NRGreport
Menü

Herpai: nő az érdeklődés a távhő iránt

Interjú | Kis Miklós | 2016-02-29 05:50

47 tonnával csökkenthető lenne a károsanyag-kibocsátás, ha Budapesten 10 ezer háztartás egyedi fűtésről távhőre váltana – adta hírül nemrégiben a Főtáv. A vizsgálat tanulságairól és a távhő távlatairól kérdeztük Herpai Attilát, a Főtáv kommunikációs vezetőjét.

Mikor és miért kezdődött a vizsgálat?

A fűtési szezon után merült föl a téma. Tudjuk, hogy a távhő környezetkímélőbb az egyedi fűtési módoknál, hiszen a távhő előállításánál a légszennyező anyagok a lakott területektől távol, nagy magasságban kerülnek a levegőbe. Egyedi fűtésnél a kémények viszonylag alacsonyan, bent a városban vannak. A kibocsátott káros anyagok hatékony szűrése viszont az erőműveknél megoldott. Igen ám, de pontosan mennyivel környezetkímélőbb? Vannak erre is adatok  – főleg külföldi adatok. Arra gondoltunk, meg kellene vizsgálnunk a helyzetet Budapesten, s így pontos számokkal alá tudjuk támasztani, mennyire környezetkímélő fűtési mód a távhő.

Herpai Attila. Fotó: Szabó Zoltán

Kitől rendelték meg a vizsgálatot?

A részletes vizsgálatot a Főtáv mérnökei folytatták le.

Mi volt a vizsgálat legnagyobb tanulsága?

A fűtési időszakokban mindig kimutatható a légkörben károsanyag-koncentráció növekedése a hőtermeléssel együtt járó légszennyezés miatt.

A vizsgálat által föltárt legfontosabb összefüggés az volt, hogy a települések kéndioxid- és szénmonoxid koncentrációja annak ellenére nőtt, hogy a telek egyre enyhébbek lettek, a fűtési hőigény csökkent.

Az üzemanyagfogyasztás a vizsgált időszakban szintén csökkent, a válság miatt pedig sem az ipari szektor termelése, sem a hazai erőművi szektor áramtermelése nem nőtt.A kéndioxid koncentráció pedig annak ellenére nőtt, hogy a korábban jelentős kéndioxid-kibocsátó erőműveket ugyanis már mindenütt felszerelték kénleválasztóval, a közlekedésben használt üzemanyagok kéntartalma is nulla közelébe csökkent.

A légszennyezettség növekedésének oka tehát csak a lakossági fűtésre volt visszavezethető – ami azért furcsa, mert az enyhébb telek miatt kevésbé kellett fűteni. A végső következtetés tehát az lett, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben használ olyan tüzelőberendezéseket, amelyekben az égés tökéletlenül megy végbe. Egyre többen álltak át a földgáztüzelésről biomassza- és szén vagy fatüzelésre.

Esetleg ez azt is jelenti, hogy a távhő is visszaszorulóban van?

Nem. Az elmúlt 4-5 évben a leválások teljesen megszűntek.

Új csatlakozók vannak?

Igen, a korábban leváltakból is kezdtek visszaszállingózni, illetve az újonnan épült irodaházak, bevásárlóközpontok részéről is nagy az érdeklődés. Kevesen tudják, hogy például az Allee is távhőt használ. Kisebb mértékben, de van érdeklődés a lakóparkoknál is.

Mi lehet az oka, hogy az üzleti szféra az érdeklődőbb?

Az irodaházak építtetőire jellemző, hogy igyekeznek a legmagasabb környezetvédelmi normáknak megfelelni, ami a távhő használatával teljesíthető a legkönnyebben. Emellett az üzleti szegmensnek nagyon fontos előny a szolgáltatás egyszerűsége és állandósága – hiszen itt egy szolgáltatásról van szó. Nincs szükség a kazán karbantartására, időnkénti cseréjére sem. Ezen túlmenően pedig ha minden költséggel számolunk, amikor összevetjük a távhővel az egyedi fűtési módokat, beleértve a karbantartást és az eszközök időszakos cseréjét, akkor kiderül, hogy nem drágább a távfűtés. Sőt, valamivel még kedvezőbb is, hiszen például Budapesten teljes mértékben kapcsolt energiatermelésből származó hőt használunk a távhőelőállításához, vagyis az erőművek hulladékhőjét.

Ha bármilyen gond adódik, mennyi idő múltán jönnek a bejelentés után Főtáv szerelői?

Azonnal, 0/24 órás ügyeletről van szó, és be sem kell jelenteni, mert a központban azonnal látszik, ha valami gond van, amennyiben új típusú hőközpontról van szó.

Akkor tehát a távhő terjedéséről beszélhetünk?

Inkább érdeklődésről és szerény bővülésről beszélhetünk. Lenne tere a növekedésnek, különösen, ha meggondoljuk, hogy Koppenhágában 98 százalékos a fűtésben a távhő aránya.

Miért nem bővül akkor ez a fűtési mód nagyobb ütemben?

A bővülésnek gátja a távhő-beruházások forrásigényessége. Sok múlik a tágabb értelemben vett szabályozáson is.

A szabályozás nem a Főtávon múlik. Mi az, amit a Főtáv tud tenni, hogy a távhő versenyképesebb legyen?

Elsősorban a fejlesztő technikai beruházásokkal tud ehhez hozzájárulni. A fővezetékek összekapcsolásával tesszük hatékonyabbá a rendszert, ezzel kapcsolatban volt nemrégiben egy több milliárd  forintos beruházásunk. A HUHA programban a kommunális szemét elégetésekor keletkező hulladékhőből állítunk elő távhőt, ezzel a FŐTÁV  gázkitettségét 97 százalékról 92 százalékra mérsékeltük, és folyamatosan modernekre cseréljük a régi hőközpontokat, amelyeket már távfelügyeleti rendszerrel látunk el. 

Az ábrák forrása a Távhő Fejlesztési Cselekvési Terv tervezete.

Kis Miklós