NRGreport
Menü

Előrelépés jöhet a földenergia hasznosításában

Interjú | Végh Zsófia | 2016-04-11 05:50

Ha az első kútpárral igazolni tudják, hogy a technológia működik,  tőke- és/vagy hitelágon finanszírozná - legalábbis ígérete szerint - a továbbiakat  az Európai Fejlesztési Bank és az Európai Befektetési Bank, mondta az NRGreportnak Kovács Péter, az EU-Fire Kft. tulajdonosa az EU-Fire EGS Hungary Kft.  innovatív geotermális projektjéről.

Miben különbözik az EGS a hagyományos geotermális rendszerektől?

Kovács Péter

Kovács Péter 2001 óta tulajdonosa és egyik vezetője az EU-FireKft.-nek, amely főtevékenységként geotermikus projekteket fejleszt és üzemeltet.

Kovács Péter korábban ingatlanfejlesztéssel, műemlékvédelemmel és ingatlanberuházásokkal foglalkozott. Olyan kiemelt projektek fűződnek a nevéhez, mint az esztergomi Sötétkapu restaurálása vagy a Győri ETO FC Stadion megépítése. Tagja a Magyar Termálenergia Társaságnak és a European Geothermal EnergyCouncilnak és a European Technology and Innovation Platform on Deep Geothermal döntéshozó és irányító bizottságának tagja.

A hagyományos geotermális energiaelőállítás során a Földben természetesen előforduló melegvízforrásra támaszkodunk. Olyan vízadó réteget (reservoirt) keresünk, melyben a víz hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy abból hőenergiát nyerjünk ki.  A megfelelő „reservoir” , a kőzet áteresztőképessége és a víz hőmérséklete azonban korlátot szab annak, hogy hol és milyen mennyiségű energia nyerhető ki. A tárolók hőmérséklete idővel csökkenhet, a termelés hatékonysága romlik.

Az EGS (enhanced geothermal systems) rendszerben rétegcsúsztatással/nyírással mesterséges „reservoirokat” hozunk létre, melyekbe felszíni vagy felszínhez közeli vizet sajtolunk le. Mivel  nagy mélységben a kőzet mindenütt forró, felmelegíti a vizet, melyet visszajuttatunk a felszínre. A víz gőz formájában nagy nyomáson jut vissza a felszínre, ahol áramot állítunk elő belőle.

A hagyományos rendszerrel összevetve mennyi anyagi és technológia többletterhet jelent az EGS technológia alkalmazása?

Mivel ez egy kutatás-fejlesztési projekt, nem lehet pontos számokat mondani. Az biztos, hogy piaci alapon jelen fázisban nem finanszírozható. Jelenleg a tanulási görbe elején járunk.

Pontosan hol tartanak?

A kútterveket véglegesítettük, most a felülvizsgálatuk zajlik. Hagyományos projekteknél erre nem kerül sor, ám inkább áldozunk erre, minthogy feleslegesen költsünk több millió eurót egy rossz tervre. Speciális kutakról beszélünk egyébként: közel 4000 méter mélységben gránittömböket csúsztatunk el egymáson, amiknek ezért igen komoly nyomást kell kibírniuk. Mivel a kormány 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú kormányprojektté nyilvánította a projektet, az engedélyezés elhúzódásától nem tartunk. Azt gondoljuk, hogy nagy potenciált lát a kormány a technológiában. A helyszínt kiválasztottuk és meg is vásároltuk: egy kis település Dél-Békésben.

Miért éppen ott?

Ott található olyan geológiai formáció, mely a szakemberek szerint segíthet abban, hogy sikerre vigyük a projektet.

Hogy állnak a technológia megvalósításában?

A rendszer három eleme a kútfúrás, a kutak közötti kapcsolat megteremtése (reservoirképzés) rétegcsúsztatással, és az erőművi technológia – ez utóbbi a biztos elem. Amikor az erőművi technológiát beszállító cég megkapja a tervezési adatokat,  és tudja, hogy milyen mennyiségű, minőségű és hőmérsékletű gőz áll rendelkezésre, gyorsan megtervezi és kivitelezi a szükséges erőművi blokkot. A kút fúrásában már van kockázat: a mélység és a kőzet keménysége miatt 4000 méterig eljutni önmagában is mérnöki bravúr. A projekt lelke a repedezettség és a kutak közötti kapcsolat létrehozása. A világon piacvezető egyesült államokbeli Altarock Energy Ltd. több kísérletet hajtott végre, több projektben alkalmaztak rétegcsúsztatást, s az általunk elképzelt technológiánál tovább jutottak. Azután, hogy egy bizonyos mélységben létrehozza a két kút közötti konnektivitást, egy magasabb szinten  újabb repedezettséget hoz létre, majd feljebb megint. Egy kútpár között így nem egy egymással kapcsolatban lévő repedezettséghálózatot alakít ki, hanem akár hármat is, ami a hatásfokot igen nagymértékben javítja. Ha az első kútpárnál sikerül-e ezt megvalósítani, a további négy kútpár építésekor már nyugodtabbak leszünk.

Milyen statikai hatása van?

Nincs kimutatható hatása.

Hány helyen működik a világon hasonló projekt?

Világszerte legfeljebb öt helyen. Európában Soultz-sous-Forêts-ban, egy francia településen működik. Próbálkoztak Svájcban, de egy hiba miatt leállították a projektet. Ennek ellenére tavaly egy új EGS erőműre adott engedélyt az ország. Világszinten mindenki felismerte, hogy ez a geotermia jövője.

