NRGreport
Menü

Egy fokkal nő a bizonytalanság a távhőszolgáltatóknál

Interjú | Végh Zsófia | 2016-05-30 05:50

"Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat" címmel nyújtotta be a kormány jogszabálytervezetet, amely jelenleg még bizottsági szakaszban van. A várható változásokról beszélgettünk Gyenes Péterrel, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás részlegében az energiaipari csoport vezető menedzserével.

 

A törvényjavaslatban az olvasható, hogy „ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nyereségtényező szorzatának mértékét” szövegrész helyébe az „e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott mértéket” szöveg lép.” Mit jelentene a változások a távhőszolgáltatók számára? 

Miket módosítana a kormányjavaslat?

  • Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt,

  • a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényt,

  • a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt,

  • a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt,

  • az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt.

A korábbi ármegállapításban törvényi szinten volt rögzítve a távhőszolgáltatók számára érvényes nyereségkorlát kiszámításának módja (eszközértékre vetített nyereségtényező), és a miniszteri rendelet lényegében azt határozta meg, hogy a képletbe milyen értéket, nyereségtényezőt kell behelyettesíteni. A módosítással a nyereségkorlát értékének meghatározása történik a miniszteri rendeletben.

Milyen hatással lesz mindez a fogyasztókra? A technológiából adódó árelőnyt a maximalizált nyereség miatt nem tudják érvényesíteni, állítják a távhőszolgáltatók, ezért a fogyasztói ár kevésbé versenyképes.

Gyakorlati változást abban, hogy mennyire nyereséges a termelő és az elosztó vagy milyen szolgáltatási díj jelenik meg a fogyasztó számára, a módosítás önmagában nem jelent. A szolgáltató profitmaximumát az állam határozza meg. Ez eddig két lépésben történt: törvény írta le a módszerét. Eszerint a nyereség a könyv szerinti bruttó eszközérték legfeljebb bizonyos százaléka lehet, hogy pontosan mennyi, miniszteri rendelet hatáskörébe utalta a törvény. 

Vagyis miniszteri  döntéskörbe kerül a nyereségkorlát mértékének meghatározása?

Gyenes Péter

Gyenes Péter a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás részlegében az energiaipari csoport vezető menedzsere, egyben a PwC különböző üzletágai közt az energiaiparral foglalkozó részlegek együttműködésének koordinátora. Számos stratégiai, üzleti tervezési, és hatékonyságjavítási projektet vezetett, az általános energiaipari tanácsadáson túl kiemelt témái az elektromos közlekedés, az okos város és az okos hálózat. 2004-től rendszeresen vesz részt, illetve vezet projekteket magyarországi energiaipari vállalatoknál.

A mérték meghatározása eddig is a miniszteri rendeletben történt. A módosítás a távhőszolgáltatók számára annyiban növeli a bizonytalanságot, hogy nem biztos, hogy eszközalapon kerül a nyereségkorlát megállapításra. Eddig ugyanis ismert volt, hogy az eszközérték valahány százaléka lesz. Ezentúl azonban nemcsak az érték nem lesz törvényben rögzítve, hanem a számítás módja/képlet sem.

Ugyanakkor a nyereségkorlát érték meghatározásának kulcs lépése eddig is a miniszteri rendeletben történt, vagyis annak megjelenéséig eddig sem volt ismert a szolgáltatók számára, milyen nyereségkorlátot kell figyelembe venniük.

Milyen hatással lesz a változtatás a beruházásokra?  A távhőszolgáltatók közül többen a nyereségkorlátot okolják a beruházások elmaradásáért: a bizonytalanság miatt nem tudnak hosszú távra tervezni.

Ebből a szempontból egy fokkal tovább növelte azt a bizonytalanságot, ami eddig is jelen volt a rendszerben. Ám mivel korábban sem lehetett pontosan tudni, hogy egy beruházás költségeit hogyan ismertethetik majd el, s hogy a beruházáson nyert nyereség/elért költségcsökkenés mikor és hogyan érvényesíthető és mikor épül bele a szabályozott árba – nem gondolom, hogy a beruházási kedven tovább rontana a változtatás.

