NRGreport
Menü

Zalai: pörgetheti a piacot a METÁR

Interjú | Végh Zsófia | 2016-06-13 05:50

Uniós előírás nélkül is hasonló elvek alapján készült volna el a hazai megújuló energiaforrások használatát támogató rendszer, a METÁR, véli Zalai Péter, ügyvéd, a Réti, Antall és Tàrsai PwC Legal Ügyvéd Iroda energetikai csoportjának tagja, aki szerint a 2020-as kibocsátás-csökkentési célok elérésének biztosításához rövid időtávon megvalósítható beruházásokra van szükség; közöttük nap- és szélenergián alapulókra.

 

A METÁR hosszú idő után uniós kényszer/irányelv alapján jött létre. Ha nincs ez a nyomás, megszületett volna-e, s ha igen, ilyen formában?

Hiszek abban, hogy bár régóta vártuk a METÁRT, a kormányzat az Európai Bizottság iránymutatása nélkül is rövid időn belül megalkotta volna az új támogatási rendszert. A 2020-as kibocsátás-csökkentési célok elérését biztosítani kell, és emellett a technológiai fejlődés is szükségszerűvé teszi az új támogatási szemléletet. A megújuló energiaforrásokból történő termelés terén (hazánkban elsősorban a szél- és a napenergia hasznosításában)a technika jelentős változáson ment és megy keresztül, egyre többeknek elérhetőek ezek a megoldások, és a meglévőknek is növelhető a hatékonysága; minderre az ösztönzési, illetve támogatási környezetnek is szükséges reagálnia. Ha nem az Iránymutatás szerint lenne kialakítva, az új rendszer nagyjából azonos alapokra épülne, mint azok, amelyeket most az Európai Bizottság előír.  Egy 21. századi, versengő vállalkozásokat magában foglaló piacon a támogatások pályázat útján történő kiosztása és az ártámogatások során a prémium rendszer alkalmazása bevett és előremutató gyakorlat, ezért az Európai Bizottság feltehetően az Iránymutatás hiányában is ilyen szabályozást várt volna el.

A KÁT rendszerben a támogatás elnyeréséhez a beruházás megtérülésének tervezett idejét és költségigényét kellett igazolni, ezután „hátradőlhetett” a termelő. Nem ez okozta, predesztinálta egyes vállalatok veszteséges működését?

Zalai Péter

Dr. Zalai Péter a Réti, Antall és PwC Legal Ügyvéd Iroda energetikai csoportjának tagja. Ügyvédi tevékenysége során a villamos energia értéklánc valamennyi szintjén szerzett már tapasztalatot. Az elmúlt években több erőművet is képviselt kötelező átvételi jogosultság megszerzésére irányuló eljárásban. Gyakran dolgozik együtt a PwC üzletviteli tanácsadóival és adótanácsadóival, biztosítva a szabályozási megfelelőséget. Emellett az ügyvédi iroda saját ügyfélkörének is nyújt jogi támogatást az energetika területén, valamint energetikai kérdésekhez kapcsolódó egyéb ügyekben.

Önmagában egy támogatási rendszer nem okolható azzal, hogy anyagi nehézségekbe sodor vállalkozásokat. Tudjuk, hogy a kép ennél összetettebb: elég csak az energiaárak változására, vagy az importarány növekedésére gondolnunk. A KÁT rendszer nem hagyja teljesen hátradőlni a termelőket: az üzleti tervet, melyre a kérelmüket alapozták, folyamatosan követni kell. Kétségtelen, hogy a rendszer egyik lényege a megtermelt villamos energia „automatikus” átvétele, így a KÁT-os termelőknek az értékesítéssel nem kell külön foglalkozniuk. Az új zöld prémium rendszerben nem lesz kötelező átvétel, ezért a termelőknek vagy megbízottjuknak kell majd foglalkozni az energia értékesítésével. Azonban így is lesz bevételtöbblet, amelynek mértéke a Hivatal által meghatározott támogatott ár és a jogszabályi képlet alapján kiszámolt referencia piaci ár különbsége.

Mennyivel lesz piacképesebb így a megújulók termelése és a forgalmazási rendszer? Európában sok ország vallja, például a britek vagy a németek, hogy túlzó volt az eddigi zöld támogatási rendszer. A belefoglalt támogatás ellenére a METÁR a piaci alapon működés felé tolja-e majd a megújuló termelést?

