NRGreport
Menü

A szél és a nap nem elég, kell az atom is

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2016-12-07 13:41

Az atomenergia a szén-dioxidmentes jövő energiatermelésének meghatározó eleme, akárcsak a megújuló források. A párizsi klímaegyezmény által lefektetett két fokos forgatókönyv eléréséhez szükség van a meglévő nukleáris kapacitások fenntartására a jövőben is, vélik a kedden zárult Budapest Energy Summit 2016 konferencia szakértői.

Nemcsak az atomenergia jövőjét feszegető panelbeszélgetés atomenergia-párti résztvevői szerint kell a kontinens és a világ nukleáris kapacitásait fenntartani, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenjen. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) álláspontja szerint is szükség van a jövőben a atomenergiára. A szervezet az elmúlt hetekben publikálta éves, a globális energiaágazat jövőjét összegző kiadványát, a World Energy Outlook 2016-ot, melynek fontosabb részeit a konferencián az IEA vezető közgazdásza, Varró László ismertette. A szakember elmondta, az IEA több forgatókönyve is a karbonmentes jövő fontos elemeként tekint az atomenergiára. Nem gondoljuk, hogy az atomenergia kikerülne a játékból, mondta. Kína háromhavonta új reaktort helyez üzembe, Oroszország elnöke, Putyin 36 új reaktor létrehozásáról állapodott meg a világ különböző országaiban – bár ezek közül sok nem épül meg, tette hozzá. A szél- és a napenergia óriási léptékben nyernek teret maguknak, ám kapacitásaik határáig kell elmenni, s még így sem teljesíthető a két fokos vállalás az atomenergia alkalmazása nélkül, mondta a szakember. Technikailag megvalósítható ugyan, de ehhez a szél és napenergia kapacitások hihetetlenül gyors felfutására, valamint a villamosenergia-szektor hihetetlenül nagymértékű átalakulására van szükség, s így maradnak nyitott kérdések, például a rendszer-, a keresleti vagy felhasználói oldalon, mondta Varró.

Az IEA egyik forgatókönyvét  emelte ki előadásában Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. A Paks 2 fejlesztésének koordinálásával megbízott szakember szerint helytelen az alacsony kibocsátású technológiákról, energiatermelésről szóló globális kommunikáció, mivel nem pusztán a szél- és napenergia, hanem az atom és víz is ilyen források

Európa villamosenergia-termelésének negyedét 2015-ben nukleáris kapacitások tették ki az a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszerüzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO) adatai szerint, ezt követte a vízenergia (17%), a fosszilis energiaforrások pedig több mint harmadát adták, ezek szerint az atom Európában továbbra is meghatározó, mondta Aszódi. Ugyanakkor az erőművek átlagéletkora nő, 25 százalékukat kivezetik várhatóan a következő másfél évtizedben, a következő harminc évben több mint a felük szűnik meg. Ezeket pótolni kell, méghozzá úgy, hogy a szén-dioxid kibocsátás is csökkenjen.  

Szén-dioxid kibocsátás szempontjából különféle energiaforrásokkal összehasonlítva  elhanyagolható az atomenergia szerepe, mondta Bács Zalán, a Roszatom közép-európai regionális központjának magyarországi igazgatója. A vállalat 73 VVER reaktora világszerte 15 gigatonna szén-dioxid kibocsátást spóroltak meg, s tovább 23 gigatonna megtakarítással számolnak, amit a még fejlesztés alatt álló Roszatom erőművek adnak majd. 

Az Egyesült Királyság kormánya szintén számol az atomenergiával, amelyet részben az ország szigorú dekarbonizációs törekvései mellett az (egyéb típusú) erőművek leállítása indokol, mondta Nigel Knee, Hinkley Point C erőművet fejlesztő EDF csoport brit leányának atomenergiáért felelős vezetője. Az atomenergia aránya az országban évek óta azonos (19%), ám az erőművek öregednek, ezért is szükséges új kapacitások létesítése. 2010 óta az erőművek húsz százalékát állították le, ez az érték 2030-ra 35 százalékra növekszik majd, mondta Knee.

A világ legnagyobb, atomerőművekben használt turbináját gyártó GE Alstom technológiai újításokkal kíván hozzájárulni a jövő atomenergia termeléséhez, mondta Sebastién Rouge, a GE Alstom Nuclear vegyesvállalat vezérigazgatója. A Paks 2 projekthez a helyi termelői bázis és szerviz szolgáltatásai mellett Arabelle típusú turbináit kívánja felajánlani.  A turbina-technológiában zajlott fejlesztések mellett, melyek a berendezések hatékonyságának jelentős javulását hozták, a trendek a biztonságosabb és valamivel olcsóbb reaktorok fejlesztésének irányába mutatnak. A felhasznált fűtőelemek újrahasznosításának lehetőségeit is keresik, mondta Rouge. A berendezések gyártása mellett a cég digitális fejlesztéseket végez, s szolgáltatásait is javítja, akárcsak a Roszatom. A cég stratégiájának új eleme, hogy a szerződés és ár fókusztól a szolgáltatás fele fordulnak. Nem csak a berendezésekre/gyártásra összpontosítunk, a megújúlók és a smart grid (okoshálózat) is előtérbe kerülnek, mondta Bács. A cég két éven belül egy hatszáz megawatt kapacitású szélerőmű átadását tervezi Oroszországban.

Középtávon azon megoldásokat kell alkalmazni, melyekről már rendelkezünk valamennyi tapasztalattal, mondta Bács. Ilyenek a fűtőelemek tárolása, újrahasznosítása, vagy a gyorsneutronos  reaktorok. Knee szerint realista módon kell hozzáállni valamennyi fejlesztéshez: olyan technológiát kell alkalmazni, amiben az emberek megbíznak, s ki kell használni a meglévő fejlesztéseket, mielőtt egy újabbra váltanánk. Az ország atomerőműveinek életkora közel áll a magyar erőműéhez, megpróbáljuk addig üzemeltetni ezeket, ameddig lehetséges, mondta a szakember.

Végh Zsófia | Forrás: nrgreport.com