunk rá, ahogy a környezetvédelmi hatástanulmány bemutatásakor is megvédtük álláspontunkat.

Mi történik akkor, ha nem fogadják el a magyar kormány elemzését?  Van-e forgatókönyv arra az esetre, ha bíróságra kerül az ügy, csúszik a projekt?

Jogunk van az energiamixen belül atomenergiát alkalmazni, és a projektet az európai jogrendnek megfelelően kívánjuk megvalósítani. Bárki bármit mond, nincs tiltott állami támogatás ügy, a kérdés az, hogy van-e egyáltalán állami támogatás. Ha a Bizottság úgy látná, hogy igen, akkor meg kell jelölnie, hogy hol. Állami támogatásra egyébként van lehetőség, adott esetben ennek a feltételeiről kellene megállapodni. Ez lehet a legrosszabb forgatókönyv, de hangsúlyozom, Brüsszellel jelenleg nincs napirenden ilyen kérdés. 

Milyen hatással lehet a projekt menetrendjére egy negatív döntés? Befolyásolhatja például az idei telephely-engedélyezési folyamatot?

A telephely-engedélyezést nem, azt azonban befolyásolhatja, hogyan tudunk az orosz féllel előrehaladni. Akkor tudjuk megmondani, hogy az ütemezést vagy bármi mást érint-e, amikor látjuk, hogy a Bizottság milyen megállapításra jut.

Az oroszországi helyzet alakulását figyelve, előfordulhat-e, hogy mégis kérdésessé válik az orosz finanszírozás?

Nem látjuk ennek jeleit. Természetesen nyomon követjük a nemzetközi eseményeket.  Az orosz fél  arról biztosított minket, hogy a projekt finanszírozása rendben van.

Lehetővé teszi a megállapodás, hogy a magyar fél kilépjen belőle?

A szerződés minősített. (A minősített szerződés minősített adatot, azaz nyilvánosságra nem hozható adatot tartalmaz - a szerk.)

Az orosz fél által nyújtott kedvezményes hitel is szerepet játszott abban, hogy a kormány a Roszatommal állapodott meg. Egy lehetséges felminősítéssel mi változna?

Folyamatosan monitorozzuk a pénzpiaci lehetőségeket.  Fontos hangsúlyozni, hogy az államközi finanszírozási szerződés szerint jogunk van előtörleszteni. Ha olyan helyzetbe kerül az ország, hogy a pénzpiacról alacsonyabb kamattal jut forráshoz, az orosz hitel hamarabb visszafizethető.

Végh Zsófia