A világ feltáratlan olajkészletének 15, gázkészletének 33 százalékát rejtő északi sarki vizekre szóló kitermelési engedélyeket adott ki a norvég kormány. 

A 2011-ig vitatott területnek minősülő Barents-tengeri területekre adott ki tíz új olaj és gázkutatási és kitermelési engedélyt a norvég kormány. A terület árványikncseinek kitermeléséről közel 40 éves vita zajlott Oroszországgal. 

A fúrási engedélyek 40 területre szólnak és 13 olajcég nyerte el őket, ezek körül öt nagyvállalat kapott működtetési engedélyt. Norvégia több mint 20 éve nem adott ki ilyen engedélyeket erre a területre. Szakértők egyetértenek abban, hogy a Barents-tenger vidéke a világ egyik legnagyobb feltáratlan olaj- és gázkészletét rejti, becslések szerint a feltáratlan olajkészletek 15, a gázkészletek 33 százaléka található itt. A most engedélyekhez jutó cége között ott van a norvég állami Statoil, az amerikai Chevron és az orosz Lukoil is. 

A Statoil öt területre kapott kutatási engedélyt és a tervek szerint az első menniyéget 2017-ben hozzák a felszínre. A céget 2015-ben a kitermelés csökkentésére utasította a norvég állam az alacsony olajárakra való tekintettel. Tavaly a korábbi 21 helyett csak 15 itteni kúton folyt a termelés és a cég becslései szerint 2016-ban további csökkentések következtek volna, de az új engedélyekkel már kedvezőbbek a kilátások. 

A sakrvidéki vizek megnyitásának időpontja legalább is érdekes, ugyanis néhány nappal korábban norvég politikusok, a többi skandináv állam vezetőinek kíséretében Washingtonban tárgyaltak, ahol a környezetvédelmi kérdések mellett szó esett a bizonytalan státuszú sarkvidéki területekről is. A tárgyalások végül egy egyezmény aláírásával zárultak, amely a sarkvidéki terület védelméről szól. 

A kitermelés itteni felfuttatására égető szüksége van Norvégiának, hiszen az ország olajtermelése 2000 óta 50 százalékkal esett vissza, az elmúlt három évben pedig 25 ezer olajipari munkahely szűnt meg az országban. Ez a szektorban dolgozó munkaerő 11 százaléka – írja az Oilprice.com.