Azáltal, hogy új, a piaci szereplőket versenyre késztető rendszer lesz, ami időszakokba szervezetten (tehát egyrészt pályázatonként, másrészt ötéves támogatási ciklusokban) határozza meg a kiosztható támogatásokat, ad egy pörgést a piacnak, és az eddiginél bizonyára több érdeklődőt vonz. Látunk olyan példákat is, amelyek esetén a támogatási rendszer túl széles körben biztosított lehetőségeket, és ennek hátrányos következményeit végső soron a fogyasztóknak kell viselniük a magas energiaárak által. Ez szintén elkerülendő, hiszen a tagállamok támogatási rendszerei bizonyos mértékben versenyeznek egymással. Ám nemcsak ezen szabályozó eszközök hatnak a piac működésére, hanem például a nyersanyagárak is. Tehát miközben egy hatékonyan és transzparensen felépített, tényleges beruházásra és költséghatékony üzemeltetésre ösztönző támogatási rendszerre van szükség, csak bízhatunk abban, hogy más piaci folyamatok nem térítik el a METÁR kedvező hatásait.

Mely energiaforrások és technológiák nyernek és melyek veszítenek a METÁR-al?

Azt még nem látjuk, hogy lesz-e technológia-specifikus eleme a hazai támogatási rendszernek, erre vonatkozó utalás a jelenleg elérhető jogszabály-tervezetekben nincs. Megjegyzendő: számos nyitott kérdés van a jövő évtől bevezetendő rendszerrel kapcsolatban, hiszen még hátra vannak fontos jogalkotási feladatok. Ha a törvényt az Országgyűlés elfogadja, és a kormány megalkotja a rendeleteket, akkor az Európai Bizottsággal le kell egyeztetni az új szabályozást. Ha a Bizottság megadja a jóváhagyását, akkor az NFM-nek kell rendeletet alkotnia – többek között a sokakat foglalkoztató pályázati eljárásról.

Mégis, mire számítanak? A szélerőműves projektek hosszú ideje nem preferáltak, s a szakpolitikai kommunikáció sem utal arra, hogy a jövőben ez változna.

A rövid-, közép- és hosszútávú energiapolitikai célkitűzések megalkotása a kormány feladata. Ha bizonyos technológiákat kiemelten kívánnak állami támogatásban részesíteni – amire egyébként az Iránymutatás csak korlátozottan ad lehetőséget – akkor feltehetőleg szempont lehet az is, hogy a 2020-as kibocsátás-csökkentési célok elérésének biztosításához rövid időtávon megvalósítható beruházásokra van szükség; ilyen lehet a nap- vagy akár a szélenergiát hasznosító technológia.

Hogyan értékeli a barna prémium bevezetését?

Lényeges eleme a kormányzat elképzeléseinek, hogy az új zöld beruházások ösztönzése mellett a biomassza- és biogáz-felhasználással történő termelés fenntartását is támogatni kívánja. Ezzel a hazai szektorban fontos szerepet betöltő biomassza- és biogáz-erőművek a további működésüket biztosíthatják.

Milyen egyéb előnyös részei vannak a tervezett támogatási rendszernek?

Üdvözlendő, hogy az Iránymutatással alapjaiban egyező szabályozást tervez a kormányzat, ami a zöld prémium és a pályáztatási rendszer bevezetésén alapul, és tartalmazza a speciális elemeket is, mint a kiserőművek és a demonstrációs projektek támogatásának lehetősége, vagy a barna prémium. Mivel az elképzeléseknek még át kell jutniuk az Európai Bizottság szűrőjén, időhatékonyság szempontjából a harmonizált tartalom fontos körülmény. Emellett támogatnánk (és bízunk abban, hogy a részletesebb szabályok ezt majd lehetővé teszik), hogy egy pályázó – vagy egy pályázati konzorcium – akár vegyes technológiát tartalmazó pályázatot is benyújthasson, azaz több típusú megújuló energiaforrásból termelhessen támogatott módon, akár azonos helyen, akár több telephelyen párhuzamosan.

Milyen pályázati feltételeket vár? Mennyire lesz szigorú a pályáztatás?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak van egy, az elmúlt néhány évben kialakított pályáztatási gyakorlata: ez a szénhidrogén koncessziós pályázatokból ismert feltételrendszer. Bízunk abban, hogy az említett pályázati rendszer előnyeinek figyelembe vételével egy jövőbe mutató pályázati környezetet alakít majd ki az NFM és a MEKH – különösen figyelembe véve, hogy a megújuló technológiák fontos előnye az innováció; így kár lenne, ha éppen a tender körülményei nehezítenék a pályázást.

Végh Zsófia