Idén nem kevesebb mint 404 milliárd dollárnyi befektetést vonhatnak ki a globális részvénypiacokról a gazdag országok kezében lévő szuverén vagyonalapok, amennyiben 30 és 40 dollár között marad az olaj hordónkénti ára.
A legnagyobb vagyonalapok 3040 milliárd dollárnyi részvénybefektetéssel rendelkeztek 2015 végén, közvetlen tőkebefektetéseik pedig mintegy 114 milliárd dollárt értek. Tavaly 213,4 milliárd dollárnyi részvénytől szabadultak meg a szuverén vagyonalapok, ez a szám idén csaknem duplázódhat, a Sovereign Wealth Fund Institute becslése szerint, melyről a Portfolio.hu számolt be.
A tőkekivonás hajtóereje a nyersanyagárak, köztük az olajár esése, illetve fiskális szempontból fenntarthatatlanul alacsony szintje lehet. A szuverén vagyonalapok létrejöttét és feltöltését ugyanis a magas nyersanyagárak tették lehetővé az elmúlt évtizedekben, sok országnak pedig most hozzá kell nyúlnia a vésztartalékaihoz.
A 100 dollár feletti hordónkénti olajár korszakában ezek az alapok bankokban (pl. a brit Barclaysban), híres ingatlanokban (pl. Manhattan szállodák), európai futballcsapatokban szereztek tulajdont, tavaly viszont már a közvetlen tőkebefektetéseik is jelentősen (közel tíz százalékkal) estek.
A legnagyobb pénzügyi megrázkódtatás a Perzsa-öböl országainak alapjaira, például az Abu Dhabi Investment Authorityre és a Qatar Investment Authorityre vár, de Oroszország, Szaúd-Arábia, sőt Norvégia vagyonalapja is eszközeladásokra kényszerül, segítve saját országa pénzügyi egyensúlyának megőrzését. Norvégia 1996 óta először tervez pénzt kivonni saját alapjából.