NRGreport
Menü

Több új e-töltőállomás épülhet még a kisvárosokban is

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2016-08-31 10:04

Az elektromos töltőhálózat felfutása várható az országban, a közelmúltban bejelentett önkormányzatoknak szóló pályázatot további kiírások követhetik, nagy valószínűséggel idén. Az elektromos töltőinfrastruktúra telepítése átgondoltabb lesz, a töltőpontok úgy épülnek ki, hogy fennakadások nélkül végig lehessen autózni az országon, ígéri a kormány.

Szaporodik az elektromos töltőállomások száma Magyarországon; a közelmúltban az önkormányzatoknak bejelentett pályázatával ezer új töltőhely (500 töltőállomás) létrehozását célozza a kormány. Az 1,25 milliárd forintos pályázat azonban csak a kezdet, a közeljövőben újabb állami kiírás várható, melynek részletei és időzítése még nem publikus. Ami bizonyos, hogy a jövőben jóval átgondoltabban zajlik majd a töltőállomások telepítése – a kormány azt ígéri, hogy Magyarország folyamatosan autózható lesz elektromos járművekkel is.  Ma ugyanis nem az: az eddig telepített töltőpontok közül több elhelyezése nem megfelelő, számos töltő nem nyilvánosan hozzáférhető, az alkalmazott technológia pedig elavult. Éppen ezért ezentúl telepítésre alapos felmérést követően kerülhet csak sor, mondta kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium.  A közelmúltban az önkormányzatoknak bejelentett pályázat részben ezt a célt szolgálja: a töltőpontot működtetőknek/tulajdonosoknak információt kell gyűjteniük a használatról, s az adatok szolgálnak majd távlati fejlesztések alapjául.

Városonként hány töltőállomás épülhet?

A pályázati útmutató ezt pontosan megszabja a lélekszám arányában:

- 15.000 és 19.999 fő között településenként maximum 2 db (30 település, 60 töltő)

- 20.000 és 49.999 fő között maximum 3 db (45 település, 135 töltő)

- 50.000 és 99.999 fő között maximum 5 db (23 település, 115 töltő)

- 100.000 fő fölött maximum 10 db (14 település, 140 töltő)

- Budapest 50 db töltő

Összesen 500 töltőállomás támogatott létesítésére lehet pályázni.

Az aktuális e-töltőhálózatról ugyanis nincsenek pontos adatok, így nehéz képet kapni arról, milyen a rendszer. Az Európai Unió alternatív üzemanyaghoz kapcsolódó statisztikái szerint Magyarországon összesen 188 darab e-töltő található. Ezekből 158 normál, azaz 22kW teljesítményt meg nem haladó, és 30 magas, vagyis 22kW-nál nagyobb teljesítményű. Arról azonban nincs adat, hogy ezek közül hány nyilvános, és hány tartozik például céges flottához vagy található irodaházon belül. AZ NGM becslése szerint a publikus töltők száma száz felett van. A magyarországi elektromos mobilitás legfontosabb érintettjeit tömörítő szakmai platform, Jedlik Ányos Klaszter (JÁK) tagjainak közlése és e-autózási információi alapján a gyors és a „villám” töltőpontok darabszáma meghaladja a százötvenet. Bejelentési kötelezettség erre vonatkozóan még nincs, szabályozása nemrég került napirendre, tájékoztatott a JÁK.

Azt sem könnyű megbecsülni, hány töltőre lenne szükség országszerte.  Az ideális töltőhálózat mérete a felhasználók számától és felhasználásai szokásaitól függ, így a következő öt évben várhatóan dinamikusan változik, ezt igyekszik a kormány az igényeknek megfelelően fejleszteni, írta kérdésünkre az NGM.

Nincsenek régiós célszámok

Főváros

Cikkünk megjelenése után jelent meg a hír, hogy jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés szerdán azt a megállapodást a Nemzetgazdasági Minisztériummal, amely az elektromos gépjármű töltőhálózati infrastruktúra kialakítására vonatkozik.

