NRGreport
Menü

Tanulnunk kell Fukusimából

Interjú | Végh Zsófia | 2016-07-04 07:00

Ugyan nincs szükség a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) jóváhagyására ahhoz, hogy például a paksi atomerőmű élettartamát meghosszabbítsák, komoly biztonsági értékelésnek kell bizonyítani a döntést. A fukusimai katasztrófa után világszerte javítottak a nukleáris létesítmények biztonságán, s a kiégett fűtőelemek és atomhulladék végleges tárolására is formálódik néhány ígéretes megoldás, mondta az NRGreportnak Juan Carlos Lentijo, a NAÜ főigazgató-helyettese. Interjú.

Milyen tényezőket vesznek számba egy-egy nukleáris létesítmény biztonságán értékelésekor?

Minden olyan szempontot figyelembe veszünk, amely a létesítmény általános biztonságára hatással van. Attól függően, hogy új erőművet terveznek, vagy egy meglévő élettartamát hosszabbítanák meg, ezek a szempontok eltérőek lehetnek. Természetesen vannak olyan elemek, amelyeket minden esetben figyelembe kell venni. Elsőként a területet, az erőmű környezetét, hogyan viselkedik/léphet reakcióba a jövőben a létesítménnyel. A létesítmény terveit is meg kell vizsgálni, hogy milyen tevékenységet végeznek benne, ami meghatározza, milyen biztonsági, technológiai akadályok merülhetnek fel, s mikre kell majd választ adni. Vizsgálni kell meg a működést, üzemeltetést és sok minden mást, hogy garantáljuk, valamennyi paraméter megfelel a biztonsági előírásoknak.

A paksi atomerőmű azon létesítmények közé tartozik, melyek élettartamát meghosszabbítják. Ilyen esetekben mit vizsgálnak?

Az évek során számos biztonságra vonatkozó adat gyűlt össze az ügynökségnél, amelyet az országok referenciaként használhatnak saját programjuk alkotásakor. Ezek segítségével eldönthetik, meghosszabbítsák-e a létesítmény élettartamát vagy sem. Ez a döntés nemzeti hatáskörbe tartozik, ám rendszerint egy komoly biztonsági helyzetértékelésnek is alá kell támasztania azt.

Figyelembe kell venni a létesítmény üzemeltetési történetét, az elavulás kezelésére alkotott programot, ami a használt elemek/alkatrészek, rendszerek megbízhatóságáról ad átfogó képet. Ez alapján lehet eldönteni, mi az, amit le kell cserélni, s mi az, aminek a működését monitorozni kell.

Mennyire szükséges az ügynökség jóváhagyása egy erőmű élettartamának meghosszabbításához? Dönthet úgy egy kormány, hogy ajánlásaiktól függetlenül tovább működteti azt?

Az ügynökség nem felel az egyes létesítmények biztonságáért, ez az ország hatásköre. Mi a biztonsági program megalkotásában támogatjuk az országokat. Paks esetében, mint minden létesítménynél, a döntést meghozó szerv döntésének komoly biztonsági elemzésen kell alapulnia, melyet az illetékes szabályozó szervnek is felül kell vizsgálnia.  

Vannak országok, melyek az atomenergia kivezetése mellett döntöttek, másutt új erőművek épülnek. Biztonságosabbak az  épülő létesítmények?

Tapasztalataink szerint az újonnan tervezettek tervei „erősebbek”. De ez nem jelenti azt, hogy a korábban épültek ne teljesítenék a meglévő előírásokat. Épp ellenkezőleg, a biztonság nem az új(onnan épülő) létesítmény velejárója, inkább egy folyamat. A nukleáris létesítményeket működtető, felügyelő szerveknek nap mint nap ellenőrizniük kell a biztonsági paramétereket. Ezek az emberek eltökéltek, hogy abból, amit a működtetés során tapasztalnak, vagy amit más létesítményeket üzemeltető szakemberektől tanultak, javítsák a létesítmény biztonságát.

Javult a biztonság a nukleáris létesítményekben a fukusimai katasztrófa után?

Határozottan. Tanulnunk kell a jó és rossz tapasztalatokból is. Ez utóbbiból talán többet. Fukusimát követően a nukleáris létesítmények üzemeltetői és a szabályozó hatóságok mélyrehatóan elemezték a körülményeket és próbáltak még inkább javítani létesítményeik biztonságán.

Az ügynökség tavaly adott ki egy igen alapos, részletes értékelést, melyben megvizsgáltuk, mi miért történt Fukusimában, s hogyan kezelték a helyzetet. A jelentés készítésében több mint 180 nemzetközi szakértő vett részt, górcső alá vettek minden momentumot. Az összefoglaló mellett külön kiadványokban tárgyalják például a tervezést, a lehetséges környezeti hatásokat, vészhelyzetekre adott válaszokat, stb. Megmutatják, hogy lehet tanulni a történtekből, s hogyan alkalmazhatóak a tanultak azon létesítményekben ahol még nem léptették életbe őket.

A riportban foglaltak sem kötelező érvényűek az egyes országok számára?

Az országok különféle egyezmények elfogadásával fejezik ki a biztonság javítása iránti elkötelezettségüket. Ilyen például a nukleáris biztonságról szóló egyezmény. Az ügynökség biztonsági előírásokról szóló kiadványa referenciaként szolgál a nemzeti biztonsági sztenderdek fejlesztéséhez.

De ezek betartása sem kötelező.

Nem. Az ügynökség rendezvényekkel, szakértői felülvizsgálatokkal, missziókkal és más szolgáltatásokkal támogatja az országok releváns szerveit. Kijelenthetjük, hogy ma mindenki rendkívül elkötelezett, s betartja, alkalmazza a különféle egyezményekben foglaltakat.

Mi a helyzet a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek biztonságos kezelésével? Léteznek-e megbízható technológiák? Milyen trendeket látnak?

Az utóbbi időben számos olyan projektet indítottak, amelyek ennek lehetőségeit vizsgálták.  S bár egyelőre nem létezik végleges megoldás, a biztonságos tárolásról addig is gondoskodni kell a meglévő létesítményekben. Ezzel az egyes országok időt nyernek.

Számos ígéretes projektről tudunk, melyek nem csupán múltbéli kutatási eredményekre támaszkodnak, hanem létesítményekben tesztelt módszereken. A közeljövőben Finnország, Svédország és Franciaország tervezi olyan létesítmények építését (vagy már az engedélyeztetési fázisnál tart), ahol a hulladék végleges tárolása megoldható. Ezek jó példával szolgálhatnak a többieknek is.

Mikorra teszi ezek indulását?

Üzembe helyezésük a következő évtizedben várható.

Végh Zsófia