NRGreport
Menü

Irán: súlyos következménye lesz, ha Trump keménykedik

Donald Trump, megválasztott amerikai elnök sok választási ígérete közül az egyik, hogy már elnöksége első napján felbontja az Iránnal kötött atommegállapodást és új szankciókat vet ki az ázsiai országra. Ha ez megvalósul, akkor annak messzeható következményei lesznek az olajpiacokra. 

Az Iránnal kötött atomalku 2015-ben születetett meg az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Németország részvételével és az egyezmény aláírása volt egyértelműen az Obama-adminisztráció egyik legnagyobb külpolitikai sikere, amely ráadásul több közvetlen hasznot is hozott Washington számára. Egyfelől segítségével enyhült az addig meglehetősen feszült iráni-amerikai viszony, másfelől az egyezmény legfontosabb elemeként korlátozásokat vezettek be az iráni atomprogramban - írja az Oilprice.com

Irán szemszögéből is kedvező volt a megállapodás, hiszen így az ország visszatérhetett a nemzetközi piacokra és nem utolsó sorban felpörgethette olajtermelését. A szankciók januári eltörlése óta az iráni olajkitermelés már vissza is állt a szankciókat megelőző szintre és az export is dinamikusan nő. 

Ezt az enyhülést boríthatja fel Donald Trump megválasztása, aki a kampánya során többször is kemény hangot ütött meg Iránnal szemben. Az elmúlt napok híradásai alapján egyelőre senki sem tudja megmondani pontosan, tartja-e magát Trump ehhez a kemény politikához és valóban beváltja ígéretét az egyezmény felbontására vonatkozóan, vagy az Ovális Irodából már kicsit másként viszonyul majd a kérdéshez.

Az is kérdéses egyelőre, hogy mennyire lehet hatékony a szankciók újbóli, egyoldalú bevezetése. Minden esetre az amerikai gazdaság méreteiből adódóan, meggyőző lehet az itteni piacokhoz való hozzáférés elvesztésével fenyegetni azokat az államokat, amelyek továbbra is vásárolnak iráni olajat. Egy ilyen lépés az iráni olajexport drasztikus visszaesését is eredményezné, ami a globális kínálat csökkenéséhez és az árak emelkedéséhez vezetne. 

A Columbia egyetem globális energiapolitikai központjának elmélete szerint ugyanakkor a szankciók bevezetésének ennél árnyaltabb következményei lennének. Az elemzés szerint a keményebb iráni politika ellenérzéseket váltanak ki a világ több országában, főként azon Amerikával szövetséges államokban, amelyek szintén sokat fáradoztak az atomalku létrehozásában. Ezért ezek az országok vélhetően mereven elutasítanák Trump szándékát. Ha például Kína, az egyik legnagyob olajimportőr nemet mondana Trump tervére, az Irán visszasszorítására irányuló amerikai tervek valószínűleg azonnal kútba esnének. 

A Columbia egyetem jelentése érdekes felvetést is közöl az Irán és az OPEC közötti együttműködésről abban az esetben, ha az Egyesült Államok tényleg felbontja az atomegyezményt. Eszerint egyfelől Irán megegyezhet az olajkartellel az olajárak növelése érdekében, ami megnehezítené a szankciók újbúli bevezetését, hiszen az további áremelkedéssel járna. Másfelől az is elképzelhető, hogy az iráni vezetés a termelés lehetséges maximális felfuttatása mellett dönt, hogy így menjen elébe a későbbi szankcióknak. 

Egy keményebb amerikai Irán-politika egyértelműen az olajárak emelkedését hozná magával és rövid távon legalább is a jelenlegi túlkínálatos piac is enyhülne. A geopolitikai következmények pedig még ennél is fontosabbak lennének. Az egyezmény felbontásával ugyanis meggyengülnének azok az iráni politikai és gazdasági erők, amelyek az alku létrehozásában voltak érdekeltek, ezzel párhuzamosan pedig megerősödne a keményvonalas szárny. Mindezek az iráni-amerikai konfliktus ismételt kiéleződéséhez vezetnének. 

Az egyezmény felmondásának esélyét növeli, hogy már eddig is több olyan név merült fel az új amerikai kormányzat fontosabb pozícióira, akik egytől-egyig régóta ellenségesen tekintenek Iránra. Ilyen például Mike Pompeo, a CIA kiszemelt vezetője, aki a múlt héten épp az atomalku felülvizsgálatának szükségességéről nyilatkozott, vagy a külügyminiszteri posztra esélyes John Bolton, aki néhány nappal ezelőtti megnyilvánulása szerint egyenesen rezsimváltást szeretne Teheránban. 

S akkor még nem említettük a nagy amerikai olajcégeket, amelyek komoly hasznot húznának abból, ha Irán olaja ismét eltűnne a piacokról. A Columbia egyetem már idézett elemzése szerint 60 dolláros olajár mellett az amerikai palaolajtermelés 300-900 ezer hordóval nőne naponta a következő években és nem nehéz elképzelni, hogy az árak ténylegesen elérnék ezt a szintet, ha az Egyesült Államoknak sikerülne kiütni a piacról az OPEC harmadik legnagyobb kitermelőjét. Egy biztos, Trumpnál semmi sem biztos és a végleges döntésre a januári beiktatásig várni kell. 
 

Forrás: Oilpirce.com, NRGreport