Az MTI által kiadott hírt szerint a hálózat a főváros szándékai szerint 1100 töltőpontból állna, ebből 100 gyorstöltő lenne. A töltőpontok egy része közterületen lenne, de lennének nem nyilvános hozzáférésűek is, például telephelyeken.

A kiépítést a rendelkezésre álló források függvényében a főváros legkésőbb 2018. december 31-ig szándékozik megvalósítani. A koncepció kidolgozása után lehet majd a részleteket tartalmazó támogatási szerződést megkötni.

( A szövegből nem derül ki, hogy a bejelentett 1100 töltőpont pontosan hány állomást takar, s hogy része-e a közelmúltban önkormányzatok számára meghirdetett pályázatnak. Az NRGreport kereste a Fővárosi Önkormányzatot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, azonban eddig nem kaptunk hivatalos választ kérdéseinkre.)

Régiós lebontásban egyelőre nincsenek célszámok. A tárcánál hamarosan elkészül a hazai optimális töltőpontok kialakítását tartalmazó adatbázis, amely segítségével pontosabban lehet ilyen célszámokat meghatározni. A töltőberendezések műszaki specifikációi sem egységesek. Az uniformitás az unión belül sem jellemző, eltérő teljesítményű, és töltési idővel bíró rendszereket fejlesztenek, a nomenklatúra sem feltétlenül azonos. Itthon a napokban adtak át egy hazai fejlesztésű villámtöltőt , amely egy autót 15-20 perc alatt tölt fel. A cél az uniós irányelvnek megfelelő, szabványos, adatkommunikációra képes berendezések rendszeresítése.

Hogy pontosan hány töltőpont épül még idén, jövőre, s hogy mikor adják át a tervezett ezer töltőállomást, a beérkező pályázatok időpontjától függ. A minisztérium bízik benne, hogy a kérelmek nagy részét még idén elbírálhatják.  A kormány hamarosan újabb pályázatot hirdet új pályázói körnek, valószínűleg idén, ám a pályázat(ok) egyelőre nem publikus(ak), további részleteket nem közölt az NGM.

Uniós szinten az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítését a 2014/94/EU irányelv határozza meg. A tagországoknak november 18-ig kell az alternatív üzemanyagokról szóló stratégiáját, nemzeti keretrendszerét az Európai Bizottságnak kommunikálnia, amit az összevet a fenti direktíva előírásaival. Egy évvel később – 2017.november 18-ra – pedig a Bizottságnak kell átfogó jelentést prezentálnia az Európai Parlament és a Tanács számára arról, hogy milyen mértékben sikerült a tagországoknak kitűzött céljaikat és a célszámokat elérniük.

Itthon az NGM és az NFM a JÁK közreműködésével dolgozza ki az alternatív üzemanyagokról szóló 2014/94/EU irányelvnek megfelelő nemzeti szakpolitikai keretet az elektromos töltőhálózat terén, a 2020-ig és 2025-ig terjedő időszakra. Az anyag várhatóan október közepén kerül kormányülés elé, s nemcsak az elektromos töltőhálózatról, elektromos járművekről lesz benne szó, hanem egyéb alternatív hajtásokról is (ezek számáról, fejlődési üteméről, stb. kell előrejelzést készíteni).

Az Európai Mobilitás Hálózat (az alternatív üzemanyagtöltő-infrastruktúra) kiépítését uniós szinten az európai strukturális és beruházási alapokból (ESI) valamint az európai összekapcsolódási eszköz (Connecting Europe Facility) forrásokból támogatják. Hogy a fenntartható közlekedésbe történő privát befektetéseket támogassa, a Bizottság Közlekedési Főigazgatósága (DG Move) és az Európai Befektetési Bank (EIB) további összeurópai pénzügyi eszköz létrehozásán dolgozik

A Bizottság emellett ajánlásokkal és jó gyakorlatokkal, példákkal segíti az országok munkáját. Egy szakértői testület is segíti a Bizottság munkáját. A Fenntartható Közlekedés Fórum technikai tanácsokkal szolgál például a szabályozás átültetéséhez, propagálja az uniós/tagországi programokról történő információ megosztását az, véleményt alkot, jelentéseket készít, s új megoldásokat javasol.

