NRGreport
Menü

Greenpeace: továbbra sem érdek Paks II megépítése

A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól: adjon valódi válaszokat a magyar adófizetők egészségét, biztonságát és pénzügyi helyzetét súlyosan befolyásoló kérdésekre Paks II-vel kapcsolatban. Ezeket ugyanis nem tisztázza a tegnap érkezett hír, mely szerint az Európai Bizottság megszüntette a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást Paks II ügyében.

A paksi bővítésről szóló szerződés 2014-es aláírása óta a magyar kormány nem adott érdemi tájékoztatást számos, az állampolgárok mindennapjait érintő kérdésre, írja közleményében a zöld szervezet. A Greenpeace szerint továbbra sem lehet tudni:

Miért ragaszkodik a kormány a súlyosan gazdaságtalan Paks II projekthez?

A Greenpeace megbízásából készült Candole Partners-tanulmány következtetései szerint Paks II minden forgatókönyv szerint veszteségesen termelne. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az atomerőmű építésének költségeit, hanem az üzemeltetés veszteségeit is a magyar adófizetőknek kéne állnia. A szükséges éves támogatás mértéke várhatóan évi 180-285 milliárd forint közé esne.

Mennyibe kerülne valójában Paks II?

A kormány mindmáig nem tette közzé a beruházás részletes költségelemzését. A projekt a kormányzat által kommunikált 12,5 milliárd eurós (kb. 4000 millárd forintos) összegnél biztosan drágább lesz: a központi költségvetésből jelenleg is évi több 10 milliárd forintot költenek el Paks II-re az elismert költségkereten felül. További több száz milliárd forintos kiadást jelenthetnek olyan járulékos beruházások (pl. hűtőrendszer, tartalékerőművek), amelyek finanszírozása nem tisztázott.

Miért jó Magyarországnak egy olyan projekt, ami egyértelműen tovább növeli az ország orosz energiafüggőségét?

Hazánk energiaimportjának túlnyomó része már a Paks II-es szerződés aláírása előtt is Oroszországból érkezett, miközben a megújuló energiarendszerek kiépítésével Magyarország a megújulók és az energiafüggetlenség pályájára állhatna. Hasonlóképpen gondolkoznak erről az állampolgárok is: a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 60 százaléka elutasítja Paks II orosz állami vállalat által, orosz hitelből való megépítését, és kétharmada a megújuló energiaforrásokat részesítené előnyben.

Mi történne a Paks II-ben termelődő radioaktív hulladékkal?

Paks II egy olyan Környezeti Hatástanulmány (KHT) alapján kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, ami nem tartalmazott konkrétumokat a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok kezelésére, illetve az erőmű majdani leszerelésére. A KHT-ből hiányoznak a garanciák mind a végleges kezelés technológiájára és helyszínére vonatkozóan, mind annak finanszírozása tekintetében.

Miért van szüksége Magyarországnak egy olyan beruházásra, ami az aktuális energiapiaci trendekkel szembe megy, az évszázad végéig rossz irányba terelné és bebetonozná hazánk energiapolitikáját?

Megújulókból már most több energiát állít elő a világ, mint atomenergiából. 2014-ben a termelt villamosenergia több mint negyedét már megújuló energiaforrások szolgáltatták, 2015-ben az Unióban üzembe helyezett új erőművek 77%-a volt megújuló alapú. A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint 2050-re pedig lehetséges a 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra. Magyarország jövőbeli energiaigénye is kielégíthető lenne atomerőmű-bővítés nélkül az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel és a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával.

„Számos kérdést fel lehetne még tenni Paks II-vel kapcsolatban, de az már most egyértelműen látszik: a kormány atomerőmű-építési terve nem a magyar állampolgárok érdekeit képviseli. A magyar adófizetők pénzéből finanszírozott Paks II-vel nem csak veszteséges, de környezeti és társadalmi szempontból is veszélyes energiarendszert építene ki Magyarország. Miközben lehetőség lenne arra, hogy a világban zajló energetikai átalakulással összhangban kiépítsük a tiszta, versenyképes, megújuló energiákon alapuló energiarendszerünket.” - mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

 

Forrás: NRGreport