NRGreport
Menü

Osztovits: zöld autókkal lehessen uberezni

Interjú | Végh Zsófia | 2016-02-15 08:00

A tanácsadó cégek a gazdaság kiváló barométerei - egy adott szektor aktivitása jól mérhető azon, hány megrendelést kap a cég a piacról vagy éppen az államtól. A PwC Magyarország üzleti tanácsadási részlegének vezetője, Osztovits Ádám a régióban és Magyarországon zajló változásokról, trendekről és az energiaszektort a közeljövőben meghatározó folyamatokról beszélt.

 

Milyen folyamatok alakítják ma a térség energiapiacát?

Kelet-Európa energetikai szempontból igen heterogén régió. Csehországban, Lengyelországban vagy Magyarországon az egyik meghatározó kérdés ma az, hogy épül-e újabb atomerőmű. Ezek az országok már döntöttek arról, hogy az európai energetikai hálózatokhoz akarnak tartozni, jelen vannak az  áramtőzsdéken, a határkeresztező kapacitások kérdését is meg kell oldaniuk. A nagy külföldi szereplők, például az E.ON vagy az RWE inkább kivonulnak a régióból, és eladnak helyi, tőkeerős befektetőknek vagy az államnak.

Délebbre, a Balkánon, ahol a privatizáció még nem fejeződött be, s ahol  jellemző a nagy állami cégek jelenléte/dominanciája (pl. a horvát HEP vagy a román Transelectrica), ezek átalakítása, eladása zajlik. A tanácsadóktól itt főként működési modellek, piacnyitási stratégia kidolgozásához kérnek segítséget.

Ukrajnában igen jelentős amerikai, világbanki és EBRD-s forrásokat szánnak  tanácsadó cégeknek (is) arra, hogy a helyi energiaszektort modernizálják. Fontosabb feladataink között van például a versenyképes távhő-árszabályozás kialakítása, konzultálunk a monopolszereplők dominanciájának csökkentéséről vagy egy áramtőzsde létrehozásáról. A volt szovjet köztársaságokban hasonló folyamatok zajlanak. Grúziában például a MAVIR helyi megfelelőjének dolgozunk asset management megoldásokon, és olyan rendszerek bevezetésén, melyek az orosz hálózatról való leválást és a török hálózathoz történő csatlakozásukat segíti.

Oroszország az alacsony olajár és a pénzügyi krízis miatt főként a hálózati veszteségek csökkentésén, a hatékonyság növelésén dolgozik. A beruházások lassulnak, bizonytalanná válnak.

Mennyire erősödött az innovatív területek jelenléte/szerepe az energiapiacon?

Három évvel ezelőtt a PwC energiacsapatával három területet kezdtünk mélyebben vizsgálni: az elektromos közlekedés, a smart city (okos városok) és a sharing economy (megosztott gazdaság) témáját, s hogy milyen hatást gyakorolnak az egyes iparágakra. Mindhárom témában kapunk megrendelést, ami azt mutatja, hogy a piacot és az államot olyan mértékben érinti és érdekli mindez, hogy hajlandóak érte fizetni, ami ilyen előremutató területeken elég ritka. Például az elektromos közlekedés hazai meghonosítását koordináló Jedlik Ányos terv készítői az állami ösztönzők kidolgozásakor is kikérték a véleményünket.

Milyen hatással lesz a hazai energiaszektorra az elektromos közlekedés?

Hálózati szinten néhány száz, ezer autó forgalomba helyezése nem igényel új beruházásokat. A MicroGridek (egyedi kiserőművek), disztributált áramellátás, termelés, mérlegkörök (a kiegyenlítő energia elszámolása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés) terjedését viszont segítheti. Az autó töltéséhez használt akkumulátorok ugyanis nemcsak töltésre, hanem áramtárolásra, visszatöltésre is alkalmasak. Az elektromos autók használata így dinamikusabbá teheti azt a folyamatot, amikor egy ország disztributált energiatermelésre és az ahhoz kapcsolódó tárolásra áll át. Nem az a kérdés, hogy bírja-e majd a hazai rendszer, ha több ezer e-autó kerül forgalomba – az energiahálózatok alkalmasak ezek fogadására – hanem az, hogy tudjuk mindezt jól kihasználni.

