NRGreport
Menü

Akár még jól is járhatott az iráni gazdaság a szankciókkal

Az iráni olajexportot gyakorlatilag lenullázó nemzetközi szankciók segítettek az ázsiai országnak abban, hogy a zujhanó olajárakkal párhuzamosan átalakítsa a gazdaság szerkezetét. 

A nyugati államok által az iráni atomprogramra válaszul életbe léptetett szankciók miatt 2012-ben és 2013-ban zsugorodott az iráni gazdaság, a 2014-es évben ugyanakkor már nőtt az ország GDP-je annak ellenére, hogy az olajárak esni kezdtek és a kitermelés napi 1 millió hordóra esett vissza. 

Egy, az Euromoney által szervezett londoni konferencián a résztvevő szakértők szerint ez a növekedés részben annak az átfogó törekvésnek az eredménye, amelyek igyekeztek az ország gazdaságát függetleníteni az olajtól. 

Ezen lépéseknek köszönhetően az Iránnal szomszédos országok többsége manapság sokkal inkább kitettebb a mindenkori oaljáraknak és a kitermelés alakulásának. Az iráni gazdaság ezen országokénál jóval diverzifikáltabb napjainkban - mondta a konferencián Aszim Huszein, a Nemteközi Valutaalap közel-keleti és közép-ázsiai igazgatóhelyettese. 

A Világbank szerint az iráni gazdasági a szankciók januári feloldása után az idei évben az egészségesnek mondható 4 százalékkal bővült, az ország azóta felpörgette az olajkitermelést és az iráni olajminiszter szerdai nyilatkozata szerint 2017 márciusára a napi kitermelés elérheti a 4 millió hordót. Amir Mehran, az iráni Pasargad Bank vefektetési vezetője szerint ugyanakkor az országnak nem is elsősorban az olaj és más nyersanyagok exportjára van szüksége, sokkal inkább például petrolkémiai termékekére, amelyek hozzáadott értéket képviselnek.

Huszein szerint a növekvő kitermelés lendületet adhat ugyan az iráni gazdaságnak a következő 12-15 hónapban, de a termelés jelentős növelése már korszerűbb infrastruktúrát és jobb pénzügyi kapcsolatokat is igényel. Iránnak arra van szüksége elsősorban, hogy újra felvegye a kapcsolatot a nemzetközi pénzügyi világgal. 

A Szaúd-Arábia után a régió második legnagyobb gazdaságával és Egyiptom után a második legnagyobb lakosságával rendelkező Iránba a szankciók feloldását követően már eddig is több nagy nemzetközi befektető érkezett. Őket elsősorban az olcsó munkaerő, a fiatal és képzett lakosság, illetve az olcsó és megbízható energiaforrások vonzzák az országba.  

Nem mellékes ugyanakkor, hogy a szankciók egy kisebb része a mai napig életben van, ez pedig elriaszthatja a további potenciális befektetőket. A Clyde and Co. jogi tanácsadó iroda által szerdán közzétett felmérés szerint a megkérdezett brit cégvezetők egynegyede az érvényben maradt amerikai szankciókat tartja a legfontosabb visszatartó erőnek az iráni befektetésektől. A 100 megkérdezett vállalatvezető egyharmada nyilatzkozott úgy, hogy nem szívesen tárgyalna bankjával egy esetleges irán üzlet indításáról. A londoni konferencia egyik célja éppen az volt, hogy az iráni bankárok, cégvezetők és politikusok meggyőzzék az érdeklődőket: érdemes befektetni országukban. 

Amir Mehran szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy egyelőre nincs elegendő mennyiségű banki kapcsolata az országnak, a nagy nemzetköti bankok pedig - néhány kivételtől eltekintve - nem adnak pénzt iráni beruházásokra - írja a CNBC

Forrás: CNBC