NRGreport
Menü

Minden más lehet az olajpiacon az elnökválasztás után

Trading | Végh Zsófia | 2016-09-15 08:49

Az amerikai elnökválasztás eredménye az olaj árára azonnali, de mérsékelt hatással lesz. A globális felmelegedés és a megújuló energiahordozók szempontjából sem mindegy, hogy Clinton vagy Trump győz.

Az amerikai elnökválasztás eredménye azonnal hatással lehet az olaj árára, a jelölt személyétől, annak politikájától függően ugyanis csökkenne vagy nőne az amerikai kitermelés. A Platts becslése szerint Clinton győzelme esetén a mai durván 8,5 millió hordónyi napi kitermelés körülbelül 8 millióra esne vissza. A globális kínálat így szűkülne, ami az áremelkedést okozna. Trump esetében fordított helyzet állna elő – durván ilyen mértékben nőne a hazai termelés, s a globális kínálat. (Más számítások akár egymillió hordós napi különbséggel kalkulálnak, ami az amerikai kitermeléshez képest jelentős, ám a nemzetközi piacokra komoly hatása nem nagyon lehet.) A jelenlegi közvélemény kutatások szerint Clinton áll nyerésre, így egy Trump győzelem, pláne elsöprő győzelem, azonnali, de átmeneti hatással járhat, mondta az NRGreportnak Blahó Levente, a Raiffeisen vezető részvényelemző munkatársa. A dollár gyengülhet a bizonytalan politikai jövőkép miatt, ami viszont kedvezően hatna az olajárakra, tette hozzá. Az olaj árát számos más tényező befolyásolja, főként a kereslet-kínálati egyensúly, így egy esetleges OPEC megegyezés a termelés befagyasztásáról szeptemberben (vagy később) meghatározóbb lehet, mint a leendő elnök személye. 

Hosszabb távon, valamint az ország energiapolitikája, s a globális kibocsátás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy Clinton vagy Trump vezeti az országot négy évig.

A demokrata jelölt az amerikai olajfogyasztás mérséklését ígéri. A megújuló erőforrásokra való áttérést a fosszilis energiahordozókra vonatkozó kedvezmények eltörlésével, a termelési költségek növelésével és a zöld energia támogatásával kívánja elérni. Győzelme egyértelműen a zöld energia előtérbe kerülését jelentheti, a hagyományos energiaforrások pedig háttérbe szorulhatnak, mondta az NRGreportnak Schiller Robin, a KBC Securities elemzője.

Clinton energiapolitikája javarészt Obamáét követné. Hogy a globális felmelegedés ellen küzdjön, az Egyesült Államok vállalta, hogy a 2005-ös szinthez képest 2025-re harminc százalékkal szorítja vissza szén-dioxid kibocsájtását. A döntés főként a szénbányászatot érinti. Idén földosztási moratórium lépett életbe, mely kimondja, új szénmezők feltárására nem vehetnek bérbe állami földet bányatársaságok, kőolajfúrás sem engedélyezett ezen területeken, mondta az NRGreportnak Kovács Bálint, az Equilor elemzője. A fosszilis energiatermelés és palaolaj termelés ellen keményebben fellépő Bernie Sandersnél Clinton kevésbé radikális. A máig komoly lobbierővel bíró szénbányászatot Clinton nem támadja, programjában inkább modernizálásáról beszél. Ez azzal járna, hogy tovább zsugorítanák az iparágat – nagyobb kapacitással, de kevesebb bánya üzemel majd, elbocsájtások is várhatóak, mondta Kovács. A földgáz globális térnyerése miatt az amerikai szénbányászat már jó ideje küszködik, egyes elemzők szerint csődbe jutott. Blahó szerint hosszú távú folyamatról van szó, ami független az új elnök személyétől. A palaolaj kitermelés szabályain szigorítana – bizonyos nyilatkozatai alapján be azonban nem tiltaná.

