NRGreport
Menü

Új magyar műszer hozhat áttörést

Interjú | Végh Zsófia | 2016-11-14 08:00

Hamarosan külföldön is teszteljetik azt a hazai fejlesztésű légszennyezést mérő készüléket, melyet a Szegedi Tudományegyetem szakemberei fejlesztettek. A készülék nemcsak valós idejű mérésre képes, hanem a világon egyedülálló módón szelektíven méri az emberi egészségre leginkább káros szennyező forrásokat, ami nagymértékben segítheti a célzott légszennyezés csökkentést. A készülék széles körű elterjedésének folyamata azonban időbe telik, s nemzetközi „jóváhagyásra” is szükség van ahhoz, hogy itthon és a világon másutt a környezetvédelmi szervek használják, mondta az NRGreportnak Dr. Bozóki Zoltán, a MTA-SZTE Fotoakusztikus Osztályának tudományos tanácsadója.

Miben tér el, s mi teszi különlegessé ezt, az intézet által fejlesztett műszert?

Alapvetően abban, hogy a légköri szennyezőket – szálló por (aeroszol) szennyező komponenseket – valós időben méri: azaz a mért értékek azonnal megjelennek a műszer kijelzőjén. Ellentétben a szokásos eljárással, ahol a mintavétel szűrőpapírra történik és a mérési eredmények csak napokkal később lesznek elérhetőek, itt valós időben történik a kiértékelés. Ráadásul a mennyiségi analízis mellett, vagyis, hogy egy köbméter levegőben hány mikrogramnyi porszennyeződés van, a műszer minőségi elemzésre is alkalmas: a kémiai tulajdonságokról, arról, hogy mennyire toxikus, s a kibocsátó forrásokat, s ezek arányát is képes megmondani.

Mi a mérési módszer lényege?

Az alkalmazott fotoakusztikus lézeres módszer nem újkeletű: már az 1880-as években felfedezték. Gyakorlati alkalmazásához a lézerek megjelenésre volt szükség a múlt század második felében. Ez egy ismert módszer, laboratóriumokban igen gyakran alkalmazzák. Közel húsz évig tartó (egyetemi) szisztematikus fejlesztéssel értük el, hogy ez a módszer ne csak laboratóriumban legyen alkalmazható, hanem ipari környezetben, terepen, repülőgépen, olajfúrótornyokon. Az alapmódszert teljesen átalakítottuk, amihez a Videoton Holding Zrt. biztosította a szükséges mérnöki hátteret. A műszer első változata a földgázipar számára készült. A MOL NyRt-vel 1996-ban kezdtünk együttműködni – ma a világ számos pontján, például Norvégiában, Brazíliában – tengeri fúrótornyokon működik az általunk fejlesztett földgázipari műszer, amely a földgáz szénhidrogén- és vízgőz-szennyezettségét méri. S mivel szép sikereket értünk el vele, kerestük, melyek azok az egyéb területek, ahol némi változtatással (lézercsere, mintavétel átalakítása) a fotoakusztikus módszer szintén alkalmazható. Így jött a szállópor mérésének ötlete.

Valós időben mér, kémiai komponensek szerint kategorizál: pontosan mit?

A műszer az aeroszol hullámhossz-függő fényelnyelését  méri, amiből következtetni lehet kémiai és toxikológiai tulajdonságaira. Télen, egy városban általában a legjelentősebb aeroszol (szálló por vagy PM azaz „particulate matter”) szennyező forrás a közlekedés és a háztartási tüzelés. Elsősorban arra fókuszáltunk, hogy e kettő arányát meg tudja állapítani. Nem méret, hanem tömeg szerint mérünk: ha például 5 mikrogram/m3 szállópor van a levegőben, meg tudjuk mondani, hogy ebből mennyi a közlekedés illetve a háztartási tüzelés járuléka. Tömegkoncentrációt, s a különböző komponensek hozzájárulását mérjük.

Egy ilyen eszköz komoly piaci potenciál bírhat – mik a terveik vele?

