Az elmúlt másfél évben rosszul teljesített az olajszektor, és a következő hetekben-hónapokban sem várható, hogy ez a trend megfordulna, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, Horváth István szerint.

A szakértő rámutat: befektetőként már most célszerű körbenézni, melyek azok a befektetések, devizák, amelyek az olajár későbbi emelkedéséből kiugróan profitálhatnak majd.

2014 nyara óta az olajszektor rosszul teljesít: az elmúlt másfél évben a feketearany ára 70-80%-kal, az olajszektor részvényeinek árfolyama 40%-kal esett, miközben a globális részvénypiacok lényegében alig csökkentek. Ennek oka, hogy a piaci túlkínálat hatására zuhanó olajárak mellett a globális szinten növekvő kockázatkerülés is nyomás alatt tartja az olyan kockázatosabb, ciklikus iparágakat, mint az olajszektor. Befektetőként azonban jogosan merül föl a kérdés, hogy az alacsony értékeltség miatt érdemes-e már nyitni az olajpapírok felé, vagy még célszerű kivárni – Horváth István szerint.

„Jelenleg túl sok bizonytalansági tényező mozgatja a piacot, gondoljunk csak a közel-keleti feszültségre, az OPEC-tagok kérdéses termeléscsökkentésére, a készletadatok változására, az amerikai palaolaj-termelők helyzetére, Irán visszatérésére, a globális fogyasztás alakulására, vagy a spekulatív pozíciók méretére. Nehéz ezért megjósolni, hogy ezek közül mikor melyik lesz a meghatározó. Ami azonban most történik, az leginkább a túltermelés hatásának, és kevésbé a geopolitikai feszültségeknek tudható be” – mondta a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A nyersanyagszektor beruházási ciklusa jellemzően igen hosszú, akár több évtizedet is átölelhet. A 2008-ban csúcsra futó, 150 dollárt is elérő olajár olyan beruházási hullámot indított el az elmúlt évtizedben, amelynek hatása most érződik igazán a kitermelésben. Jól látható azonban, hogy 2014 második felétől fokozatosan leállítják az új, majd a már folyamatban lévő beruházásokat is. Ennek hatása előbb-utóbb érződni fog a kínálaton is, miközben a világgazdaság lassú növekedése is kifejti hatását a túltermelés felszívásában.

„Mindez nem jelenti azt, hogy a következő hetekben-hónapokban az üzemanyagárak látványos emelkedésétől kellene tartanunk, azonban a januári-februári 25 dollár körüli szint már az esés alja, és az év végére 40 dollár körül várjuk a Brent olaj hordónkénti árát. Befektetőként ezért már célszerű elgondolkodni, hogy középtávon milyen lehetőségeket kínál az olajpiac. Egyrészt a portfólióba érdemes lehet bevenni olyan részvény- vagy vegyes alapokat, amelyek olajrészvényeket tartalmaznak, másrészt azokat a devizákat, mint a rubel vagy a norvég korona, amelyek kiemelkedően profitálhatnak az olajár emelkedéséből” – javasolja a befektetési szakember.