Az LNG kifejezetten alkalmas arra, hogy a kőolaj alapú közlekedésről egy tisztább közlekedésre térjünk át – mondta az NRGreportnak Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke, a PAN-LNG Project koordinátora.

Hol tart az ország az LNG- alapú közlekedés bevezetésével?

A PAN-LNG projekt keretében Magyarország jó ütemben fog rákapcsolódni az LNG-alapú közlekedésre. Nem a teljesen úttörő fázisban, amikor még igen jelentős többletköltségek vannak, de kellően hamar ahhoz, hogy ki tudjuk használni az Európai Unió által nyújtott támogatási lehetőségeket. Viszonylag alacsony költséggel elő tudjuk mozdítani a közlekedés átalakulását.

Európában sok országban, de eltérő módon terjed. Spanyolországban, Benelux-államokban, Angliában, Svédországban és Norvégiában, ahol az LNG adott, elkezdték járműhajtásra használni. Ezzel párhuzamosan jelentek meg LCNG töltőállomások, melyek az LNG felmelegítésével CNG-t állítanak elő. A felmelegített földgáz nyomása növekszik, így plusz energia nélkül lehet CNG-t előállítani. Magyarország is ezt a tulajdonságot fogja kihasználni. Ugyanis amint az LNG megérkezik az állomásra és belőle CNG-t állítunk elő, számos drágító tényezőtől mentesül, mint például a csővezeték használatának díja. Ha nem tevődnek rá ezek a többletköltségek, az LNG üzemanyag olcsóbbá, s így a gázközlekedés versenyképesebbé válhat.

Jövő év elejére várjuk, hogy az első töltőállomások megnyíljanak. Ezek a CNG töltőállomás hálózatot egészítik ki, de LNG-t is töltenek majd olyan helyszíneken, amelyek CNG-vel kevéssé ellátottak.

Hány kút épül?

A PAN-LNG program keretében öt kutat hozunk létre jövőre uniós támogatással.

Hová kerülnek a töltőállomások? Milyen szempontok alapján döntöttek a helyszínről?

Sóskút-Pusztazámor-M7 autópályán van egy töltőpont, M0-M3 csatlakozásánál található még egy. Az M3-on, Nyíregyháza térségében, M1-enMosonmagyaróvár térségében, és Kecskemétnél az M5-ön találhatóak. További töltőpontok létrehozását is vállaltuk, hogy ezt a hajtóanyagot racionálisabban használjuk. Ennek része, ha egy bizonyos méretű flotta LNG üzemanyagra áll át, legyen a közelében töltőpont.

Milyen forrásból látják el a jövőre elkészülő öt LNG töltőállomást?

Elsősorban a pilot cseppfolyósítóból, melynek a célja, hogy a rendszert vizsgáljuk.

Domanovszky Henrik

Kik létesítik a cseppfolyósító üzemet? Hazai technológiával készül majd?

Közbeszerzést írnak ki rá, ezért nem tudom megmondani. Itthon senki nem foglalkozik ezzel a technológiával, a térségben még nincs ilyen üzem. A cél, hogy megvizsgáljuk, milyen módon, mennyi LNG üzemanyag állítható előMagyarországon.  Ily módon import üzemanyagot válthatunk ki, s gondoskodhatunk saját ellátásunkról. Fontos, hogy kiderítsük, hogy mit tudunk elérni iparfejlesztés terén.

Az üzemet honnan, milyen gázzal táplálják majd?

Komoly munkát fektetünk abba, hogy újszén-mentes metángázt használjunk fel, melynek valamelyik hazai depóniatelep vagy más biogáz lesz a forrása.

Figyelembe véve az import gáz árát, mekkora a valószínűsége ennek?

Fontos, hogy bebizonyítsuk, a gáz üzemanyag a teljes körforgásra vonatkoztatva képes CO2-mentesen működni.

Felmérték, hogy lesz-e kellő fogyasztás ezeken az állomásokon?

A projekt keretében fogyasztói igényt kell teremtenünk. Feladatunk, hogy elegendő flottaüzemeltetőt győzzünk meg, akik eltartják majd ezeket a töltőpontokat.

Ehhez speciális járművekre van szükség.

Elsősorban nyerges-vontatókra. Vannak olyan logisztikai cégek, akik várják, hogy elfogadható járműkínálat és töltőhálózat legyen az országban, hogy alacsony CO2 kibocsátással tudjanak közlekedni.  Fontos lenne még a közösségi közlekedésben például az autóbuszok gázüzemre állítása. A járműimportőrök társrésztvevői a projektnek.

Hány százalékát állja az unió a költségeknek?

