NRGreport
Menü

Új adó- és salátatörvények igazítanak az ágazati szabályozáson

Megvalósul a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékének a kőolaj világpiaci árához való kötése - olvasható a kormány javaslatában, a várható változásról már írtunk Tállai András államtitkár tájékoztatója alapján. A tervezet úgy fogalmaz: amennyiben a Brent kőolaj – adott negyedév végén érvényes – világpiaci ára az adott küszöbértéket („A” változat: 50 USD/hordó, „B” változat 40 USD/hordó) meghaladja, a gázolaj, a benzin és a petróleum a hatályos adómértékeken adózik, amennyiben a kőolaj világpiaci ára eléri a küszöbértéket vagy az alá csökken, a gázolaj adómértéke 10 Ft/literrel, a benzin és a petróleum adómértéke 5 Ft/literrel nő. A benzin adómértékemelésével azonos mértékben (5 Ft/literrel) módosul a petróleum adómértéke is, a petróleum magasabb energiatartalma miatt indokolt eltérés megtartása érdekében. Az előző negyedévre vonatkozó kőolaj világpiaci árat az állami adó- és vámhatóság negyedévente az internetes honlapján teszi közzé.

Olvashatunk a tervezetben arról is: új mentességgel egészítenék ki az építményadót. A radioaktív hulladék ideiglenes vagy végleges elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására kizárólagosan használt épület, épületrész után nem kellene építményadót fizetni - ez az állami Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak jelenthet majd megtakarítást, több önkormányzat pedig vélhetően bevételektől eshet majd el.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára napirend előtt felszólal. Forrás: MTI Fotó: Kovács Tamás

Az energiaadó törvény integrálásával összefüggésben speciális adókötelezettségi és adófizetési kötelezettségi szabályok vonatkoznak majd az energiatermékekről szóló fejezetben a földgázra, villamos energiára és szénre - áll a jövedékiaadó-javaslat indoklásában.

Ezek a szabályok – az alábbi eltérésekkel – lényegüket tekintve megegyeznek a hatályos energiaadó törvény rendelkezéseivel. A megújuló energiaforrásból [geotermikus, nap-, szél-, vízenergiából vagy biomasszából (ideértve a biomasszából előállított terméket is)] előállított villamos energia mentesülésének esetei között – a 2003/96/EK irányelvvel összhangban – nem kerül külön nevesítésre a biomasszából előállított termékek közé sorolandó, hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz és a biogáz. Új adófizetési kötelezettséget keletkeztető eset, ha a távhőszolgáltató valótlan nyilatkozatot tesz az adót visszaigénylő távhőtermelő létesítmény felé a lakosság részére szolgáltatott hő mennyiségéről. Az adó alanya ebben az esetben a távhőszolgáltató. Az általános szabályoktól eltérő módon keletkezik adófizetési kötelezettség az üzemanyagcélú földgáz és villamos energia gépjárművek közvetlen kiszolgálása céljából történő értékesítésénél. Az új rendelkezésre az adóraktári körből kikerült CNG, illetve az üzemanyagcélú villamos energia helyzetének az egyértelmű rendezése érdekében volt szükség. Az új szabály értelmében a töltőállomás már adózottan kapja az üzemanyagcélú földgázt vagy villamos energiát az energiakereskedőtől - olvasható a tervezetben.

A dokumentumból az is kiderül: általános szabály lesz valamennyi energiatermékre vonatkozóan, hogy az üzemanyag, tüzelő-, fűtőanyag célú felhasználásnak megfelelően, a hozzá legközelebb álló energiatermék adómértékével adózik. Mindez igaz például a bioüzemanyagokra, az egyéb ellenőrzött ásványolajra és a megfigyelt termékre. Az olyan termékek, amelyekhez a fűtőolaj a legközelebb álló energiatermék, tüzelő-, fűtőanyag célú felhasználás esetében így mindenképpen a fűtőolaj adómértékével fognak adózni. Megszűnik a nem szabványos üzemanyagokra vonatkozó eltérő adómérték, az ugyanis állami támogatásnak minősülne - indokol a javaslat.

Az adótörvényekkel egy időben beterjesztett salátatörvény az alábbi jogszabályokat módosítaná "kisebb terjedelemben": az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény. A indoklás szerint "a módosítások célja, hogy pontosítsák az előírásokat a gyakorlati tapasztalatok alapján, új előírásokat adjanak, ahol ilyen szabályok nem léteztek".

K.M.