89 város plusz a főváros pályázhat

Az önkormányzatoknak beharangozott pályázat igénybevételére a 15 ezer feletti lélekszámú települések önkormányzatai jogosultak, a JÁK szerint ez alapvetően a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok számára kedvező lehetőség.  Az előzetes várakozások alapján a 112 támogatásra jogosult önkormányzat (beleértve a budapesti kerületeket is) annak alapján dönt, hogy milyen hatékonysággal tudja majd integrálni az elektromos töltőket egyéb fenntartható közlekedési terveibe, illetve hogyan próbál eleget tenni a nyilvános töltőállomások „kötelezettség-vezérelt” telepítési előírásainak (OTÉK-előírások, mondta kérdésünkre Vígh Zoltán, a JÁK közkapcsolati vezetője. Ugyanakkor a JÁK információi szerint azok a megfontolások is szerepet játszhatnak kisebb települések esetében, hogy az idegenforgalmi adottságoknak megfelelően telepítsenek környezetkímélő járműveket kiszolgáló infrastruktúrát. Mindenképpen szempont, hogy az üzemeltetést hosszabb távon biztosítani kell, és ezt leginkább a piaci szempontok fokozatos majdani érvényesítésével lehet, tette hozzá.

A támogatás a telepítéshez kapcsolódó elektromos töltőberendezés beszerzési költségét, a villamos csatlakozási díjat és a töltőhely kialakításához közvetlenül kapcsolódó költségeket (tervezés, parkoló festése, táblák legyártása, elhelyezését, stb.) foglalja magába. A telepítés költsége szintén több tényező függvénye. A kiépítés helyétől, a töltő kapacitásától, típusától, funkcióitól (pl. kommunikációs modul), stb. függően a töltők telepíthetőek 300 ezer forintért és közel 20 millió forintért is. A pályázatban szereplő összegek fedezik a normál töltők A és B típusának (2x22kw 1.500.000 forint  és 2x11kw 750.000 forint) átlagos telepítési költségek 100 százalékát. A C típusban megfogalmazott villámtöltők telepítési költsége magasabb (ca. 10 és 20 millió forint között) mint a pályázati támogatási összeg. A településeken elsősorban a gyorstöltők telepítését szeretnénk támogatni, de ha a település saját preferenciái mentén villámtöltőt szeretne telepíteni, ezt is legalább akkora összegben szeretnénk támogatni, mint a gyorstöltőket, a támogatási összeget is erre a típusra határoztuk meg, írja az NGM.

Mivel az állam az csak alapinfrastruktúra kiépítését támogatja, hosszútávon a piaci igények, a szükséglet fogja meghatározni a telepítendő töltőszámot.  A pályázóknak sok szempontot figyelembe kell venniük, egy kisebb, nem a főúthálózat mentén elhelyezkedő település esetében például akkor érdemes telepítenie, ha helyben valamilyen elektromos járműflotta üzemel.

Az újonnan létesített töltőállomásoknak bárki által és bármikor hozzáférhetőnek kell lenniük. Az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy minimum öt éven át üzemben tartják őket.  Az üzemeltetés jogát az előírt öt éven belül is átadhatják egy gazdasági társaságnak a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségekkel együtt a támogató előzetes jóváhagyásával. Az üzemeltetés költsége a kialakított működtetési modell függvénye: városüzemeltető önkormányzati cégtől az energiapiaci szereplőkig széles a spektrum, írja a JÁK. Emellett nagyban függ attól, hogy milyen kihasználtsággal üzemel az állomás: évente 80-100 ezer forinttól akár több százezer forintig terjedhet, írja az NGM.

Végh Zsófia