Mindenképpen piacra szeretnénk kerülni, nemzetközi piacra. A környezetvédelmi eszközök terjedését azonban nehezíti, hogy a felügyelő szervek azt mérik, amire jogszabály vagy egyéb előírás kötelezi őket. Ezért első lépésben a műszert a légszennyezéssel foglalkozó tudóstársadalom rendelkezésére bocsátjuk, itthon és külföldön.  Használják, teszteljék, szerezzenek mérési tapasztalatokat – ha pozitív véleményük van az eszközökről könnyebben terjedhet el. A célunk, hogy nemzetközileg megalapozott vélemények szülessenek a műszer használhatóságáról: így érhető el, hogy egyszer a levegőminőség védelmi hálózatok részévé váljon.

Ingyen bocsátják a kutatók rendelkezésére?

Amennyire lehetett, pályázati forrásokra támaszkodtunk: hazai és nemzetközi K+F projektekben vettünk részt. A tervünk, hogy első lépésben ingyen bocsátjuk a szakemberek rendelkezésre. Eddig három darab készült el: egyet Németországban, egyet Kanadában, egyet az Európai Unió környezetvédelmi referencia laboratóriumában Olaszországban tesztelnek majd a téli időszakban. Ez ugyanis a legkritikusabb időszak környezetvédelmi szempontból.

Mennyibe került a kifejlesztése, s mibe kerül majd egy készülék?

A műszerek ára várhatóan kb. 5 millió forint lesz, pontos kalkulációt még nem végeztünk. A kifejlesztés költsége meghaladta a százmillió forintot.

Említette, hogy létező módszert fejlesztettek tovább. Milyen szakértelemre volt szükség?

A módszer nem bonyolult, de szükség van lézeres, akusztikus, elektronikai tudásra, a mintakezelés optimalizálására, stb. A fejlesztés nehézségét az adta, hogy teljesen eltérő területekről kellett a tudást összefogni. Egy gyakorlatban használható fotoakusztikus műszert csak akkor lehet kifejleszteni, ha mindegyikből a legjobbat építjük bele. Az az igazán egyedi a munkánkban, hogy szerteágazó szakterületeket hoztunk össze.

A WHO közelmúltban publikált tanulmányában a légszennyezéssel összefüggő halálozásokat tekintve Magyarország igen rossz helyen szerepel. Ha ez a mérési módszer, s ez a műszer elterjedne, milyen módon tudna hozzájárulni ahhoz, hogy javuljon a helyzet?

Ahhoz, hogy célzottan csökkenthessük a légszennyezés mértékét, ismerni kell az egyes források járulékát/arányát. Ha egy erősen szennyezet állapotban nem a gépjármű kibocsátás felelős a szennyezésért, akkor a forgalomkorlátozás felesleges, vagy csak korlátozott eredményt hoz.

Milyen sűrűn kell a műszert kihelyezni ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a szennyezésről?

Mobil készülékekről van szó, de egy, például Szeged nagyságú városban egy készülék elegendő. Budapesten nyilván többre lenne szükség.

Tervezik-e a műszer hazai üzembe helyezését?

Szeretnénk: természetesen a hazai légszennyezés mérése kiemelt célunk. Itthon azonban hajlamosak jobban elfogadni, ha külföldön is jól működik. Ezért is koncentrálunk külföldre, mert ez indirekt módon segítheti a hazai terjedést. Ráadásul a tervezett tesztmérések szakmai színvonala igen magas; ezért a műszer ellenőrzéséhez, alkalmazhatóságának igazolásához egy nyugati egyetem műszerezettsége alkalmasabb, mint a hazai intézeteké. A külföldi terjesztés nem csupán a mérések elvégzése miatt szükséges, hanem azért, hogy a rendelkezésükre álló referenciamérésekkel igazolják a műszer által mért adatokat, s hogy a megfelelő műszaki színvonalat biztosítsák.

A korábban említetteken túl más országokból is érdeklődnek az általunk kifejlesztett műszer iránt, de, bár szeretnénk, hogy a módszer minél gyorsabban elterjedjen, tudomásul kell venni, hogy lépésről-lépésre tudunk haladni.

Végh Zsófia