Napi 1,2 millió hordós termeléscsökkentésre tettek javaslatot Algéria képviselői az OPEC kétnapos szakértői konzultációján. A javaslat minden tagállam számára pontos értékeket tartalmaz, de Irán és Irak továbbra is engedményeket szeretne elérni. A legvalószínűbb, hogy végül napi 500 ezer és 1 millió hordó közötti termeléscsökkentés jön. 

Jövő héten találkoznak Bécsben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai, hogy megvitassák a szervezet szeptemberi algiri találkozóján elvi szinte elfogadott termeléskorlátozás részleteit. Az OPEC 4-4,5 százalékos, termeléscsökkentést szertene keresztülvinni, de a megállapodás sikere nagyban függ Irak és Irán hozzáállásától. A korlátozás mértékét Algéria javaslata alapján határozták meg és erre tesznek majd javaslatot az OPEC szakértői a bécsi miniszteri szintű találkozón – mondták a szervezethez közeli források a Reutersnek az OPEC szakértők kétnapos konzultációja után – írja a CNBC. 

Amennyiben megvalósul a terv, úgy az az OPEC termelését napi 1,2 millió hordóval csökkentené a Reuters számításai szerint, amit az olajkartell októberi kitermelési adatai alapján számolt ki. 

Az említett források ugyanakkor azt is közölték, hogy Irak és Irán képviselői fenntartásukat jelezték a rájuk eső termeléscsökkentéssel kapcsolatban. Ezek az országok már eddig is vonakodva álltak az OPEC tervei mellé, az általános megállapodást pedig nehezíti az is, hogy Líbia és Nigéria is mentességet kaphat a korlátozás alól. 

Elemzők szerint elsősorban Irak és Irán miatt eshet kútba a megállapodás, e két ország növelni szeretné kitermelését az őket sújtó korábbi nemzetközi szankciók negatív hatásait ellensúlyozandó. Az iraki külügyminiszter kedden Budapesten például azt mondta, hogy az OPEC-nek mindenféle korlátozás nélkül engedélyeznie kellene országa számára a termelés növelését. 

A Reuters forrásai szerint a zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen Irak és Irán is feltételeket fogalmazott meg a megállapodásban való részvételért, Szaúd-Arábia és az Öbölmenti országok ugyanakkor hajlandóak a napi 1 millió hordós korlátozásra együttesen. Ez azt jelentené, hogy Szaúd-Arábia egyedül napi 500 ezer hordóval fogná vissza kitermelését. 

Az algériai javaslat szerint Iránnak 4,5 százalékkal kevesebb olajat kellene a felszínre hoznia a jelenlegi napi 4 millió hordóhoz képest, a Reuters forrásai szerint ugyanakkor a teheráni vezetés 4,1-4,2 millió hordó termelési szintről szeretné indítani a csökkentést. 

Iraknak napi 200 ezer hordóval kellene visszafognia kitermelését az algériai javaslat alapján, de Bagdadban is vitatják, hogy ezt az OPEC által hivatalosnak tartott kitermelési adatok, vagy saját adataik alapján kellene megtenniük.  

A javaslat szerint a teljes csökkentés 85 százalékát az Öböl-országoknak kellene adniuk, de Irán ezt a tervet sem támogatja. 

Az OPEC-en kívüli olajtermelő országok közül Oroszország egyelőre nem jelezte hivatalosan, hogy hajlandó lenne a termelés csökkentésére, de a befagyasztást elképzelhetőnek tartja. 

Az elemzők egyelőre csak találgatnak, mi lehet a november 30-i bécsi találkozó végkimenetele és nagy kérdés, hogy a találkozó eredményére miként reagálnak majd a piacok. Az Oilprice.com idézi a Bank of America elemzői várakozásait, amely négy lehetséges verzióval:

1. Az első és legvalószínűtlenebb, hogy egyáltalán nem sikerül megállapodásra jutni, ez rövid távon akár 40 dollár alatti WTI-árakat is eredményezhet

2. A második elképzelés szerint napi 500 ezer hordós termelécsökkentést sikerül elérni, ez az olajárak stagnálását jelentené a jelenlegi szinteken

3. Ha az OPEC tagországai napi 1 millió hordós termeléscsökkentésben állapodnának meg, akkor az árak tartósan 50 dollár fölött maradhatnának

4. Ha pedig sikerül minden tagállam számára szigorú és egyértelmű kitermelési szinteket meghatározni és ezeket az országok be is tartanák, akkor 2017-ben 59 dollár körüli átlagárat érhetne el a WTI alaptípus.  

Ilyen előzmények után tehát nincs könnyű helyzetben az OPEC, ha a piacok kiegyensúlyozását és az olajárak emelkedését szertené elérni.