Minek köszönhető, hogy Magyarország kapott 40 millió euró vissza nem térítendő támogatást? Közrejátszott ebben az ország geotermikus potenciálja?

Franciaország és Olaszország is pályázott, ahol nominálisan nagyobb a geotermikus potenciál.  A MOL-lal és a Mannvittal együtt készítettek szakértőink egy olyan projektet, amely ezek szerint meggyőző volt az Európai Bizottság és az Európai Fejlesztési Bank számára.

Honnan ered a know-how? A kút kialakítása magyar megoldás, léteznek más megoldások is?

A technológiát évtizedek óta kutatják. Projektünk minden eleme – kútfúrás, rétegcsúsztatás – olyan innovatív elemeket is tartalmaz, melyek egyetlen EGS projektben sem léteztek.

Mit fedez a  40 millió euró?

A projekt összköltsége 120-150 millió euró között mozog. Vannak elemei, például bizonyos mérések, melyeket kétszer is elvégzünk, hogy biztosak legyünk abban, hogy megvalósítható egy-egy részfeladat. A 40 millió euró felét előlegként kaptuk, a másik felét üzemeltetési hozzájárulásként bocsájtják majd rendelkezésünkre. Akörülbelül 23 millió euró az előkészítés egy részére elegendő. Ahhoz, hogy tovább haladjunk és „bankolható” legyen a projekt, további 30-40 millió euróra van szükségünk.

Honnan kívánják ezt az összeget megszerezni?

Pályázunk, uniós és hazai forrásokra is. Reméljük, hogy nemcsak Brüsszel, hanem a kormány is ad támogatást.

Így a teljes költség durván harmadát kapnák meg. Miből fogják finanszírozni a fennmaradó részt?

Az Európai Fejlesztési Banktól és az Európai Befektetési Banktól kaptunk ígéretet. Ha az első kútpárral igazolni tudjuk, hogy a technológia működik,  tőke- és/vagy hitelágon finanszírozzák a továbbiakat.

Mikor jutnak el ide?

Bízom benne, hogy jövő nyáron meg tudom mondani, működik-e az első kútpár vagy sem. A kutatás-fejlesztési fázis ekkor fejeződik be.

Azt állítják, a rendszer teljes települések áramellátását képes biztosítani.  Mennyi energiát termel egy-egy kútpár?

Eredeti elképzelésünk szerint a teljes projektre, nem kútpárra vetítve bruttó 12 MW-ot, ha a konnektivitást biztosítani tudjuk a kutak között.  Ha nincs műszaki lehetőségünk rá kevesebbet, ha a többszintű rétegserkentés megoldható, akkor több is lehet.

Megtérül egy ilyen léptékű beruházás, ha csupán ennyi energiát képes előállítani?

Ebben a fázisban még nem – a technológia kiforratlansága miatt.  Azt látni kell, hogy ez kutatás-fejlesztési projekt, ami ha sikeres lesz, akkor a további hasonló projektjeink költsége exponenciálisan csökkenni fog. Úgy számolunk,hogy ha piaci alapon folytatjuk, a jelenlegi bekerülési érték 60%-a elegendő lesz. A mérésekhez, egyéb folyamathoz szükséges szoftverek, amelyeket ma milliárdos költséggel kell fejlesztenünk és az a tudás, amit ma még meg kell fizetni, rendelkezésre állnak majd.

Mennyire skálázható a projekt - azaz lehetséges-e nagyobb méretekben gondolkodni?

Való igaz, egy terméket szeretnénk létrehozni. Első lépésben az a célunk, hogy a projekt piaci alapon megtérüljön. A rendszer helyigénye kicsi, nincs károsanyag-kibocsátás, zajterhelés, és rengeteg fúrásra alkalmas terület van az országban. A Kárpát-medence helyén egykor a Pannon tenger volt, ennek alapja a gránit, melyből a hőt kinyerjük, ez pedig egész Magyarország alatt megtalálható.

A primer termék az elektromos áram lesz.A rendszerrel előállított energiát pedig nemcsak városok, hanem a mezőgazdaság, és az ipar is hasznosíthatja. Kinek éri meg majd beruházni?

Attól függ, hogy mekkora a hőigénye a vállalkozásnak. Ökölszabály szerint minél mélyebbre fúrunk, annál melegebb vizet találunk. Egy kis családi kertészet számára elegendő néhány száz méterig lefúrni, mert ott körülbelül 40 Celsius fokos víztalálható. Egy ilyen mélységű fúrást a családi kertészet is meg tud finanszírozni. Ahol magas technológiai hőre van szükség, ott mélyebbre kell fúrni.  Egy milliárdos kutat a kisebb gazdaságok nem fúrnak, de a nagyoknak megéri.

Kereskedni is fognak az árammal?

Igen, tervezzük.  A megújulókhoz hasonlóan feltápláljuk a rendszerbe. Nincs felső korlátja annak, hány erőmű telepíthető az országban. Amint látjuk a konkrét számokat, nemcsak itthon tudjuk értékesíteni.  Indonéziától, Dél-Koreán át az Egyesült Államokig kormányszintről érdeklődnek projektünk iránt. A világon a geotermális szakma erre figyel. Ha sikeres lesz, óriási szakmai presztízst és elismerést jelent – és természetesen jó üzletet.

Végh Zsófia