NRGreport
Menü

Vaglia: az atomenergia nem versenyképes hosszabb távon

Trading | Végh Zsófia | 2016-11-02 08:00

A villamos-energia termelő források bővülésével, s árak csökkenésével párhuzamosan veszíti versenyképességét az amerikai atomenergia. Bár az ország energia energiatermelésének közel ötödét, a világ nukleáris energia termelésének harmadát adja, az öregedő reaktorállomány fenntartása drága, s a költségek csak növekedni fognak, mondta az NRGreportnak David J. Vaglia, nukleáris energetikai szakember. Vaglia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Szakkollégiumának meghívására érkezett Magyarországra, hogy előadást tartson az amerikai nukleáris ipar aktuális helyzetéről és jövőjéről.

Az Obama kormány pártolja az atomenergiát?

Nem atomenergia ellenes. Kérdés, mennyi támogatás áll a támogató politika mögött? Reméljük, hogy az Egyesült Államok következő elnöke atomenergia-párti lesz, különösen, hogy a villamosenergia-szektorban nagy a verseny. Sokféle természetes erőforrással vagyunk megáldva. Az országban rendelkezésre áll szén, földgáz, nap-, szél- és atomenergia. Ez utóbbi a szén és gáztüzelésű erőművek termelése miatt egyre nagyobb nyomás alá kerül. Az ország számos részén versenyeznek egymással az egyes energiahordozók; sok atomerőmű küzd azért, hogy talpon maradjon. Az Egyesült Államok ugyanakkor vállalta, hogy szén-dioxid kibocsátása nem növekszik adott energiatermelés mellett. Hogy a párizsi vállalásokat tartani tudjuk, szükségünk van atomenergiára.  

A választások kimenetele hogyan változtathat a jelen helyzeten? 

Hillary Clinton megtartaná a működő atomerőműveket, mivel leállításuk nagy mennyiségű energia kiesést jelentene, ami széndioxid-kibocsátásmentes termeléssel aligha pótolható. A kiesést a ma legolcsóbb energiaforrással, földgázzal kompenzálnák, melynek ugyan alacsony, de azért van szén-dioxid terhelése. Clinton tehát az atomerőművek mellett áll – feltehetően valamilyen rendelettel, szén-dioxid kibocsátást sújtó adóval tenné lehetővé fennmaradásukat.


David J. Vaglia

Donald Trump állítása szerint támogatja a nukleáris energiát, ám jobban pártolja a földgázt. Az olajra és a többi energiafajtára egyaránt támaszkodna, ami hasznos, ám a kibocsátást tekintve jobban járnánk a Clinton-féle politikával, ami biztosítaná a széndioxidmentes atomerőművek működését.

A szövetségi kormány mellett az egyes államoknak is van beleszólásuk az energiatermelés kérdésébe.

Atomerőművek az USA-ban

Az Egyesült Államokban jelenleg 60 kereskedelmi atomerőmű üzemel 100 atomreaktorral, melyek tavaly az ország energiatermelésének közel ötödét adták. A meglévő állomány életkora magas. Két évvel ezelőtt 74 erőmű élettartamát hosszabbították meg további húsz évvel, és további hosszabbítási engedélyeket nyújtottak be. Az országban ma négy erőmű épül: kettő Észak-Karolinában, kettő Georgiában. Húsz év óta az első üzembe helyezett erőmű a Tennesse állambeli Watts Bar Unit 2, mely idén októbertől működik. (forrás:EIA)

Néhány államban a közművek szervezetten, vertikálisan integrált módon működnek. Az egyes cégek maguk állítják elő, szállítják, forgalmazzák, osztják szét és juttatják el az energiát a fogyasztókhoz. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a cégek a fogyasztókon keresztül (is) finanszírozzák egy-egy erőmű építését. Tőkebefektetéseik jelentős része ily módon megtérül. A ma épülő atomerőműveket is így finanszírozzák.

Emellett vannak olyan államok, ahol a közműszolgáltatás nem „monopolizált”. A független energiatermelők, akik szabadon használják a szállítórendszert, a szabad piacon bárhol beszerezhetik az energiát, s így a lehető legolcsóbb forrásból lát(hat)ják el a fogyasztókat. A fogyasztók jól járnak, ám előfordul, hogy például a Pennsylvaniában előállított energiát Chicagóba (Illinois) szállítják, hogy az ott leállt gázerőművek termelését pótolják. Vagyis ahelyett, hogy a helyi atomerőművek vennék át a termelést, más államból visznek olcsó gázt a városba.

Reméljük, hogy a döntéshozók hajlanak valamilyen széndioxid kibocsátást adóztató vagy alacsony kibocsátást díjazó rendszer bevezetésére, mely segítségével fennmaradhatnak azok az atomerőművek, melyek bezárását fontolgatják.   

Érvényben van-e ma bármilyen támogatás, amely az atomerőmű építését, atomenergia termelését propagálja?

