NRGreport
Menü

Falja az energiát a magyar gazdaság

Csökkenő a magyar gazdaság "energiaéhsége"  azonban ez nem azt jelenti, hogy nem lenne még mindig nagyon "éhes".  2013-ban egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 77%-kal több energiát kellett felhasználni.

2010 óta a magyar gazdaság relatív energiaigénye fokozatosan csökken, 2013-ban – a gazdasági teljesítmény 1,9%-os emelkedése mellett – 4,3%-kal - írja a KSH friss, összefoglaló kiadványa.

2010 és 2013 között a hazai gazdaság energiaintenzitása 13%-kal visszaesett, ennél nagyobb mértékű javulást csak 4 uniós tagország ért el.

Ennek ellenére uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényes: 2013-ban egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 77%-kal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni.

Hazánkénál mindössze 8 tagországban (melyek mindegyike 2004 óta csatlakozott az unióhoz) volt nagyobb a fajlagos energiafelhasználás. Az energiaintenzitás mértékét meghatározza a gazdasági szerkezet, a klímaviszonyok, valamint a környezetbarát technológiák elterjedtsége.

Az energiaipart nem, de az építőipart magába foglaló ipar 2014-ben a végső felhasználásra rendelkezésre álló energia 27%-át használta fel, ez az elmúlt több mint húsz év legmagasabb aránya. Az ipari konjunktúrával összhangban 2010 és 2014 között 41%-kal emelkedett az elfogyasztott energia mennyisége.

A feldolgozóipar energiafelhasználása 2010 és 2014 között 36%-kal nőtt, miközben a termelés 15%-kal. A nemzetgazdasági ág bővülése elsősorban az energiaintenzívebb ágazatokban realizálódott - olvasható a KSH kiadványában.

Forrás: KSH