NRGreport
Menü

Ezért nem épül több szélerőmű

Nehéz kiszámítható mederben tartani, emiatt a szélerőművekben termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon, és a lehetséges (hálózatbeli) negatív hatások miatt sem érdemes átgondolatlan, nagyobb szélerőmű-fejlesztést véghezvinni, írta az NRGreport kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A Magyar Narancs szeptember elsejei számában megjelent cikkében azt írja, hogy a „fejlesztési minisztérium arról tájékoztatta a Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését”. Kérdésünkre, született-e hivatalos döntés arról, hogy nem épülhet több szélerőmű Magyarországon az NFM az alábbi tájékoztatást adta:

A kormány tisztában van a megújuló forrásból előállított energiatermelés fenntartható fejlődésben játszott szerepével, ezért annak térnyerését a rendelkezésre álló eszközökkel, a hazai adottságok és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével támogatja. A megújuló energia részarány növelését szolgálják a 2014-2020-as időszakban energetikai célokra fordítható uniós források is, amelyek a négy érintett operatív programban (KEHOP, GINOP, TOP, VEKOP) érhetőek el.

Az engedélyekkel kapcsolatos hatósági ügyekben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) jár el. A MEKH az engedélyek és a megújuló energiatermeléshez nyújtott működési támogatások odaítélésénél maximálisan figyelembe veszi az irányadó jogszabályokat, amelyek adott esetekben az Európai Unió Iránymutatásaira és egyéb jogszabályaira épülnek.

A hazai szélerőművek relatíve alacsony működési óraszámmal bírnak, és időjárásfüggő voltuk miatt a fogyasztók biztonságos ellátásához jelentős tartalékról és szabályozó kapacitásról kell gondoskodni. A MAVIR 2015. IV. negyedéves jelentése szerint a szélerőművek terv-tény eltérései okozzák a kiegyenlítő költség kb. 56 %-át, 11%-ot tesz ki a biomassza, míg 13%-ot a többi típus eltérése. Ebből megállapítható, hogy relatív és abszolút értékben is a szélenergiára jut a legnagyobb kiegyenlítő energia költség. A szélerőművek energiatermelését tehát nehéz kiszámítható mederben tartani, emiatt az ott termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon. Hálózatbiztonsági szempontból további hátrány, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól. Ráadásul a szélerőművek termelésének a csúcsa a konkrét termelési adatokból kimutathatóan általában éjszaka van, amikor kevesebb áramra van szükség. Ennek az ellensúlyozására más országokban ún. szivattyús tározós vízi erőművek segítségével tárolják az éjszaka termelt energiát. Magyarországon az eddigi vizsgálatok szerint az ilyen erőmű építésére alkalmas területek mind természetvédelmi oltalom alatt állnak, így ez a megoldás hazánkban nem jöhet szóba.

A külföldi példákból okulva sem érdemes átgondolatlan, nagyobb szélerőmű-fejlesztést véghezvinni, hiszen számos országban felmerültek az átviteli hálózatokon átfolyó ún. nem szándékolt áramlások (unintended flows) negatív hatásai. Egyes tanulmányok szerint 2014-ben Európában az ehhez köthető anyagi kár kb. 1 milliárd euró volt, amit főleg a német szélerőművek okoztak. A kormány a megújuló energia alkalmazását előnyben részesíti, ha az egyértelműen hozzájárul a lakossági és az ipari energiaárak csökkentéséhez, és illeszkedik a hazai áram felhasználási profilhoz.

V.Zs. | Forrás: NRGreport