NRGreport
Menü

Olajláz Iránban: magyar cégek is érdeklődnek

Elemzés | Végh Zsófia | 2016-03-23 05:50

Irán mindent megtesz azért, hogy nemzetközi beruházásokat vonzzon olaj- és gázpiaca fellendítésére, sokkal  kedvezőbb feltételeket kínál, mint az embargó előtt.  A Külgazdasági és Külügyminisztérium az NRGreport kérdésére közölte: több  magyar vállalkozás is tervezi kihasználni az iráni kutatási, kitermelési szektor nyitását. Nem  árt azonban az óvatosság, hiszen kockázatok is bőven akadnak.

„Első dolgom lesz, hogy ezt a katasztrofális megegyezést felbontsam“, nyilatkozta a republikánus elnökjelölt Donald Trump hétfőn egy befolyásos Izrael-barát amerikai lobbiszervezet konferenciáján a tavaly nyáron Iránnal kötött nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodásra utalva. Az amerikai választások kimenetele kétségkívül hatással lesz az iráni befektetésekre, a bizonytalanság ellenére egyre több nemzetközi befektető érdeklődik az energiaszektor és egyéb befektetési lehetőség iránt. Közöttük az amerikai GE is. A vállalat a szankciók enyhítésével párhuzamosan megkezdte az üzleti lehetőségek felkutatását Iránban, a folyamat az Egyesült Államok kormánya által lefektetett szabályok teljes körű betartása mellett történik – válaszolta a cég az NRGreport érdeklődésére. Részleteket azonban a tervezett üzletről nem közöltek.

Külföldi társaikhoz hasonlóan az energetikában érdekelt magyar vállalatok is vizsgálják az iráni együttműködés lehetőségét, írta az NRGreport kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A november végén lezajlott miniszterelnöki látogatáshoz kapcsolódó üzleti programokon több olyan magyar vállalkozás is részt vett, melyek tervezik kihasználni az iráni kutatási, kitermelési szektor nyitását. Számos tárgyalás kezdődött meg konkrét kereskedelmi ügyletek lebonyolítása, technológiatranszfer alkalmazása érdekében, tette hozzá a KKM.

A térség sajátos üzleti környezete miatt nehéz  tárgyalni, üzletet kötni, mondta az NRGreportnak Holoda Attila, az Aurora Energy Investment vezetője. A tanácsadó cég több magyar vállalatot képvisel, amely termékével, szolgáltatásával, know-how-al szívesen lépne az iráni piacra, ám Holoda szerint évekbe is telhet, mire egy üzletet megkötnek.

A Mol-csoport is érdeklődik a térség iránt: a cég finomítóiba ugyan a nyersolaj nagy része Oroszországból érkezik és ez így marad, írta kérdésünkre a Mol, az elmúlt években a cég alternatív kőolajat kezdett felhozni az Adriáról, hogy optimalizálja a különböző piacok közötti lehetőségeket.

Folyamatosan vizsgálják a lehetőségeket, de a jelenlegi alacsony olajárkörnyezetben alapvetően a már meglévő eszközeink lehető leghatékonyabb működtetésére fókuszálunk, közölte lapunkkal a cég. A kutatás-termelés területén történő esetleges együttműködési lehetőségekről a Mol nem közölt semmit.

A szankciók miatt komoly technológiai lemaradásban lévő Irán üdvözöl minden új befektetőt. A beruházókat az ország egy új, befektetőbarát kutatási és termelési keretrendszerrel alkalmazásával próbálja az országba vonzani.

IPC – kedvező feltételek

A korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel bíró olaj- és gázkitermelőknek nyújtott szerződésről Irán végig egyeztetett azokkal a nemzetközi energiatársaságokkal is, akik a kutatást és termelést lehetetlenné tevő korábbi keretrendszer miatt már az uniós szankciók életbe lépése előtt kivonultak az országból. A szerződés elkészült, az Iran Petroleum Contract (IPC) részleteinek hivatalos ismertetését februárra tervezték, ám ez technikai okok miatt elmaradt. Az IPC bármelyik nap életbe léphet, január óta pedig több együttműködés indult: több mint három év szünet után e hónap elején érkezett Európába az első iráni olajszállítmány egy spanyol finomító számára, melyet francia és román megrendelések követtek.

Az IPC  a korábban alkalmazott „buyback” típusú szerződésnél sokkal kedvezőbb feltételekkel próbálja a befektetőket az olaj/gázmezőkre visszacsalogatni. Az egyik legfontosabb különbség az, hogy 1979 óta először nemzetközi cégeknek is lehetővé teszi a kitermelésben való részvételt – a korábbi megállapodások ugyanis csak kutatásra és feltárásra adtak lehetőséget, mondta Sara Vakhshouri, az SVB Energy International tanácsadó cég elnöke az Atlantic Council Global Energy Center kutatóintézet kerekasztal beszélgetésén. Ennek megfelelően kitolódik beruházás időtartama: 5-7 év helyett akár 20-25 évre is köthet az ország nemzetközi cégekkel szerződést. A nyersolaj és gáz piacra juttatása és értékesítése az iráni nemzeti olajtársaság feladata volt, a könnyítés után az irániak profitálhatnak a nemzetközi cégekkel történő együttműködésből, ezek kapcsolataiból.  Az IPC keretében a cégek az egyes tevékenységekre egyetlen eljárás során kaphatnak engedélyt a cégek, szemben a korábbi rendszerrel, mely során, ha kereskedelmi célú készletre bukkantak, a feltárásért újabb tenderen kellett más cégekkel versenybe szállniuk, mondta Vakhsouri. Ha pedig nem találtak ilyen készletet, elbukták befektetésüket. Ezentúl, ha egy kutatás sikertelenül zárul, az előrébb sorolják őket, ha újabb kutatási tenderen indulnak.

A szerződés további lényeges eleme, hogy figyelembe veszi az olajárak alakulását és a beruházás kockázatát, s ezekkel arányosan egy rugalmas kifizetést alkalmaz a korábbi fix díjakkal szemben, melyet beruházásaik fejében az olajtársaságoknak fizettek, emelte ki Vakhshouri. A hordónkénti díj mértéke rugalmas, tárgyalással/egyénileg állapítják meg, s ehhez adódik hozzá egy kockázati felár, mely a beruházás kockázatosságával arányosan nő, s növeli a hordónkénti díj mértékét. Például bizonyos off-shore mezőknél közepes, on-shore területeken magas, Irán más országokkal megosztott területein (shared fields) és mélytengeri lelőhelyeken pedig kiemelt lehet a viselt kockázat.

Akadnak kockázatok is

A pozitívumok mellett számos nehézség eltántoríthatja az érdeklődőket. Alkotmányos korlátok miatt az új szerződés sem biztosít tulajdonjogot a befektetőnek az olaj/gázkészletek felett, az eddig nyilvánosságra hozott információ szerint azonban könnyítések várhatóak.  A nemzetközi energiaipari cégeknek helyi partner(ek)kel vegyesvállalatot kell alapítaniuk a beruházás teljes időtartamára.  A megfelelő helyi partner kiválasztása kockázatos lehet, sok iráni energiacég érintett korrupciós ügyekben. A szerződés azon pontja, mely legalább 51% helyi beszállítói arány elérését követeli meg, sem könnyíti majd meg a nemzetközi cégek helyzetét.

 A politikai kockázatok szintén jelen vannak, a technológia beszerzése vagy amerikai beszállítói kapcsolatok gondot okozhatnak.                                 

Végh Zsófia