NRGreport
Menü

Szépfy: konkrét példákkal tehető érthetőbbé az energetika

Interjú | Végh Zsófia | 2016-09-21 14:50

Konkrét, a mindennapi élethez köthető példákkal lehet érthetőbbé tenni az energiafogyasztás rendkívül összetett témáját – mondta az NRGreportnak Szépfy Márton, a MET Magyarország energiakereskedő cég kereskedelmi igazgatója.

Miért tartja a legtöbb ember bonyolultnak az energetikát?

Mitől bonyolult az energetika?

Sorozatunkban elismert energetikai szakemberek adnak arra választ, hogy ennek milyen okai lehetnek. Megmagyarázzák, miért nem olyan könnyen átlátható az energiatermelés, forgalmazás és értékesítés. Kitérnek arra, melyek az értéklánc legkomplexebb elemei, és szót ejtenek a hazai és uniós szabályozásról. Végül javaslatokat tesznek arra, hogyan lehetne ezt a komplex területet a fogyasztó számára is érthetőbbé tenni.

Eddigi válaszadóink:

Orbán Tibor, a MaTáSzSz elnöke;

 Manfred Fischedick, a német Wuppertal Intézet alelnöke;

 Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője.

-  Ifj. Chikán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója

Péter Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Szakkollégiumának leköszönő elnöke

A fogyasztók az energetikával többnyire a számlájukon keresztül találkoznak, csakhogy a fizetendő díj összetett számítások eredménye. Az energiaár ugyanis két részből áll: az energiadíjból (molekulaár) és a logisztikai (rendszerhasználati) díjból. A logisztikai díjat jogszabály határozza meg, így a jogalkotó céljai határozzák meg a tarifát, amelynek nagy része nem marad a kereskedőnél. A molekulaár pedig tőzsdei árjegyzések alapján kialakult díj, amely folyamatosan változik. Ha a tarifarendelet emeli a logisztikai díjakat, míg a tőzsdei árak csökkenése következtében a molekulaárak mérséklődnek, a fogyasztó a végső árnál lát ugyan valamiféle csökkenést, de az arányaival nem feltétlenül lesz tisztában.

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a rendszerhasználati díj a fogyasztó típusának függvényében változik, vagyis attól függ, hogy egy vállalat fűtési vagy technológiai célra használja-e a földgázt. A fűtési profilnál magasabb a rendszerhasználati díj, a teljes költségen belül tehát a logisztikai költség aránya is módosulhat.

Miért nehezen átlátható az energiatermelés, energia-értékesítés?

A magyarországi gázpiacon a kereskedés nem elég aktív ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket, tanulságokat vonhassunk le a piac alakulásáról. Számtalan termékkel kereskednek például az európai gáztőzsdéken, de a megfelelő kiválasztása kutatást, tájékozottságot és szakmai ismereteket igényel.

Az összetettség több szinten jelentkezik. Van a logisztikai szakértő, aki abban gondolkodik, hogy bizonyos mennyiségű energiát a felhasználókhoz eljuttasson: az ő fejében az energia mennyisége az értékmérő. A felhasználó inkább a költség, a pénz felől közelíti meg a kérdést. És ott a kereskedő, aki a kettőt próbálja összehangolni, mennyiségben és árban egyaránt gondolkodva.

Melyek az értéklánc legkomplexebb elemei, amelyek komoly szakértelmet igényelnek?

Ha valakinek kevés a műszaki ismerete, nagyon nehezen tudja megbecsülni a saját cége által igénybe vett energia mibenlétét; hogy amit fizet, az sok vagy kevés, és mennyiben igazodik a valós igényeihez. Bizonyos fogyasztás felett ez a műszaki szaktudás elengedhetetlen, de kisebb vállalatoknál gyakran hiányzik. Ilyenkor érdemes lehet tanácsadó cégek segítségét kérni.

A legösszetettebb terület talán portfólió-menedzsment: azt kell elérni, hogy a termelés pillanatától megfelelő mennyiségű energia jusson el a fogyasztóig. Ezt jól optimalizálni, nagyobb rendszereket zökkenőmentesen működtetni komoly ismereteket igényel.

Mennyire bonyolult a hazai és uniós szabályozás? Túlszabályozottnak tartja-e az ágazatot vagy az értéklánc bármely elemét?

Szépfy Márton

Kereskedelmi igazgató, MET Magyarország.
Szépfy Márton 2012 óta vezeti a MET Magyarország kereskedelmi csapatát, irányítása alatt a MET meghatározó energiakereskedővé vált a végfogyasztói szegmensben. Ezt megelőzően hat évig dolgozott az Erste V.I.G. Groupnál (Biztosítónál) értékesítési szakértőként, szenior régiós vezetőként, majd helyettes értékesítési igazgatóként. Tanulmányait a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, a Nemzetközi Bankárképző Központban és a Közép-Európai Brókerképző Alapítványnál folytatta.

Első ránézésre elég sok EU-jogszabály van, amit figyelembe kell venni, de a kereskedelem szemszögéből nézve szerencsére nem mondhatjuk, hogy túlszabályozott a piac. Az uniós jogszabályok alapvető célja, hogy előmozdítsák a versenyt az európai energiapiacokon, és segítsék e piacok megfelelő működését. Az energiaellátás összetettsége miatt fontos mozzanat volt létrehozni ezt a szabályozást.

Tizenöt évvel ezelőtt szinte minden EU-tagállamban monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok uralták a piacokat, új belépőknek esélyük sem volt megjelenni ezeken. Az EU-szabályozás ezeket a monopóliumokat „verte szét”.Emellett akad még két fontos elem a versenypiac működése szempontjából: a hálózatokhoz való hozzáférés szabályozása, valamint a fogyasztók szolgáltató-választási lehetőségének biztosítása. Ezen szabályok nélkül manapság nem tudnánk kereskedni.

Hogyan lehetne ezt a komplex területet a fogyasztó számára is érthetőbbé tenni?

Talán egyszerű példákkal, a különféle mértékegységek, átváltások megismertetésével lehetne közelebb hozni ezt a területet. De konkrét, gyakorlati példákkal is modellezhetők az energetika alapjai: ha van egy működő berendezésem, annak mekkora az éves gázfogyasztása, mondjuk egy szoba térfogatához hasonlítva vagy forintban kifejezve. Ha egy háztartás éves, negyven köbméter körüli gázfogyasztását viszonyítjuk egy nagy erőmű 400 millió köbméteres fogyasztásához, ezt laikusként nehéz átlátni, érzékelni.

Végh Zsófia