A legtöbb kritika mégis az infrastruktúrát éri: mondván a töltők, gyorstöltők hiánya miatt nem terjed az elektromos autózás.

Az elektromos közlekedéshez, töltéshez szükséges infrastruktúra, a felvett és leadott energia elszámolásához kellő technológia, stb. rendelkezésre áll. Ugyan változik és tökéletesedik, több szabványosítási kérdést vet fel – érdemes lenne például egységes töltőket kialakítani, jó volna, ha a fizetést lehetővé tevő applikációk és a mögöttük lévő banki háttér egy lenne – de elérhető. A gazdasági érdek és politikai szabályozás nem áll készen.

Miért nem?

Eltérőek az érdekek. A kormány közvetlenül nem (sokkal), de adókedvezménnyel (például regisztrációs adó vagy áfa eltörlése) támogathatja az elektromos közlekedést, költségvetési bevételről azonban nehezen mond le. Buszsávban történő közlekedés vagy ingyenes parkolás engedélyezésekor a közlekedési, önkormányzati parkolási társaságok lobbiznak érdekeikért. A töltők telepítésért felelős cégek szintén lobbiznak azért, hogy az ő töltőiket telepítsék. Ezek mind késleltetik a rendszer terjedését.

Mi lehet a megoldás a fenti dilemmákra?

A taxisdemonstráció, Uber-probléma fényében azt javasolnám, hogy csak az uberezhessen, akinek zöld autója van. Ha valaki közösségi szolgáltatást nyújt és megosztja az eszközöket, annak legyen társadalmi célja.

Bár a nagyvállalatok mozgástere csökken, profit azért marad náluk. Miért vonulnak ki mégis a térségből?

Úgy vélem, hagyományos termelői kapacitása, kereskedői vagy szolgáltatói tevékenységének megtartása mellett a nagy energetikai cégeknek arra kell figyelniük, hogyan reagálnak például zöld termékfejlesztésre, technológiára vagy az ökotudatos fogyasztókra. A váltás ugyan még nyugaton sem történt meg, de új lakás, autóvásárlásakor egyre többen a környezetkímélő, megújulókkal működő, stb. termékeket keresik. Korábbi régiós beruházásaik már régen megtérültek, többségük továbbra is nyereséges. Azonban fókuszt akarnak, meg akarnak újulni és olyan területekbe invesztálni, melyek nem a leszakadó piacokon térülnek meg. Magyarország speciális helyzetben van, az állami szerepvállalás miatt itt az állam a vevő. 

Nem kerül így az ország hátrányba? Képes lesz az állam menedzselni azt a rendszert, amelyet korábban egy bevált üzleti modell alapján működtettek?

Ugyanazok működtetik majd a cégeket, akik korábban, a vezető személye változik. Az elmúlt 15 évben átalakították a rendszert, az ellátás biztonsága garantált. Nagyon komoly befektetéseket, fejlesztéseket nem végeztek jó ideje, túl sok innovációt nem veszítünk. A további fejlesztések, továbblépés iránya kérdéses.

Mit gondol a megújulók szerepéről a hazai energiaszektorban? A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jövő januárra ígéri az új támogatórendszer bevezetését.

Stabil felívelést látok. Két forgatókönyv valószínű: az egyik, hogy a METÁR kiszámíthatóbb és kedvezőbb feltételeket teremt a megújulók számára. Ha mégsem, akkor azoknak kell végiggondolniuk, hogyan érdemes befektetni, továbblépni, akik régóta halasztják beruházásaikat, valami mindenképp el fog indulni.

Végh Zsófia