David J. Vaglia (Pittsburgh, Pennsylvania)

Energetikai szakmérnök. Pályája kezdetén a szénbányászatban dolgozott, és többek között föld feletti és földalatti szállítás lehetőségeit vizsgálta. Megújulókkal is foglalkozott: szél- és napenergiával koncepciókat vizsgált. Ezt követően, már az atomenergia területén műszerekkel, műszeres felügyelettel, adatgyűjtő és irányítórendszerekkel dolgozott. Vaglia több mint negyven éve az IEEE, a világ egyik legnagyobb mérnöki szakmai szervezetének tagja. 

Legalább három olyan szövetségi szabályozás született az elmúlt években, mely az energiaágazatot érintette. Foglalkoztak általánosságban az energiával, a széndioxid-kibocsátással, vagy támogatást nyújtottak egyes energiahordozók, például szélenergia termeléshez. Néhány éve, amikor a támogatás megjelent, szerettem volna ellátogatni egy Pittsburg környéki turbinagyártó üzembe, azonban sosem tudtak fogadni, mert folyamatos üzemben dolgoztak a hét minden napján. Amikor a legutóbb beszéltem velük, bezárni készültek: a támogatás kifutott, utolsó megrendeléseiket teljesítették. Az Egyesült Államok kormánya mindig más szektort támogat: akiket éppen, azok versenyelőnyt élveznek azokkal szemben, akiket nem. Támogattuk az olaj, a földgáz, a szél, a nap, a nukleáris energiatermelést, híján vagyunk azonban egy átfogó, koherens programnak, amely kijelöli az utat a következő húsz évre lefektetett célok eléréséhez, mint például a zöld energia térnyerése vagy az ökológiai lábnyomunk csökkentése.

Mit gondol, sor kerül erre a választások után?

Semmiben sem vagyok biztos, ami az új elnököt illeti. Az embernek nyilván döntenie kell, ám a jelöltekről rendelkezésünkre álló információ, bizonyos esetekben jó, máskor igencsak hiányos. Hillary Clintont inkább tartják atomenergia pártinak, mint Trumpot, egyebet nem szeretnék egyik jelöltről sem mondani.

Mennyire versenyképes ma az atomenergia az Egyesült Államokban?

Vannak veszteséges erőművek, de vannak nyereséget termelők is. 2013-ban négy különböző cég nyolc erőmű leállítását jelentette be, mondán nem kellően versenyképesek. Másutt, például Észak-Karolinában vagy Georgiában, ahol nagyobb haszonnal tudják az erőműveket üzemeltetni, újabbak építésébe kezdtek. Ötven állam, akár ötven eltérő nézőpont, hét régió, amelyek ellenőrzik a villamosenergia-hálózatot, s együttműködnek – mindegyikükre eltérő szabályozás vonatkozik.

Mitől függ, hogy nyereséges vagy veszteséges egy atomerőmű?

Sok múlik azon, hogy milyen piaci körülmények között működnek. Üzemeltetési költségeik nagyjából azonosak, a nyereségesebbek azonban olyan piacokon működnek, ahol magasabb áron tudják értékesíteni a megtermelt energiát. Ezekben az államokban (Észak-Karolinában, Georgiában, Alabamában) a közműveket szabályozó hatóság lehetővé teszi, hogy a termelő/szolgáltató olyan áron ajánlja az energiát, amely mellett még versenyképesen tud működni, s befektetése is megtérül. Azokban az államokban, ahol nincs erre lehetőség, ugyanannyi haszon/ráta kerül minden befektetett dollárra. Ez olyan, mint egy taxitársaság, ahol a flotta Limousine-okból áll. A szolgáltatás, a megtett távolság ugyanannyi, mintha  Bogarakkal fuvaroznák az utasokat, a befektetés viszont sokkal később térül meg. Ha a szabályozás engedi, hogy a Limousine-ok üzemeltetője magasabb fuvardíjat számoljon fel, költségei megtérülnek. Ám ha kénytelen ugyanannyit kérni, mint a Bogaras, veszteséges lesz. Kizárólag attól függ, mit diktál a piac. Szabadpiaci versenyben a legtöbb atomerőmű nehéz helyzetbe kerül, a (szövetségi hatóság által) védett piacokon nyereséget termelhet.

Milyen jövőt jósol az atomenergiának az USA-ban? A piac és a pénzügyi eredmények határozzák majd meg a sorsát?

Jelen pillanatban inkább a politikán múlik. Egy dolog a verseny: az atomenergia hosszú távon nem fog tudni versenyezni más energiahordozókkal. Az egyéb forrásokból előállított villamos energia ára csökken, ezzel szemben az atomenergia ára legfeljebb emelkedni fog, hacsak nem érkezik valamilyen technológiai újítás. Meglévő erőműveink öregednek, ami tovább növeli a fenntartási költségeket, az üzemanyag ára szintén nő: az atomenergia termelés költsége rövidesen drágább lesz.  

Végh Zsófia