Regionális terjeszkedne az MVM, a Főtáv a budapesti belvárosban is növelné a piaci jelenlétét, – derült ki a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli által szervezett Hungarian Energy Investors Forum 2016 konferencián. Az NRGreport részletes beszámolója a rendezvényről.
 

A hazai fogyasztók biztonságos ellátása az energiapolitika fő feladata – mondta Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkár az energetikai konferecián.  A hazai ellátásbiztonság szempontjából elsődleges jelentősége van a Magyarországon megtermelt villamos energiának, ezért kormányzati cél a villamosenergia-import féken tartása – tette hozzá. 

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös előrejelzések szerint a következő 15 évben a nettó villamosenergia-igény átlagosan egy százalékkal nő. Mivel a villamos energia csúcsterhelés évente közel 70 MW-tal emelkedik, e téren nem várható erőteljes elmozdulás. A hazai villamosenergia-rendszer kieső kapacitásai mellett azonban hátráltató tényező a termelők számára kedvezőtlen piaci környezet és az import villamos energiával szembeni versenyképtelenség. A behozatal további növekedése helyett a jelenlegi erőműpark környezetszennyező, kiöregedő elemeit új hazai beruházások megvalósításával szükséges pótolni.

Alacsony a kihasználtság

A hazai gázpiaci helyzetet összegezve Kádár elismerte, hogy a tárolók kihasználtsága jelenleg alacsony, majd hozzátette, a tárolók megvásárlása és a kapcsolódó beruházások hosszú távú, az energiabiztonság szempontjából lényeges befektetések, melyek további kereskedelmi célokat szolgálnak. Hozzátette: folyamatosan monitorozzák a diverzifikációs lehetőségeket.

A szénhidrogén termelés kapcsán a helyettes-államtitkár beszélt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által meghirdetett bányászati tenderekről. Elmondta, a hazai koncessziók eredményessége azért is jelentős siker, mert a nemzetközi piacokon kialakult alacsony szénhidrogén-árak miatt az olaj- és gázipar vállalatok visszafogták kutatásra-termelésre fordított beruházási költségeiket, s mert a magyarországi kutatási piacra már új belépők is érkeztek. A koncessziós tenderek eredményeként összesen nettó 6,4 milliárd forint koncessziós díj folyt be a központi költségvetésbe, a nyertes bányavállalkozók összesen közel 35 milliárd forintértékben valósítanak meg beruházásokat. Kádár előadásában hangsúlyozta, az állam erős szabályozói, tulajdonosi szerepvállalása a jövőben is fontos.

Távhő: kihívás a csökkenő hőigény

Mitnyan György, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója a távhő aktuális problémáiról beszélt.  A vezető elsősorban az átlátható működéshez illeszkedő jogszabályi környezet kialakulását sürgette. Fontos lenne még a mérés, az elszámolás egységesítése és az átlátható díjstruktúra kialakítása. A vezérigazgató hiányolta az állami intézmények példamutatását – a fogyasztói bizalom növeléséhez több állami, köz- és önkormányzati intézmények energiaigényét kellene távhővel biztosítani. A vállalat működését az is nehezíti, hogy évről-évre csökken a fogyasztók hőigénye, így a bevétel is, az állandó költségek viszont arányaiban nőnek. Hogy mindezt ellensúlyozzák, évente 30 MW bővülésre lenne szükség, ám az elmúlt 10-15 évben ennyit sohasem ért el a Főtáv: a legnagyobb mértékű fogyasztást/eladást, 25 MW-t, tavaly jegyeztek. A Főtáv Zrt. hosszú távú, 9-10 évre vonatkozó stratégiájának egyik sarokköve a piacbővítés – a 38%-os részesedésével jelenleg piacvezető cég tovább növelné piaci jelenlétét. A belváros távhőre kapcsolása, a fontosabb közintézmények távhővel történő ellátása szintén kiemelt cél: októbertől a Városháza fűtését a Főtáv Zrt. biztosítja, emellett a Liget projekt ellátását és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén bővülést terveznek. A fenntartható működéshez állami és tulajdonosi támogatással további erőművek vásárlása és az uniós támogatások hatékony felhasználása szükséges. A vezérigazgató kitért a tervezett második fővárosi hulladékégető létrehozására, mely segítségével durván harmadára csökkennének az (egységnyi) beszerzési költségek, a hagyományos erőművekkel összevetve. A fenti célok megvalósításához elengedhetetlen még a fogyasztói elégedettség növelése – sokan máig a lakótelepekkel azonosítják a távhőt, tette hozzá Mitnyan.

