NRGreport
Menü

Fogyasztunk, mintha nem lenne holnap

Szabályozás | Végh Zsófia | 2016-07-05 07:00

Nagyobb mértékű energiamegtakarításra és a megújulók arányának további növelésére buzdít az európai parlamenti képviselők többsége, miközben számos tagország még a korábban kitűzött kötelező számokat sem tudja teljesíteni –  Magyarország sem feltétlenül. 

Közel sem biztos, hogy 2020-ig valamennyi uniós országnak sikerül húsz százalékkal csökkentenie energiafogyasztását, derül ki egy, a hetekben közzétett uniós helyzetjelentéséből. A vállalt céloktól (még) elmaradók között van Belgium, az Egyesült Királyság (?), Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Málta és Spanyolország. Magyarország és Lengyelország esetében is kérdéses, meglesz-e a húsz százalék. A 27 tagország közül 19-nél nincs kérdőjel. 

Hogy az országok mindenképpen teljesítsék, az Európai Parlament 2020 után is kötelező célszámok kiírását, valamint az uniós jog teljes körű alkalmazását/átvételét sürgeti. Az egyik legfőbb probléma ugyanis az uniós jog és az egyes országok saját energiapolitikája közötti átfedésekből és akadályokból adódik, mondta Markus Pieper, az Európai Néppárt képviselője a témáról tartott parlamenti vitán a múlt héten. A képviselő szerint a Bizottság feladata, hogy jobban „összefésülje” az unió és az egyes tagországok szabályozását oly módon, hogy ezek megújulók fejlesztését célzó törekvései ne akadályozzák egymást. 

Az érvényben lévő szabályozás szerint az uniós energiafogyasztás 20%-át a tagországoknak kötelezően megújuló energiaforrásokból kell előállítaniuk. 2020-ra uniós szinten húsz százalékos energiahatékonyság javulást (vagyis energia megtakarítást) kell a tagországoknak együttesen elérnie. Az unió vezetői 2007-ben emellett azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az unió éves energiafogyasztását.

A 2020–2030-as időszakra éghajlat- és energiapolitikai keret három célszámot határoz meg :
- Legalább 40% csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásából (1990 szinthez képest)
- Legalább 27%-os megújuló részarány (az energiafogyasztásból), de a tagállamok számára kellő rugalmasságot kell engedélyezni nemzeti célértékek megállapítására.
- Legalább 27%-os energiahatékonyság növelés a 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest

Az európai parlamenti képviselők a fentieknél ambiciózusabb számok elérését írnák elő: 2030-ra az energiafogyasztás legalább harminc százalékot kellene a megújulóknak adniuk, az energiahatékonyságra kiírt szám negyven százalék lenne. Hogy kötelező érvényűek lesznek-e ezen ajánlások az Európai Bizottságon (is) múlik. Előfordulhat, hogy elérésükhöz bizonyos követelményeket ír majd elő kötelezően a Bizottság, amelynek döntését a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.  

„Sajnos sok tagállamban találkozunk a megújulókra kivetett igazságtalan termékdíjakkal, vagy olyan brutális bürokráciával, amely elrettenti az embert attól, hogy napelemmel, vagy szélkerékkel próbáljon spórolni a rezsin”, írta az NRGreport kérdéseire Molnár Csaba európai parlamenti képviselő a megújuló energia eredményjelentéssel kapcsolatban, amelynek témafelelőse volt a szociáldemokrata frakció részéről. Az unió több mint egymilliárd eurót költ energia importálására naponta (ami teljes importjának húsz százalékát teszi ki).  A képviselő az uniós és Magyarország által energiaimportra fordított forrásokból megújuló beruházásokat finanszírozna, melyek mértéke elmondása szerint Európában tavaly húsz százalékkal csökkent. (Szemben Ázsiával, ahol 15 százalékkal nőtt).

