Az OPEC tagállamai némileg váratlanul megállapodtak a termelés korlátozásában a szervezet algiri informális találkozóján. A bejelentés után több mint 5 százalékkal dárgult az olajár. A piac egyelőre szkeptikus abban a tekintetben, hogy a tagállamok be is tartják-e a megállapodást.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) Algériában tartott informális találkozóján a résztvevőknek sikerült megállapodniuk abban, hogy napi 33,24 millió hordóról 32,5 millió hordóra csökkentik összesített kitermelésüket.
A sikeres megállapodás némileg váratlan, ugyanis a piaci szereplők és az elemzők többsége is arra számított, hogy a tényleges döntést elnapolják az OPEC november 30-i bécsi hivatalos találkozójáig. Az algiri találkozótól inkább csak azt lehetett várni, hogy a főbb irányvonalakban egyeznek meg a felek.
A kérdés most is az volt – hasonlóan az áprilisi sikeretelen dohai találkozóhoz -, hogy miként sikerül összeegyeztetni a szaúdi és az iráni álláspontokat. Rijád korábban mereven elutasította a termelés korlátozásáról szóló terveket, illetve csak abban az esetben lett volna hajlandó bármiféle visszafogásra, ha Irán is részt vesz a megállapodásban. Iránnak ugyanakkor egyelőre nem állt érdekében ez, hiszen a nemzetközi szankciók alól felszabadult ország a korábbi kitermelési szint visszaállítására törekedett. A mostani megállapodás azt valószínűsíti, hogy a háttérben mégis történt valamiféle egyeztetés Rijád és Teherán között.
Az egyezség részleteiről egyelőre nem sokat lehet tudni, de a Reuters információi szerint, amennyiben sikerül lecsökkenteni a kitermelést, úgy azt az OPEC megpróbálja a szervezeten kívül álló olajtermelő országokra is kiterjeszteni. Az OPEC egyébként a következő két hónap során dönti el, hogy melyik tagállamnak pontosan mekkora mértékben kell korlátoznia kitermelését. A bécsi találkozóras várhatóan meghívják Oroszországot is.
A megállapodás hírére megugrott az olajár, 5 százalékot meghaladó erősödéssel zárta a napot. Az árfolyam-emelkedés csütörtök ugyanakkor reggel megtorpant, mivel a piaca a megállapodás részleteire vár. Jelenleg az északi-tengeri Brent alaptípus hordónkénti ára valamivel 49 dollár fölött mozog.
Szintén jól reagáltak a bejelentésre a nagyobb olajcégek részvényei is. Az elemzők ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a megállapodás ellenére még mindig erős túlkínálati piac van és a tartós áremelkedés egyelőre nem valószínű. A Goldman Sachs szerint a megállapodás 7-10 dollárral növelheti az olaj árát 2017 első félévében, de a hosszú távú hatás egyelőre kérdéses – írja a Reuters.
Csak az időt húzza az OPEC?
Az Equilor elemzése szerint az OPEC a megállapodással elsősorban időt nyert magának. A kartell csak a november 30-i ülésen fogja közzétenni, hogy a közel napi 800 ezer hordós csökkentést milyen arányban és pontosan kik között osztják szét.
Ez az a pont, amely újabb vitát generálhat a tagok között, ugyanis mind a 14 tagország érdeke a saját piaci részesedésének védelme. Szaúd-Arábia számára már nem maradt érdemi kihasználatlan kapacitás, azonban Irak és Irán számára még 2 hónap áll rendelkezésre, hogy felpörgessék olajkitermelésüket. Ez azért lényeges, mert akkor már kedvezőbb pozícióból fogadhatják az esetleges megszorítást.
Az olajpiac szempontjából ha minden változatlanul maradna, a kitermelés visszaszorítása kedvező, hiszen már közel egyensúlyi állapotba kerülhet a kereslet-kínálat, ez pedig nagyobb áremelkedést generálna. Erre azonban csekély esély mutatkozik. Az OPEC kieső kapacitását a rivális amerikai olajtermelők vehetik át, így hosszú távon továbbra sem várható az egyensúlyi helyzet elérése.
Az Equilor szerint a befektetők is szkeptikusak az OPEC határozattal kapcsolatban. Egyelőre egyik kurzus esetében sem várható érdemi rali, hiszen a Brent és a WTI sem törte át a lélektanilag is fontos 50 dolláros szintet.
Miért kell a megállapodás Szaúd-Arábiának és Iránnak?
Rijad már második évben néz szembe komoly költségvetési hiány, miután tavaly rekord 98 milliárd dolláros rés hasadt a költségvetésben. Ezért kénytelenek voltak az állami alkalmazottak bérét csökkenteni, és rengeteg munkahelyet felszámolni. Szaúd-Arábia olajból származó bevételei a felére csökkentek az elmúlt két évben, arra kényszerítve Rijadot, hogy milliárd dolláros mértékben számoljon fel külföldi eszközöket, hogy minden hónapban fizetni tudja számláit. Emellett megvágták a hazai üzemanyag és közüzemi szolgáltatások szubvencióit is. A stagnáló gazdasági helyzet feszültségeket szül az országban, ezért a szaúdi fél készen állhat egy megállapodásra, hogy enyhítsen ezen, vélték források.
Irán ezzel szemben egy szankciókkal sújtott környezetből lép most elő: sok éven át érezhette bőrén a megszorításokat, mondta a Reutersnek Raza Agha, a VTB Capital befektetési bank vezető közel-keleti közgazdásza. Ráadásul, a munkanélküliség kétszámjegyű, és Teherán is komoly kihívások elé néz: maximalizálni kell az olajbevételeket, és Hassan Rouhani elnököt nagy nyomás alatt tartják konzervatív ellenfelei, gyorsabb gazdasági fellendülést szállítson az országnak. Irán ebből a pozícióból tárgyal, tette hozzá.
Az algiri csúcstalálkozóról hátteréről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.