MVM – új stratégia

Az energetikai szektor átalakulásáról és a vállalat ehhez kapcsolódó terveiről beszélt Harmati György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatói főtanácsadója. Harmati a jelentősebb változások közé sorolta az erősödő versenyt, mely az egyes energiahordozók közötti választási lehetőség, az (energiahatékonyságból adódó) fogyasztás csökkenése és a megcsappant keresletet kiszolgáló bővebb kínálat eredménye. Ma már nincs garantált ügyfél-szolgáltató kapcsolat, az alternatív lehetőségek miatt a fogyasztók más szereplőkhöz fordulnak, mondta. Az energiatermelés rendszere egyre inkább decentralizált, a tradicionális termeléstől a downstream, a fogyasztóhoz közeli láncszemek felé tolódik a hangsúly. Ezt a tendenciát a számok is tükrözik: Európában az iparág eredményessége körülbelül harmadával csökkent, a downstream eredményessége ugyanakkor megduplázódott. A tradicionális vállalatok jelenléte az alacsony belépési korláttal rendelkező iparágakban, például az on-shore szélenergia (25%) vagy napenergia (1%) területen igen alacsony, csak a magas beruházási költségű off-shore szélenergia területén dominálnak. A főtanácsadó ezután arról beszélt, az MVM meglévő tapasztalataira és működésére támaszkodva közép- és hosszú távra új stratégiát alakít ki, melyet  idén áprilisban terjesztenek a közgyűlés elé.

A vállalat tervei között szerepel új stratégia partnerek bevonása, a portfólió-menedzsment erősítése, határozott nemzetközi jelenlét, melyben a regionális terjeszkedés elsődleges cél, a tagvállalatok által nyújtott szolgáltatások bővítése valamint a nagy termelők hatékonyságának növelése.
A megújuló energiák bővítésére tavaly új üzletágat hozott létre a cég, mely az teljes vertikumot lefedi és nem csak Magyarországra fókuszál, mondta Harmati.

Paks 2

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos a Paks 2 projekt ütemezése kapcsán elmondta, a magyar félnek 2026. március 15-én kell visszafizetni az orosz hitel első részletét. 

Ha túl hosszúra nyúlna az Európai Bizottság vizsgálata, az hátráltathatja az ütemterv tartását. Elmondta, február 12-én lezárult a Bizottság által harmadik felek részére nyitott véleményezési időszak, melynek eredményeit várják. Hozzátette, bízik benne, hogy a Bizottság ezt követően lezárja ezt a vizsgálatot.  A projekt esetleges versenytorzító hatásával kapcsolatban megjegyezte, a két új blokk által termelt energiamennyiség az EU 28 tagállamában termelt áram 0,2%-át teszi majd ki, így érdemben nem befolyásolja azt. A kormánybiztos beszélt a Paks 2 projekt sajtóvisszhangjáról. Aszódi szerint a hazai sajtó álláspontja a projektről nem kiegyensúlyozott, sok esetben nem tényszerű, sőt, bizonyos orgánumok tendenciózusan rosszindulatúan fogalmaznak. A kormánybiztos beszélt még a projekt megtérüléséről, ismét elmondta, hogy az új blokkokból származó éves árbevétel lesz olyan mértékű, hogy minden költségre (beleértve az adókat, a hitel tőke és kamatainak visszafizetését is) fedezetet nyújtson.

Az energia is áru

A konferenciát záró panelbeszélgetés résztvevői az energia megváltozott piaci szerepéről beszéltek. Egyetértettek abban, hogy az energia egyre inkább közönséges áruvá, versenypiaci termékké válik, s hogy az energiaellátás demokratizálódása miatt a decentralizált rendszerek (például kiserőmüvek, egyedi, háztartást ellátó rendszerek) egyre nagyobb teret nyernek. Hegedüs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint a megtérülés minden energetikai beruházásnál fontos szempont kell, hogy legyen. A szakértő nem értett egyet azzal, hogy azokban az esetekben, amikor a gazdaságosság nem igazolható, az ellátásbiztonságra hivatkoznak.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója szerint az ellátásbiztonság mellett klímavédelmi és gazdaságossági szempontoknak egyaránt meg kell felelni. Chikán szerint nem (csak) az a kérdés, hogy például mekkora villamosenergia-kapacitást kell a jövőben kiépíteni, hanem hogy milyen energiaforrásokból és milyen megoldásokkal épül majd ki.

Vörös Péter, a Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda energetikai szakértő versenyjogi partnere a hazai jogszabályi háttér hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A fontosabb politikai irányvonalak már ismertek, mondta, ezeket kellene konkrét cselekvésre váltani. A szakember kiemelte, a klímavédelem integrálása még nem történt meg a magyar jogszabályokban, és beszélt a rövid távon tapasztalható, napi működést megnehezítő jogi hiányosságokról. Hozzátette, a meglévő szabályozás nem következetes, ezért korlátozza a piaci szereplőket.