A hátrány csökkentésére Molnár a káros adózási szabályok uniós szintű tiltását, a bürokratikus akadályok legyőzésére uniós szintű egyablakos megújuló engedélyezési eljárás kialakítását javasolta – ez utóbbit pár hete Strasbourgban pártállástól függetlenül széles körben támogatták, mondta. A képviselő emellett propagálja, hogy minden uniós intézmény épületére helyezzenek napelemet, szélerőművet, használjanak geotermikus hőt, hogy az EU intézmények száz százalékban energia önellátóvá váljanak. 

Hogy teljesíti-e Magyarország a húsz százalékos elvárást, nem garantált. A közelmúltban elfogadott megújulókat támogató rendszer (METÁR) segítheti a folyamatot. Annak ellenére, hogy hat év kellett a kormánynak ahhoz, hogy az iparági koncepciót az országgyűlés egyáltalán megtárgyalja, a METÁR iránya alapvetően jó, mondta Molnár. „A fix ártámogatás sokat lendíthet a megújuló energia részesedés növelésében”, tette hozzá.  A képviselő ugyanakkor attól tart, hogy a késlekedés miatt súlyos lemaradásba került az ország: 2009 óta például nem épültek szélerőművek Magyarországon, a megújulók részesedése pedig nem nőtt érdemben. (A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes adatai alapján a megújuló energiahordozókból termelt hazai villamos energia részaránya a bruttó villamosenergia-termelésen belül 2015-ben 10,5 százalék volt).

Az európai baloldal szerint 2020-at követően is szükség van kötelező tagállami célszámokra. A tapasztalat és az Európai Bizottság hatástanulmányai is azt mutatják, hogy csak ott volt számottevő előrelépés, ahol kötelező célszámokat vetettünk be: a megújuló energiák részesedése, a CO2 kibocsátás csökkentése terén, mondta Molnár. A kötelező célszámok növelik a befektetéseket, a kiszámíthatóságot, munkahelyeket és gazdasági növekedést generálnak. Hónapokig küzdöttünk, hogy az Európai Parlament támogassa a kötelező célszámok meghosszabbítását, mivel érthetetlen okokból az európai jobboldal ezt sosem támogatta, tette hozzá a képviselő.

A néppárti (jobboldal) Pieper szerint viszont épp a baloldal által szorgalmazott kötelező negyven százalék áll a javuló hatékonyság útjában. „Ilyen mértékű megtakarítás elérése nem reális. Ezen előírások például kötelező felújításokat (kvótákat) eredményezhetnek, amit az önkormányzatok és a lakók nem engedhetnek meg maguknak”, mondta. A párt inkább támogatás-alapú stratégiát favorizál: adókedvezményeket és az energiára fordítható források hatékony kihasználását. A 2012-ben elfogadott Energiahatékonysági Irányelv szép eredményeket hozott eddig, érvel Pieper. Az üvegházhatású gázkibocsátás 23 százalékkal csökkent 1990 és 2014 között, miközben a GDP 45 százalékkal nőtt. 

A Paloma López Bermejo (az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport) által jegyzett nem jogalkotási állásfoglalás leszögezi, hogy a 2020-as célkitűzések megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú a tőkéhez való hozzáférés és a rendelkezésre álló támogatási alapok hatékony felhasználása. Az EU-s beruházási támogatások hatékony szétosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország elérje a kitűzött 13 százalékos megújuló részarányt, erősíti meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzése. 

A képviselők szerint több információra, felvilágosító kampányra van szükség, hogy többen vegyenek részt hatékonysági programokban, s a technológiai fejlesztések megvalósuljanak (pl. hűtés, világítás, szigetelés terén).  A hatékonyságért negyven százalékban felelős lakóépületekre pedig energiahatékonysági célszámokat vezetnének be. Az ajánlásokat a Bizottság az Energiaunióról szóló jogalkotási javaslatában vizsgálja majd leghamarabb szeptemberben.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport