NRGreport
Menü

Enyhül a szaúdi nyomás?

Az algíri informális olajcsúcs első napjának tárgyalásai alapján úgy tűnik, enyhül a szaúdi álláspont a kitermelési kvótákkal kapcsolatban. Összefoglaló.

Könnyen lehet, hogy Szaúd-Arábia eddig nyomása enyhül a kitermelési kvótákkal kapcsolatban még az idén. Rijád az ország gazdasági gondjai miatt egyre több teret kényszerül átengedni az ősi rivális Iránnak, derült ki a OPEC nem formális miniszteri szintű találkozóján, Algírban – tudósít a Reuters.

Az OPEC de-facto vezetője, Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere, Kalid al-Falih kedden úgy nyilatkozott, hogy Irán, Nigéria és Líbia esetében megengedhető lehet, hogy "a maximális, és még ésszerű" szintre emelje kitermelését. Ezt az OPEC már a következő, novemberi ülésén eldöntheti, a miniszter szerint.

Azért ültek össze Algériában a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) országai, hogy megvitassák azokat a lehetséges lépéseket, melyekkel stabilizálni lehetne az olajpiacot. Erre azért lehet szükség, mert a globális olajpiac jelenleg is túlkínálatos, hiába csökkent a túlkínálat mértéke az egy évvel korábbi, napi 1 millió hordó feletti szintről, most is mintegy 400 ezer hordóval több olajat termelnek ki naponta a világban, mint amennyire szükség van.

Bár a találkozóval kapcsolatban korábban Mohammed Barkindo, az OPEC titkára elmondta, hogy „egy informális találkozó lesz, és nem egy olyan esemény, ahol döntéshozatal történik”, úgy tűnik, hogy a globális túltengés problémája ténylegesen megoldásokat követe. Barkindo is hangsúlyozta: az OPEC törekszik majd arra, hogy megállapodás szülessen az említett intézkedésekről, ezt követően pedig sor kerülhet egy rendkívüli ülés összehívására, ahol már konkrét döntések is születhetnek.

Kalid al-Falih mostani kijelentése komoly stratégiaváltást mutat Rijad részéről, korábban a szaúdi álláspont ugyanis az volt, hogy a kitermelési szintet be kell fagyasztani, a növelés kizárt volt.

Irán még azelőtt kérte az OPEC-et, hogy a kartell termelésének 12,7 százalékát adhassa, hogy az EU atomprogramja miatt újabb szankciókkal sújtotta. Tehát már akkor nagyobb súlyt szeretett volna a szervezet termelésén belül. A szankciók miatt viszont Irán olajkitermelése drasztikusan visszaesett, ezzel szemben 2012-2016 között, amikor Iránt nemzetközi szankciók sújtották, Szaúd-Arábia és a többi arab ország olajtermelése emelkedett, hogy ki tudják szorítani a magasabb költséggel termelő országokat, mint például az Egyesült Államok. Irán ezért nem akar beleegyezni abba, hogy a jelenlegi szinteken befagyasszák a termelést, úgy vélik, az OPEC-termelésen belüli fair részarányuk a mostaninál magasabb.

Hasonló cipőben jár két másik OPEC-tag, Nigéria és Líbia is. Az egységes kvótabefagyasztást ők sem preferálják, korábban ugyanis mindkét országban jelentősen visszaesett az olajkitermelés a háborúk és belpolitikai feszültségek miatt. Ugyan a helyzet némileg már stabilizálódott és a kitermelés is folyamatosan nő, a szintje azonban messze elmarad a korábbiaktól. Tehát sem Nigéria sem Líbia nem érdekelt abban, hogy a jelenlegi alacsony szinteken fagyasszák be a kitermelést.

Az olaj ára pozitívan reagált a hírekre, a Brent hordónként 1,5 százalékos erősödést mutatott, 47 dollár környékére erősödve az előző napi komoly, 3 százalékos esés után.

Szaúd-Arábia messze a legnagyobb OPEC-termelő ország, teljesítménye több mint 10,7 millió hordó naponta (BPD), nem messze marad el tőle Oroszország és az Egyesült Államok. Együtt, a három legnagyobb olajhatalom a globális termelés harmadát adja.

Irán termelése napi 3,6 millió hordó körül stagnált az elmúlt három hónapban, közel a szankciók előtti szinthez. Teherán azonban a termelés több mint 4 millió hordó fölé szeretné emelni, ahogy az ország olajmezőin megvalósuló külföldi befektetések beindulnak. Az iráni olaj miniszter Bijan Zanganeh szerdán arról beszélt, hogy a kitermelési küszöb felengedéséről folyó tárgyalások folyamatban vannak. A Reutersnek nyilatkozó OPEC-forrás szerint „Iránnak nincs annyi vesztenivalója, mint a szaúdiaknak, ezért erősebb tárgyalási pozícióban vannak.” A forrás szerint az OPEC-en belül változékony a kitermelési küszöb részleges feloldásának fogadtatása.

Rijad már második évben néz szembe komoly költségvetési hiány, miután tavaly rekord 98 milliárd dolláros rés hasadt a költségvetésben. Ezért kénytelenek voltak az állami alkalmazottak bérét csökkenteni, és rengeteg munkahelyet felszámolni. Szaúd-Arábia olajból származó bevételei a felére csökkentek az elmúlt két évben, arra kényszerítve Rijadot, hogy milliárd dolláros mértékben számoljon fel külföldi eszközöket, hogy minden hónapban fizetni tudja számláit. Emellett megvágták a hazai üzemanyag és közüzemi szolgáltatások szubvencióit is. A stagnáló gazdasági helyzet feszültségeket szül az országban, ezért a szaúdi fél készen állhat egy megállapodásra, hogy enyhítsen ezen, vélték források.

Irán ezzel szemben egy szankciókkal sújtott környezetből lép most elő: sok éven át érezhette bőrén a megszorításokat, mondta a Reutersnek Raza Agha, a VTB Capital befektetési bank vezető közel-keleti közgazdásza. Ráadásul, a munkanélküliség kétszámjegyű, és Teherán is komoly kihívások elé néz: maximalizálni kell az olajbevételeket, és Hassan Rouhani elnököt nagy nyomás alatt tartják konzervatív ellenfelei, gyorsabb gazdasági fellendülést szállítson az országnak. Ebből a pozícióból tárgyalnak, tette hozzá.

Forrás: NRGreport, Reuters