NRGreport
Menü

A Föld napján írták alá a Globális éghajlatvédelmi megállapodást New Yorkban

A Föld napján tartották a történelmi jelentőségű párizsi éghajlatvédelmi megállapodás aláírási ceremóniáját, New Yorkban. Egy hosszú út első állomása ez, az igazi feladat azonban a nemzeti kormányok kezében van.

Az ENSZ New York-i székházában pénteken helyi idő szerint délelőtt fél tíz után megkezdődött a párizsi klímamegállapodás aláírási ceremóniája. Megnyitójában Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy történelmi pillanatról van szó. "Soha korábban nemzetközi egyezményt nem írt alá egyetlen nap alatt ilyen sok ország" - fogalmazott Ban francia nyelven.

A jelenlévőkhöz szólva kijelentette: a világ sorsa van a kezükben. Bejelentette azt is, hogy a korábban jelzettnél több, összesen 171 ország írja alá a történelmi egyezményt, és köztük több mint 60-at állam- vagy kormányfője képvisel a ceremónián. Az ünnepi ülésen beszédet mond Áder János államfő is, aki kétoldalú tárgyalásokat is folytat Macky Sall szenegáli államfővel és Al Gore volt amerikai alelnökkel, aki 2007-ben Nobel-békedíjat kapott környezetvédelmi tevékenységéért. (Áder János megbeszélést tart Ban Ki Munnal is, majd ellátogat a Columbia Egyetemre, ahol a gravitációs hullámok létét bizonyító magyar tudósokkal találkozik.)

Nagy feladat áll a nemzeti kormányok kezében: a szén-dioxid-kibocsátást minél hamarabb nullára kell csökkenteni, a fosszilis energiahordozókat pedig kivezetni és 2050-re elérni a 100%-ban megújuló energiahordozók használatát. Környezetvédelmi szakértők szerint az utolsó pillanatban vagyunk: a biztonságosnak tekinthető 1,5-2 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértékhez képest a hőmérséklet emelkedése már elérte az 1 Celsius-fokot.

A párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld minden országa számára előír kötelezettségeket a kibocsátáscsökkentés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén. Az azonban, hogy valóban sikerül-e a kitűzött 1,5-2 fok alatt tartani a globális felmelegedés maximális értékét, az elkövetkező években fog kiderülni. Ennek első lépése a megállapodás aláírása, melyet a nemzeti szintű ratifikációk követnek.

A megállapodás valódi lényege azonban az, hogy mi történik a nemzeti szinteken. A párizsi klímacsúcs előtt benyújtott vállalások betartásával 3-4 Celsius-fokos felmelegedés várható. A kritikus 1 Celsius-fokot már elértük, és hatásait a világon mindenütt érezzük. Ha a kormányok nem hajlandók változtatni a jelenlegi célkitűzéseiken és gyakorlataikon, már nem lesz lehetőségünk megelőzni a klímaváltozás további, az eddigieknél sokkal drámaibb előrehaladását – fogalmaz a Greenpeace közleményében.

A kormányoknak a lehető leghamarabb teljesen ki kell vezetniük a fosszilis tüzelőanyagokat, és meg kell óvniuk a széntartalékainkat rejtő erdő- és tőzegterületeket, valamint az óceánokat, amelyeknek kulcsfontosságú szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben. Párizsban megállapodtak a világ vezetői abban, hogy meg kell állítani a globális kibocsátások növekedését. Ez csak a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével érhető el. A nemzeti kormányoknak ennek értelmében nem lenne szabad engedélyeket kiadniuk újabb szénbányák, olajfúró tornyok és földgázmezők használatára – írja a Greenpeace.

Mindeközben a világ szénfogyasztása folyamatosan csökken. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a globális energiafelhasználásból fakadó CO2-kibocsátás 2015-ben már második éve stagnált. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátás már két éve csökken az országban. A társadalmi nyomásgyakorlásnak köszönhetően a Shell és a Statoil is kivonulásra kényszerült az Északi-sarkvidék alaszkai részéről; Obama elnök elutasította a Keystone XL vezeték megépülését; a kanadai Alberta állam pedig megálljt parancsolt az olajhomok-kitermelésnek.

Számos példa mutatja továbbá, hogy 2050-re lehetséges a Greenpeace által felvázolt, 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra. 2015-ben az összes új energiatermelés 90%-át már a megújulók tették ki. Egyre több országban válnak versenyképessé a megújulók a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, még úgy is, ha utóbbiak egészségügyi és környezeti hatásait kihagyjuk a számításokból. 2015-ben globális szinten is rekord mértékű, 39 milliárd dolláros befektetés történt a megújulókba. Az IEA 2000 óta 14-szeresére növelte a napenergia-termelésre vonatkozó hosszú távú előrejelzését, a szélenergiáét pedig ötszörösére.

„A párizsi megállapodás óriási lehetőség az emberiségnek. Végre van közös, pozitív víziónk: erkölcsi felelősségünk, hogy éljünk is ezzel. Pontosan annyi fog ebből megvalósulni, amennyit mi megvalósítunk. Nemcsak a gyermekeink és unokáink jövője múlik ezen, hanem a sajátunk is. Az elkövetkező 10-15 évben mindannyiunknak azon kell lennünk, hogy a saját országunk, településünk, otthonunk képes legyen a klímabarát működésre átállni, hogy egy energiahatékony, fenntartható, a megújulókon alapuló energiarendszert használhassunk” – mondta Mező János Bálint, a Greenpeace programvezetője.

A francia elnök is cselekvést sürgetett a klímaegyezmény megvalósításában

A nemzetközi klímavédelmi egyezmény ENSZ-székházban rendezett aláírási ceremóniáján, pénteken felszólaló politikusok történelmi egyezményről beszéltek, Francois Hollande francia államfő pedig azt sürgette, hogy a megállapodás megszületése után az ahhoz csatlakozók immár mielőbb cselekedjenek is, és tegyenek meg mindent az egyezményben foglaltak megvalósításának érdekében.

A francia elnök felhívással fordult az aláírók közé tartozó Európai Unióhoz is, hogy még az idén ratifikálja az egyezményt.

Szólásra emelkedett John Kerry amerikai külügyminiszter is (az eredeti programban ő nem szólalt volna fel), aki kiemelte, hogy az egyezmény meglódíthatja a gazdaság magánszektorát, s ezzel lökést adhat a világgazdaságnak is.

A külügyminiszter Nelson Mandela néhai dél-afrikai vezetőt idézve azt mondta: a dolgok mindig lehetetlennek tűnnek, egészen addig, míg lehetségessé nem válnak. Kerry egyúttal azt ígérte, hogy az amerikai törvényhozás még az idén ratifikálja a párizsi egyezményt.

Az aláírások ceremóniájának megkezdése előtt pódiumra lépett Leonardo DiCaprio amerikai színész is, akinek alapítványa tavaly 15 millió dollárt ajánlott fel környezetvédelmi csoportok támogatására. Rövid beszédében Leonardo DiCaprio úgy fogalmazott: a jelenlévők képviselik az utolsó esélyt a világ számára.

Dilma Rousseff brazil államfő - egyedüliként a pénteken felszólalók közül - beszédében kitért országa belpolitikai helyzetére is, s azt mondta, hogy a brazilok képesek lesznek megakadályozni "a demokrácia visszavetését".

Forrás: NRGreport