Ugyan Magyarország főként atomenergiára támaszkodik a karbonszegény energiatermelésre történő átállás után, a megújulóknak van helye a nukleáris kapacitások bővítése mellett is: a távhőtermelés megújításához például elengedhetetlen ezek használata, hangzott el egy szerdai energiakonferencián.

Egy atom-, szén- és zöldenergia forgatókönyv mentén képzeljük el a jövőt, mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a 23. Nemzetközi Energia és Innovációs Fórumon, Visegrádon. Az atomerőmű életciklusa során hatékony és stabil energiatermelést biztosít, ez az oka, hogy a karbonszegény termelésre történő átállás után főként atomenergiára, kis arányban fosszilis energiahordozókra, fennmaradó részben pedig megújulókra támaszkodik majd az ország, mondta.

Azt, hogy az Európai Unió szigorúbban vizsgálja a magyar-orosz szerződés számos elemét, az államtitkár a nukleáris energiát ellenző tagországok (Ausztria, Németország, Luxemburg) felől érkező nyomással magyarázta. A kritikára, mely szerint a két erőmű együttes működéséből származó árammennyiséggel nem tudnak majd mit kezdeni, azzal reagált, hogy igen szűk lesz az az idősáv, amikor a hat reaktor együtt termel.

Ugyan kihasználtságuk nem éri el a környező országokét, a hatmillió köbmétert meghaladó kapacitású hazai földgáztárolók stratégiai szempontból fontosak, mondta az államtitkár. Aradszki András a tárolókapacitások alacsonyabb mértékét idén télen az időközben megépült magyar-szlovák gázvezetékkel magyarázta. Ez egy esetleges krízis esetén szolgálhat alternatív betáplálási pontként, mondta. A gázvezeték kereskedelmi üzemmódban ugyan nem működik, és fenntartása sokba kerül, de stratégiai diverzifikációs lehetőséget biztosít, ami javítja a versenyhelyzetet, tette hozzá az ország gázfüggőségére és az orosz dominanciára utalva. További lehetséges forrásként említette a lengyelországi és a horvátországi Krk-sziget között régóta tervezett gázvezetéket, mely cseppfolyósított gázforrásból szállítana Észak- és Dél-Európa között.

A gáz 80%-os részesedésével a távhőtermelésben is domináns, ezért a megújulók integrálása elengedhetetlen ahhoz, hogy arányát csökkentsék, mondta Orbán Tibor, a FŐTÁV Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A megújulókat (biomassza, geotermikus energia, napenergia napkollektorral) elsősorban hőtermelésre lehet használni, így Paks II. nincs hatással terjedésükre, mondta Orbán. Az energiamix távhőn belüli megváltoztatását, melynek költsége körülbelül 180 milliárd forintba kerülne, jórészt KEHOP-forrásokból finanszíroznák, azonban nem tudni, ezek mikor lesznek elérhetőek.

Az uniós szabályozás változása miatt a hazai megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott új támogatási rendszert legkésőbb 2017. január 1-től kell átalakitani, mondta Tilesch Péter, a Magyar Energetikai és Közmű Hatóság (MEKH) főosztályvezetője. Az új rendszer tervezete elkészült: főbb elemei között van a piaci referenciaáron felül fizetett felár (prémium), a támogatások pályázati úton történő kiosztása.

Tilesch beszélt még az uniós energiapiacokon kötelezően alkalmazandó szabályokról, például a Network Code-ról, mely hatályba lépése után minden tagállamra vonatkozik, így a hazai energetikai jogszabályokat is ezekkel összhangban kell átalakítani.

A hazai távhőszolgáltatás reformja szintén jó ideje esedékes, mondta Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének projektvezetője, azonban a megújulást célzó terveket még nem fogadta el a kormány.