Ellátásbiztonsági szempontból rövidtávon nem indokolt, hosszú távon azonban kereskedelmi szempontból is hasznos lehet Magyarország számára, ha elkészülnek a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetések.
Pénteken írták alá a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó romániai szakaszának kiépítését 179 millió eurónyi uniós forrással támogató megállapodást Budapesten az érintett országok energiaügyi miniszterei az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maroš Šefčovič és az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos, Miguel Arias Cañete jelenlétében. A BRUA-folyosó (az egyes országok kezdőbetűinek rövidítéseiből elnevezve) egyike azon uniós kiemelt projekteknek (Projects of Common Interest), mely komoly szerepet játszik a régió földgázpiacainak és az unió energiaágazatának integrálásában, emellett hozzájárul az orosz kitettség csökkentéséhez. Az együttműködés a magas költségű és nagy kapacitású vezetékek építése helyett a régióban már meglévő infrastruktúra kiegészítésére, összekapcsolására fókuszál.
A találkozón a miniszterek elkötelezték magukat amellett, hogy minél hamarabb megvalósítanak négy további kiemelt projektet: közöttük a hazai szempontból érdekes horvátországi LNG-terminált, illetve annak infrastrukturális összekötését a magyarországi hálózattal.
Ha a fenti összeköttetések elkészülnek, Magyarország két új forrásból juthat földgázhoz – Románián keresztül hozzáférhet a déli gázfolyosóhoz, illetve a Dél-Európába szállított azeri – és később esetleg közép-ázsiai – földgázhoz. Horvátországból pedig, ha/amikor megépül, a horvát LNG terminál készleteit fogadná.
A magyar kormány várakozása szerint a hétvégi horvátországi parlamenti választások után megtörténhet a magyar-horvát földgázvezeték kétirányúsítása. A horvát-magyar vezeték a magyar oldalról már most is kétirányú: a horvát oldalon azonban további műszaki beruházást igényel. Ha erre sor kerül, nem lesz műszaki akadálya annak, hogy bármely ország felől a megfelelő mennyiségű gáz a vezetékbe kerüljön, mondta az NRGreportnak Bali Gábor, gázpiaci szakértő. A vezeték üzemeléséhez szükséges még a horvát LNG-terminál megépülése, ma ugyanis nincs elegendő gáz, ami horvát irányból érkezhetne. A horvát forrásnak főként válsághelyzetben lenne jelentősége; a mai magyar piac méretét figyelembe véve a horvát betáplálásnak megfelelően versenyképes árak nélkül a szakértő szerint nincs kereskedelmi szerepe. Kérdés, hogy, ha megépül az összeköttetés, az osztrák vagy ukrán útvonalon elérhető forrásokkal összevetve versenyképes lesz-e. Ha igen, bekapcsolódhat a kereskedelembe is, mondta Bali Gábor. (Ma a horvát tranzitdíjak magasak, ám ez a következő években változhat.)
Románia felől a források (szárazföldi és tengeri mezőkből származó földgáz) már rendelkezésre állnak, s jóval nagyobb mennyiségben, mint amennyire az országnak szüksége van. Megépülése esetén a RO-HU-AT vezeték biztosíthatna hozzáférést Magyarországnak is. Az aktuális piaci helyzet szerint a romániai forrás ára versenyképes lenne – Európában ma itt a legolcsóbb a gáz ára – ezért kereskedelmi jelentősége is lenne az ellátás biztonsági szempontokon túl, mondta Bali Gábor. Ha pedig 2019 után az ukrán vezeték Oroszország felől nem szállítana gázt, a román vezeték különösen fontos lenne számunkra.
A román szabályozás ugyanakkor máig komolyan akadályozza a kereskedelmet. Jelenleg az ország a teljes hazai keresletet hazai termelésből fedezi, s igen magas határkeresztező tarifákkal blokkolja az exportot, amit piacvédelmi szempontok vezérelnek, mondta az NRGreportnak Beöthy Ákos, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa. Szinte teljesen önellátóak, Magyarország felől nem importálnak, s ma már Oroszországból is alig.
A BRUA-vezeték jelentősége akkor erősödik meg igazán, amikor beindul a román offshore termelés. Becslések szerint Fekete-tengeri part menti lelőhelyekről évi több száz, akár többmilliárd köbméter új földgáz érkezhet a térségbe. Ám mindehhez komoly szabályozói változásokra van szükség, mondta Beöthy. Az offshore termelés beindulása ugyanis ma igencsak kérdéses, s nemcsak műszaki és geológiai szempontok miatt. A gázpiaci szakértő szerint számos, a kitermelésben érdekelt cég kivonult Romániából, a magas adóterhek, a szabályozás és a bizonytalan befektetői környezet miatt. Nem véletlenül szorgalmazzák a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésre vonatkozó uniós elvárások az infrastruktúra fejlesztése mellett olyan szabályozói környezet kialakítását, ami hatékony piaci működést és egyenlő feltételeket biztosít valamennyi szereplő számára.
A megállapodás szakértők szerint viszont annak a jele, hogy Románia kész nyitni Európa felé – az uniós szabályozás alól kért felmentések hamarosan lejárnak, az uniós szabályokkal történő harmonizáció folyamatban van.
Bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, az észak-déli infrastruktúra kulcsfontosságú Magyarország számára, s hiánya súlyos energiabiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot jelent a közép-európai országok számára, az ország ma nincs rászorulva extra földgáz-forrásokra.
Az Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából Bali Gábor cége, az EnergIQ Kft. készíti az uniónak Magyarország földgáz ellátásbiztonságának kockázatértékelését. A legfrissebb elemzés szerint, melyet a napokban nyújtottak be, ha a ma elérhető források (hazai, osztrák, ukrán) működnek, további vezetékekre nincs szükség. Ezek a kereskedelmi funkciókat is ellátják, s válsághelyzet esetén és elegendő tartalékot biztosítanak, mondta a szakember. Ellátásbiztonság szempontjából itthon a tárolók szerepe kritikus, a piac egyre kevésébe használja ezeket, s egyre kevesebb gáz kerül letárolásra, mondta. Így azon napok száma, amikor az ország válsághelyzetben a tárolókra támaszkodhatna, csökkenhet. A tárolt mennyiség tartós válsághelyzetben hamar elfogyhat, s a kapacitás, amelyet a tárolókból ki lehet nyerni, folyamatosan csökkenhet. Ha azonban a tárolók használhatósága romlik, egy román vagy horvát betáplálási lehetőség javítja a helyzetet, mondta Bali Gábor. Ma azonban bármilyen többletbetáplálási lehetőség nélkül, a tárolók megfelelő működése esetén nincs ellátásbiztonsági kockázat az országban.