Ománban tavaly novemberben indult egy nagyszabású projekt, amelynek lényege, hogy úgy akarják kitermelni a nyersolajat a földből, hogy abba nagy mennyiségű forró gőzt pumpálnak, a gőz előállításához pedig egy gigawattnyi napenergiával fognak vizet forralni.

A napenergia felhasználása az olajkitermelésre kissé ironikusnak tűnhet. Főleg azért, mert ha ez a módszer nem állna rendelkezésre, akkor előbb-utóbb fokozódna a kényszer a magas költségek miatt, hogy a tisztább energiaforrásokat használjuk az olaj helyett.

Ám az új technológia mögött álló amerikai vállalat, a GlassPoint szerint a mostani projekt és az ehhez hasonlók segítenek majd a fosszilis tüzelőanyag-kitermelőknek, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat – írta a Quartz.

Az ún. kőolajkihozatal-fokozás során, amikor gőzzel lazítják fel a sűrű olajat, hogy azt könnyebb legyen a felszínre pumpálni, általában természetes gázt szoktak elégetni, hogy felmelegítsék a vizet. Az új technológiával azonban a GlassPoint állítása szerint visszafogható a gázfogyasztás, és az abból fakadó szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékkal csökkenthető.

A három hónapja kezdődött projekt neve Miraah, és ha elkészül, a világ egyik legnagyobb naphőerőműve lesz belőle. A vizet pedig úgy melegítik, hogy nagyméretű, vékony és hajlított tükröket használnak, hogy a napsugarakat a vizet tartalmazó csövekre koncentrálják. A tükrök közben mozognak is, hogy kövessék a nap járását a nap folyamán. A cég egyébként már kipróbálta az új technológiát az egyik kaliforniai olajmezőn – írta a Portfolio.hu.