Egy orosz hajóépítő cég megkezdte annak az úszó platformnak a legyártását, amely a világ első úszó atomerőművét szállítja majd a Csukotka partvidéknél lévő végső helyszínére. Az atomerőmű nemcsak a partvidék lakosságát látja majd el elektromos árammal, hanem az északi vizeken működő olaj- és gázfurótornyokat is. A termelés várhatóan 2019-ben kezdődik meg. 

A "Lomonoszov akadémikus" névre hallgató 21 ezer tonnás erőmű munkálatai 2007-ben kezdődtek és maga a reaktorok már el is készültek, sőt a tesztelési fázison is túl vanakn, már csak az úszó platformba kell beépíteni. A két alacsony dúsítású uránnal működő reaktor beépített kapacitása 75 megawatt lesz és teljes üzembeállítása után egy 200 ezer fős városnak elegendő energiamennyiség termelésére lesz képes. Emellett pedig a sarkvidéki olaj- és gáztermelés energiaellátása lesz a legfontosabb feladata. 

Az erőmű lesz az első darabja annak a flottának, amely a Sarkvidék szénhidrogén vagyonának kitermelését hivatott segíteni. A sarkvidéki területek alacsony hőmérséklete miatt az itteni olaj- és gázkitermelés energiaigénye óriási. Ezeknek a kihívásoknak az úszó atomerőművek tökéletesen megfelelnek, ráadásul jóval kevésbé károsítják a környezetet, mint a szárazföldi szén-, vagy gáztüzelésű erőművek. 

(Kép forrás: shipspotting.com)

Az úszó atomerőművek támogatói azzal is érvelnek, hogy ezek biztonsági kockázata még a szárazföldi atomerőművekénél is kisebb. Egyrészt jobban ellenállnak a földrengéseknek és szökőároknak, másrészt mivel, a reaktorok gyakorlatilag a vízben lebegnek, jóval kisebb a leolvadás veszélye, mint a szárazföldi reaktorok esetében. Szintén előnyük, hogy gyakorlatilag bárhová telepíthetők. Az olajkitermelés szempontjából is előnyös, ha egy úszó atomerőmű biztosítja a szükséges enregiát, hiszen a folyamatos energiaellátás nélkülözhetetlen a termeléshez, ezt pedig egyik megújuló energiaforrás sem tudja nyújtani. 

Kockázati elemek azért természetesen vannak. A Greenpeace szakértője szerint igaz ugyan, hogy az úszó erőmű ellenáll a földrengéseknek és a cunamiknak, de a nagy tengeri viharoknak már nem. Szintén problémát jelenthet az elhasznált fűtőelemek biztonsági vízi szállítása is. Ez utóbbi problémára egyébként talált megoldást az orosz tervező, ugyanis a Lomonoszov akadémikus termelési időtartamát 12 éves ciklusokra osztották. Mindegyik ciklus végén az erőművet bevontatják a dokkba, ahol kiemelik belőle az elhasznált fűtőanyagot és friss urániummal töltik fel. 

További problémát jelenthet a háttér energiaforrás hiánya, ami a szárazföldi atomerőműveknél megvan. Ez nagyban növeli a nukleáris baleset kockázatát. Az is veszélyt jelenthet, hogy terroristák foglalják el az erőművet, vagy hackertámadás éri a vezérlőrendszereket, ezekre az eshetőségekre is fel kell készülniük az üzemeltetőknek. 

Mindezek ellenére az első nagyteljesítményű úszó atomerőmű mérföldkő lesz az energiatermelésben, elsődeleges célja azonban mégis Oroszország sarkvidéki terjeszkedésének támogatása – írja az Oilprice.com.