Ez egy 17 milliós projekt, ami magába foglalja a töltőállomások mellett a disztribúció létrehozását is, ezért nehéz pontosan megmondani. Nagy energiát fektetünk abba, hogy fenntartható rendszert alkotó üzemanyaggal lássuk el az állomásokat. Ezek a járművek sokkal tisztább üzeműek, és fontos, hogy az üzemanyag felhasználással az ÜHG kibocsátásuk értéke nulla legyen.

Az LNG töltőállomások létrehozásának költsége 1-1,2 millió euró. Léteznek kevésbé szép, de a célnak megfelelő konténeres megoldások, melyek négy-ötszázezer euróba kerülnek. Teljes értékű töltőállomásokat tervezünk: ötmillió euró áll rendelkezésünkre. Ehhez társul az ellátó járművek beszerzése. További tétel a pilot cseppfolyósító üzem, amiben az LNG-t állítjuk majd elő, mivel a cseppfolyósító import földgáz terminálok távol vannak a kontinens belsejétől.

Hová pozícionálja a hazai energia politika az LNG-t a többi alternatív hajtásmóddal összehasonlítva?

A szakpolitika kifejezetten érdeklődve szemléli, mit lehet elérni ezzel az alternatív üzemanyaggal. Mivel sokat hallják tőlünk, megértették – a tanulmányaink eredményeiről sok olvasnivalót szolgáltatunk számukra – hogy ez az üzemanyag a jövő üzemanyaga. Az LNG kifejezetten alkalmas arra, hogy a kőolaj alapú közlekedésről egy tisztább, alacsonyabb környezetterhelésű és üvegházhatású gázt kibocsátó közlekedésre térjünk át. Figyelemmel kísérik azt is, mekkora a gazdasági potenciálja. Előbb fel kell építeni az alaprendszert, igényt kell kreálni, és ezután terjedhet el széles körben –ehhez persze szükség van a politika támogatására.

Sok alternatív energiaforrás iránt érdeklődik a szakpolitika, mégsem intézkednek, s nem történik előrelépés.

Amivel az LNG kitűnik más alternatív energiahordozók közül, hogy használata bizonyított, korlátlanul alkalmazható, fenntarthatósági mutatói pedig kedvezőek.  A legtöbb alternatív üzemanyag esetében vagy az egyik vagy a másik hibádzik. A három megcélzott alternatíva közül a legkisebb ráfordítást messze a földgáz/biogáz alapú közlekedés igényli. A villanyhajtás felhasználási területei korlátozottak, az áttérés sokba kerül. A hidrogénhajtás még többe kerül, s még kevésbé érett a technológia arra, hogy széles körben elterjedjen. A bioüzemanyagok elterjedésének lehetősége is korlátozódni látszik egy szinten túl.

Miből biztosítják az üzemanyagot a hazai LNG közlekedéshez?

A magyar közlekedés energiafelhasználása megközelítőleg 200 petajoule. Ennek akár felét lehetne megújuló forrásból biztosítani, ami jelentős beruházást igényel. A hazai földgázkitermelés, mely igen jelentős volt, de különböző okokból, például a gáz minősége miatt, csökkent az elmúlt időszakban. Azonban ez a forrás rendkívül jól hasznosítható kisméretű LNGüzemben történő előállításához. További előremutató lehetőség a tisztaszén technológiának (egyik) végtermékeként létrejövő cseppfolyósított földgáz. A napcella-parkokban előállított áram, ha nincs rá kereslet, értéktelenné válik. Az általunk javasolt, ún. „power to gas” technológia, mint rendszerirányító elem alkalmazásával képes szintetikus földgázt gazdaságosan előállítani az értéktelen áramból. Az import LNG ezeknél jóval olcsóbb beszerzési forrást biztosít a következő egy évtizedben, ami miatt a hazai előállítás versenyhátrányba kerül.

A jelenlegi törvények mennyire teszik lehetővé az LNG használatát?

Hátravan a járművek besorolásának modernizálása, módosítást igényel a jövedéki adótervezet szövegezése, szükséges lesz a bányatörvényhez hozzányúlni, s még számtalan példát tudnék mondani.

Milyen mértékben ösztönzi a szabályozás az LNG közlekedés terjedését?

Legalább olyan engedményeket kell hozzá párosítani, amiket a zöld rendszám nyújt kezdetben. Európa sok városában működnek környezetvédelmi zónák. Fontos lenne, hogy ezt Magyarországon is megfelelően alakítsák ki, s hogy az alacsony emissziós áruszállítást végző járművek előnyt élvezzenek.

 A tanulmányunkban vizsgáltuk, mi történik akkor, ha nagyon vagy kevésbé terjednek el az LNG hajtású járművek. A várható hatásokat bemutattuk a szakpolitikának is, javaslatot tettünk az ösztönzőkre is. Hogy mennyire terjednek el, s hogy milyen módon ösztönzik terjedésüket, a következő kérdés lesz.