A javaslat módosítaná a villamos energiáról szóló törvényt is. Az engedélyes számára előírandó értékesítési kötelezettség alapján az értékesítésre nyilvános aukción és szervezett villamosenergia-piacon keresztül kerülhetne sor. Hogyan befolyásolná az árampiacot  ez a rendelkezés?

A módosítás növeli a jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező engedélyes mozgásterét a tekintetben, hogy minden esetben saját döntése alapján határozhatja meg, hogy a Hivatal által előírt értékesítendő mennyiséget aukción vagy energiatőzsdén (szervezett villamosenergia-piacon) értékesíti. A cél az, hogy a jelentős piaci erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét a felügyelő hatóság megszüntetesse – hogy a piaci árat az erőfölénnyel rendelkező szereplő ne befolyásolhassa. A szabályozás (a módosítás előtti is – a szerk.) lehetővé teszi, hogy a MEKH a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplőt arra kötelezze, hogy a rendelkezésre álló energia MEKH által meghatározott  részét nyilvános és átlátható módon értékesítse – vagyis nem adhatja el kétoldalú szerződésekben, mert ez a mennyiség már alkalmas lenne a piac torzítására. Eddig az „alapeset” az aukcióra való kötelezés volt a jogszabály szerint, és a MEKH joga volt eldönteni, hogy engedélyezi-e a szervezett piacon történő értékesítést az aukció helyett.

Mi változik a módosítással?

A módosítás nem hoz jelentős változást, mivel a MEKH által kiadott 747/2011-es JPE határozat (amely a jelenlegi egyetlen JPE nagykereskedelmi engedélyesre, az MVM Partnerre vonatkozó hatályos határozat) is lehetővé teszi, hogy az engedélyes akár teljes egészében a szervezett villamosenergia-piacon teljesítse értékesítési kötelezettségét.

 Egy másik jogszabályrész szerint "a földgázelosztó rendszeregyensúlyozási tevékenységének végzéséhez és a korrekciós elszámoláshoz szükséges, valamint a saját felhasználás céljából beszerzett földgáz adásvétele nem minősül az e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek". Mi a gyakorlati jelentősége e rendelkezésnek? Mi a földgázelosztó saját felhasználása?

A földgázelosztó saját fogyasztása többféle lehet, például technológiai felhasználás (pl. kompresszormeghajtása), vagy veszteség. A módosítás biztosítja, hogy a földgázelosztónak ne kelljen kereskedelmi engedéllyel rendelkeznie az alapfeladataihoz kapcsolódó földgáz beszerzéséhez, és a korrekciós elszámolások kapcsán megjelenő mennyiségi különbségek (értékesítési vagy vételi) kezeléséhez.

Mi a magyarázat az egyes módosításokra? Mi generálta a változtatásokat?

Egy részük pontosítja vagy egyértelműsíti a meglévő szabályozást. Van közöttük olyan módosítás, ami automatikussá tesz egy eddig is alkalmazott megoldást, például a villamosenergia-kereskedelem JPE engedélyes esetében. A megszűnő távhőszolgáltató engedélynél az eszközök, adatok átadásánál is megváltozott a mérlegelési jogköre a MEKH-nek. Korábban a MEKH kötelezhette a távhőszolgáltató engedélyest, hogy átadja a továbbműködéshez szükséges információkat az új szolgáltatónak. A Hivatal mérlegelési jogköre abban, hogy kötelezi-e az átadásra a régi engedélyest, vagy sem, megszűnik, mivel az átadás kötelezővé válik. De továbbra is a Hivatal jogköre eldönteni, hogy milyen adatok átadását írja elő. A módosítások célja zömében az elmúlt időszaki tapasztalatok beépítése vagy a várható változások környezetének pontosítása lehet.

Végh Zsófia