A Holdért folytatott űrverseny egy újabb szakaszába lépett az elmúlt években. Az emberes küldetéseket már kipipáltuk, a szondák is megvoltak, most a bányászaté lesz a főszerep. 

Maga az ötlet, hogy a Holdat fel lehetne használni az ember számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok pótlására, nem újkeletű. Azonban pontosan nem lehet tudni, hogy milyen ásványkincsek és főleg mekkora mennyiségben találhatók a Hold felszíne alatt. Ma már több olyan cég is működik, amelyek feltételezik, hogy hatalmas ásványkincsvagyonról van szó és ezek kitermelésére már javában zajlanak a kutatások és fejlesztések. 

A Hold kutatásában az egyik legfontosabb tényező napjainkban a Google 2007-ben Lunar X Prize nevű versenye, amelyben a győztes csapat 20 millió dollárral gazdagodhat, feltéve,  ha önerőből sikeresen eljuttat a Holdra egy járművet, amely megtesz a felszínen legalább 500 métert és fotókat, illetve videókat sugároz a Földre. A versenyben mi magyarok is érdekeltek vagyunk, hiszen a Puli Space Technologies nevű csapat is kifejlesztette holdjáróját és még mindig versenyben van a fődíjért. 

A Tesla vezetője, Elon Musk által jegytett SpaceX űrcég is beszállhat a Holdért folytatott versenyfutásba, hiszen a SpaceX Falcon9-es rakétája lehet a roverek egyik potenciális szállítója. A cég egyébként az újrahasznosítható rakéták tervezésében jeleskedik, amellyel már több sikeres visszaszállást is végrehajtott. 

Szintén magántulajdonú cég a Lunar Mission One, amely saját Hold-küldetést tervez. A misszió lényege, hogy a Hold déli-sarkán fúrnak lyukat a felszínbe, ráadásul nem is akármilyet, 20 és 100 méter közötti mélység a cél. A fúrás ezen a területen különösen nehéz, hiszen egy nagyon hideg, fagyott talajú vidékről van szó. 

Forrás: Wikipedia

A déli sarkvidéket célozza meg egy másik projekt, a Luna-Resurs is. Az Oroszországban kigondolt és fejlesztett programba India és beszállt, majd később csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) is. Utóbbi finanszírozza és tervezi a misszióhoz használt fúróberendezést, valamint egy kémiai laboratóriumot is, hogy a felszín alól kibányászott bármilyen anyag összetételét még ott, a helyszínen elemezni lehessen. A Prospect elnevezésű programot 8 millió euróval támogatja az ESA, de szó van egy további 65 millió eurós tőkeinjekcióról, amelyet azonban az uniós minsztereknek előzpleg támogatniuk kell. A második összegből a Pilot nevű projektet finanszírozná a Luna-Resurs, amely a szonda Holdra juttatásáért felelős navigációs rendszer kiépítése lenne. 

A Luna-Resurs fúróberendezését és a kémiai laboratúriumot is Olaszországban gyártják majd, a Lenoardo űrcégnél. A fúrófej, ha elkészül, egy méter mélyen hatol majd be a Hold felszíne alá a déli-sarki Aitken medencében. Azért itt, mert ez a hely a legnagyobb és az egyik legmélyebb becsapódási kráter a Hold felszínén és valószínűsíthetően az esetleg jelenlévő ásványi anyagok itt vannak a legközelebb a felszínhez. 

A fúrófejek elsősorban vizet és más volatilis anyagokat, oxigént, hidrogént keresnek majd. Utóbbiak egy esetleges Holdbázis fenntartásához kellenek, hiszen energiaforrásként szolgálhatnak a majdani telepesek számára, illetve később rakétaüzemanyagot is lehet belőlük gyártani a Holdon. 

Az aktuális politikai viszonyokat ismerve talán furcsa, hogy Európa együttműködik Oroszországgal egy ilyen nagyszabású projektben, de az ESA önmagában képtelen lenne finanszírozni az 500 millió eurós fejlesztést. 

A fenti programok haszna tehát kettős. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű ásványkincseket találnak a Holdon, akkor az dollárban és euróban is mérhető hasznot hajthat a cégeknek, ha pedig az ásványkincsek mennyiség kevés, ugyanakkor vizet találnak a fúrások során, akkor az a Hold kolonizációjához jelenthet óriási előrelépést – írja az Oilprice.com.