Szélenergia terén nem várható felfutás, mert a magyar rendszer nem tudja kiegyensúlyozni a szélenergiából adódó folyamatos változást, a geotermikus energia megfelelő hasznosítása az uiós szabályok miatt nehéz, napenergiában a legnagyobb a növekedési lehetőség – mondta az NRGreportnak az Erste Bank Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Programjának vezetője, Trombitás Zoltán.
Hogyan hatott a megállapodás a bank energetikai stratégiájára?
Az Erste Bank Hungary az állammal tavaly februárban kötött együttműködése részeként vállalta, hogy a következő 3-4 évben energiahatékonysági fejlesztések és megújuló energia területen mintegy 100 millió euró nagyságrendben helyez ki hitelt. Ezen belül, programjában a bank négy fő területet határozott meg, ahol üzleti bővülést vár: önkormányzatok, vállalatok energetikai fejlesztéseinek finanszírozása; megújuló áram- és hőtermeléshez kapcsolódó beruházások; társasházi fejlesztésekhez kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztések és lakossági energiahatékonysági fejlesztések. Tavaly ősszel azonban a kormány úgy döntött, kormányzati és önkormányzati intézmények és infrastruktúra energiahatékonysági fejlesztésére fordítja az eredetileg a lakosságnak szánt forrásokat. |
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások legfőbb motorjai a vissza nem térítendő támogatások. Az eredetileg elfogadott KEHOP program olyan mértékű vissza nem térítendő támogatást biztosított volna (103 milliárd Forint), amely azelőtt nem állt rendelkezésre, hiszen a korábbi hazai költségvetési finanszírozású energiahatékonysági programok évente 10-15 milliárd forintnyi támogatást nyújtottak összesen ezen célcsoportnak. Ezen beruházások – akár kamatmentes – hitelfinanszírozással történő megvalósítását illetően valószínűleg kisebb érdeklődés várható.
Nyilvánvaló, hogy a kormányzati és önkormányzati intézményeknél is szükség van – néhány esetben – vissza nem térítendő forrás bevonására, ám az ilyen energiahatékonysági fejlesztésekre a piacon is vannak elérhető megoldások. Ilyenek például az ún. ESCO típusú konstrukciók, melynek keretében az energiahatékonysági fejlesztéseket végző cégek hosszú távú szolgáltatási és üzemeltetési szerződés keretében végzik el a fenti intézményeknek az egyedi infrastruktúrára szabott energiahatékonysági fejlesztést.
Ha a lakossági szegmensben nem is, az önkormányzati és vállalati energiahatékonysági területén lát a bank nagyobb növekedési lehetőséget?
Az Erste Bank Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Programjának vezetője, az önkormányzati energiahatékonysági, ESCO típusú finanszírozások, valamint megújuló energiatermelő projektek szakértője. Több mint 10 év tapasztalatot szerzett vállalatfinanszírozás területén. Korábban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának munkatársa. Ezt megelőzően a Siemens konszern Global Procurement Office munkatársaként dolgozott Münchenben, Németországban. |
A magyar bankrendszerben egyedüliként még 2010-ben az Erste leszerződött az EBRD-vel, melynek keretében 15 millió eurós keretet folyósítottunk önkormányzati energiahatékonysági fejlesztésekre, elsősorban közvilágítás korszerűsítési beruházásokra ESCO-típusú konstrukcióban, de voltak fűtéskorszerűsítést célzó beruházások is. Az önkormányzati energiahatékonysági fejlesztések finanszírozását azért is gondoljuk az egyik célterületnek, mert az önkormányzatok 15-20%-a jut vissza nem térítendő uniós forráshoz, a többieknek egyéb módon kell megoldaniuk az ilyen típusú fejlesztéseket. Ezek a beruházások 7-8 év alatt, gyakran akár hamarabb megtérülnek.
Igényelnek hitelt a vállalatok a kötelező uniós energetikai audithoz, megfeleléshez szükséges fejlesztésekre?
A szabályozás főként a közép- és nagy vállalati kör azon részét érinti, ahol nagy a hő- és áramfogyasztás. Külön termékünk erre nincs, azonban hasonló fejlesztéseket megvalósító cégeket finanszírozunk, velük közösen támogatjuk a vállalatok fejlesztéseit. Tapasztalataink szerint a cégeket nem kimondottan az uniós szabály, hanem inkább működésük költségoptimalizálása sarkallja a fejlesztés megvalósítására.
A cégek az uniós fejlesztési támogatások megjelenésével párhuzamosan fordulnak a bankhoz, vagy azoktól függetlenül is?
A kis- és középvállalatoknál rendszerint normál technológiakorszerűsítési vagy termelésbővítési beruházások részeként végzik el az energiahatékonysági fejlesztéseiket, vagy célzott uniós forrás igénybevételét tervezik. Főként a barnamezős beruházásoknál és energetikailag fejletlen technológiák esetében, valamint közép-és nagyvállalatoknál merül fel a banki finanszírozási igény.
Mekkora az energetikai projektek aránya a bank hazai portfolióján belül?
Ma még elhanyagolható, de a vállalati hitelportfolió növekedésével együtt körülbelül 4-5%-ot tesznek majd ki az önkormányzati és vállalati energiahatékonysági és a megújuló fejlesztések.
Mekkora ez a szám az Erste Csoporton belül?
A csoport régóta finanszíroz szél- és naperőmű fejlesztéseket a környező országokban, és más speciális megújulókban is komoly beruházásaik vannak.
Az Erste Bank finanszíroz megújuló fejlesztéseket? Itthon kevés a megújuló beruházás, szélerőművek például évek óta nem épülnek.
A megújuló termeléshez kapcsolódó beruházások egész Európában támogatottak. Hogy mennyire tud előrelépni egy ország ezen a téren, támogatási rendszerétől és a befektetőknek nyújtott ösztönzőktől függ. A környező országokhoz képest Magyarországon eddig nem támogatták túlzottan a megújuló energiát, ebből és technológiai és környezeti adottságainkból adódik az ország lemaradása ezen a téren.
Szélenergia terén nem várunk felfutást: a magyar rendszer nem tudja kiegyensúlyozni a szélenergiából adódó folyamatos változást. Az ország elektromos áramtermelésben a naperőművek aránya elhanyagolható, ám ezen a területen látjuk az egyik legkomolyabb növekedési lehetőséget a megújulók közül. A biogáz erőművek jelenléte elsősorban a mezőgazdaságban, állattartó gazdaságokban jellemző, ahol az áram és a hő felhasználása helyben történik. A geotermikus energia megfelelő hasznosítása pedig azért nehéz, mert a felhasznált vizet uniós szabályoknak megfelelően vissza kell pumpálni a földbe.
A megtermelt energia viszonylag csekély, a befektetési költség magas egy ilyen beruházásnál. Miért finanszírozza a bank?
A korábbi évekkel ellentétben most sokkal kedvezőbb a finanszírozási környezet. Tőkeigényes beruházásokról van szó: ezek cash flow-jában komoly tételt jelent a finanszírozási költség, kamat. A kockázati feláruk is magasabb, azonban a fix kamatozású konstrukciókkal ki tudjuk védeni a kamatkockázatokat. A beruházás teljes idejére fixálható a finanszírozási költség, ami óriási segítség, hiszen így alapvetően „csak” a szóban forgó beruházás technológiáját szükséges validálni.
A bank jelenleg 18-20 naperőmű projekt finanszírozásán dolgozik, a közelmúltban adtak át egyet közülük Mezőhegyesen.
Mekkora a nem teljesítő vagy bedőlt energetikai projektek aránya?
Nincs ilyen.
Hogyan hatottak a világpiaci események, az energiaárak alakulása a bank projektjeire?
Az energiaárak természetesen befolyásolják a projekt megtérülését. A támogatott időszak ugyanis egy meghatározott idő után lejár, a megtérülés számításnál azonban csak a támogatott időszakot tudjuk figyelembe venni. Az áram szabadpiaci ára 14-16 forint között mozog, technológiától függően a megújulók megtérüléséhez 22-27 forint szükséges. Vannak fejlesztések, például a közvilágítás korszerűsítése, amelyek még ezen energiaárak mellett is megtérülnek.
Miben változott a bank finanszírozási politikája az utóbbi időben?
A korábban említett kamatfixálás mellett ma a beruházás természetétől függően 20-30%-os saját rész mellett is finanszírozunk megújuló projekteket, melyek finanszírozási feltételei korábban sokkal szigorúbbak voltak. Az önkormányzatok és vállalatok energiahatékonysági fejlesztései esetében is kedvező kamattal és – a korábbiaknál sokkal kedvezőbb – önrész elvárás mellett finanszírozunk.