Szándéknyilatkozatok ugyan vannak, de továbbra is kérdéses, hogy hatékony lesz-e a világ vezető olajhatalmainak terve a kitermelés befagyasztására a januári szinteken. Az esetleges összehangolt lépések hatása lassan érvényesülne, a korlátozás ellenőrzése nehézségekbe ütközne és a részt vevő államok egymás iránti bizalmatlansága, valamint technikai nehészségek is hátráltatják a megállapodást.

Alekszander Novak, orosz energiaügyi miniszter a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy elegendő olajtermelő ország nyilvánította ki szándékát a kitermelés befagyasztására a januári szinteken. Az OPEC-et vezető Szaúd-Arábia, Oroszország és több más OPEC-tagállam szándéka, hogy az olaj hordónkénti árát 50-60 dollárra növeljék, ez az a szint, ahol szerintük az olcsón termelő amerikai palaolajkutaknak még épp nem éri meg a kitermelés újraindítása – írja a Napi.hu. 

Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy az amerikai palaolajcégek vezetői az elmúlt napokban úgy nyilatkoztak, hogy már 40 dollárnál is megérné nekik a kitermelés. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a palaolajtermelés ismét felpörög, akkor az OPEC tervei ellenére ismét túlkínálat alakulna ki a piacon nyomás alatt tartva az árakat.

Szaúd-Arábia és Oroszország, kiegészülve Katarral és a válság felés sodródó Venezuelával, a múlt hónapban állapodtak meg arról, hogy hajlandóak saját kitermelésük befagyasztására abban az esetben, ha ezt a többi olajhatalom is kész megtenni. Később több kitermelő ország is közölte, hogy adott esetben csatlakozna a megállapodáshoz. Az egyik problémás eset Irán, amely ugyan jelezte, hogy elviekben támogatja a megállapodást, de a nemzetközi szankciók alól felszabadult ország olajipari vezetői ezt követpen több ízben is a termelés növelése mellett álltak ki. 

A termelésbefagyasztás ötlete azt követően merült fel a vezető olajhatalmak között, hogy kiderült: az árak felhajtásárt cserébe egyikük sem hajlandó csökkenteni az olajexportot, hiszen ezzel meglévő piaci részesedésüket is veszélyeztetnék. A bizalmatlan légkör miatt az is kétséges, hogy miként lehetne ellenőrizni, hogy a résztvevő országok valóban betartják-e a rájuk vonatkozó korlátozásokat. 

A termelés visszafogásának – orosz részről legalább is – technikai akadályai is vannak. A szibériai olaj és gáz magas víztartalmú, így ha leállítják a kitermelést a kutakban, az extrém téli hidegben a berendezések azonnal megfagynak. Nyáron sem lenne jobb a helyzet, mert ha hosszabb időre leállítanák az itteni kutakat, akkor só és más melléktermékek rakódhatnak le a berendezésekben és az újraindításkor már nem tudnák biztosítani a leállás előtti hozamokat. 

A kitermelést a kutak leállítása helyett pénzügyi ösztönzőkkel is szabályozhatják Oroszországban, például úgy, hogy az adóbevételek növelése érdekében csökkentik az adómentes költségszintet a jelenlegi 15 dollár/hordóról, 7.50-re. Egy ilyen lépéssel többletbevétel folyna be az orosz költségvetésbe, ráadásul az adók növelésével a cégeket a drágán működő kutak bezárására ösztönöznék. Másik megoldás az lenne a Napi szerint, hogy a kitermelt olajat tározókban, vagy tankerhajókban raktározná Oroszország, de ezekből kevéssel rendelkezik, az új tározók kialakítása, vagy tankerhajók bérlése pedig hatalmas költségeket emésztene fel. 

A termelés befagyasztása, vagy a pénzügyi ösztönzők kialakítása semmiképpen sem történik meg egyik napról a másikra: óvatos becslések szerint is legkorábban 2017 elején léphetnének életbe a korlátozások, de vannak olyan kitermeló országok – elsősorban Venezuela – amelynek ennél sokkal gyorsabb piaci beavatkozásra lenne szüksége ahhoz, hogy a teljes csődöt elkerülje.  

A megállapodásban résztvevő országokban a kitermelés közben rekordszinteket ér el. Az OPEC januárban 31,61 millió hordó olajat termelt ki annak ellenére, hogy a szervezetnél elvileg 30 milliós limit van érvényben. Szaúd-Arábia 10,2 millió hordót, Oroszország 10,88 millió hordó olajat hozott a felszínre az év első hónapjában. Amennyiben a korlátozás megvalósul, az az jelenti, hogy ezeken a magas szinteken történne meg a befagyasztás. 

A Napi idézi Makszim Necsajevet, az IHS tanácsadó cég szakértőjét, aki szerint a pozitív szándéknyilatkozatok ellenére a világ vezető olajhatalmai idén sem érnek el érdemi lépést a termelési megállapodásokról és a termelés esetleges rekordszintű befagyasztása is ezt a vélekedést támasztja alá.