Az Egyesült Államok föderális szabályozási rendszerét figyelembe véve Clinton eltérően kezelné az egyes államokat. Clean Energy Challenge programjában rugalmas, szövetségi, államközi megállapodásokat kötne – eltérő ösztönzőket kínálna az egyes államoknak, városok önkormányzatainak. A viszonylag magas kibocsátási értékeket produkáló, zöld energiába keveset fektető államok, városok, stb. csupán egy minimum, a megújuló energia térnyerését elősegítők viszont jelentős támogatást kapnának a 60 milliárd dolláros alapból, amit a zöld energia promotálására fordítana. Tervei között szerepel még egy Infrastrukturális Nemzeti Bank felállítása, melyből a mai több pontos javításra szoruló energia- és földgáz infrastruktúra felújítását (is) finanszírozná. Clinton a finomított olaj, üzemanyag fogyasztást kérdésével is foglalkozik. Tisztább üzemanyag és energiahatékonyabb járművek használatával harmadával csökkentené a hazai olajfogyasztást. Az USA-ban az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) vizsgálja felül a könnyű teherautók fogyasztását, amiből Kovács arra következtet, hogy a rosszabb környezetvédelmi besorolás alá eső járműveket Clinton sávosan adóztatná vagy magasabb áron értékesítené. A háztartások energiafogyasztását is racionalizálná. Mandátuma lejártáig félmilliárd napelem kihelyezését ígéri, ami a fenti célt támogatja. 

Trump hozzáállása az energiához jóval populistább. A republikánus elnökjelölt szerint elfogadhatatlan, hogy az amerikai adófizetők pénzéből (is) finanszírozzák a globális felmelegedés elleni harcot. A szénbányászok „védőszentje” eltörölné az érvényben lévő moratóriumot, enyhítené az olajtermelést érintő szabályokat, s felülvizsgálná a Keystone XL vezeték építését. A vezeték az északon lévő olajlelő/termelőhelyeket kötné össze a Mexikói-öbölben összpontosuló finomítókkal. Erősítené a partmenti olajfúrásokat és a szénbányászatot is támogattatná. A küszködő olaj- és gázszektort a kitermelés növelésével mentené meg, ám éppen a túlkínálatos piaci helyzet és a nyomott árak miatt vannak nehézségeik – a jelenlegi olajpiaci válságot tehát tovább mélyítené, mondta Schiller.

A fentieken túl energiafüggetlenségre törekedne. Az ország energiafüggősége viszont éppen azért alakult ki, mert pusztán hazai termelésből az USA nem tudja/nem éri meg fenntartani magát, mondta Kovács. Az elemző szerint az energiafüggetlenség nemcsak hiányt okozna, hanem jelentősen megdrágítaná a nyers és finomított termékeket. Az import fajlagosan olcsóbb. Trump elnöksége esetén gyorsabb fejlődést érhet el az USA LNG termelése és lazább szabályozásra lehet számítani a nem-konvencionális olajtermelésben, írta az NRGreport kérdésére Pletser Tamás, Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. 

Hogy a tervekből mi kerül be a megválasztott elnök programjába, s milyen ütemben valósul meg, a törvényhozáson is múlik, amelynek sok esetben jóval nagyobb hatása van az elnöknél az egyes iparágak térnyerésében, mondta Blahó. Az elnökjelöltek állításaikat számos kérdésben többször módosították a kampány során, a televíziós viták is hozhatnak újat, változást. 

Drasztikusan egyik jelölt sem változtathat, véli Pletser. Trump győzelme esetén talán kevesebb változás várható az olajpiacon, Clinton viszont radikális változásokkal kampányol, tartja Schiller. Ha tervei valóra válnak, hosszabb távon jelentősen átalakíthatja az amerikai energiafogyasztási szokásokat, ez pedig komoly hatással lehet a globális olajpiacra is, tette hozzá az elemző.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport