Rekordalacsony szintre zuhant az olaj ára
A 2015-ben tapasztalt olajár-esés idén is folytatódott. A globális túltermelés, a Kőolaj-exportáló Országok Szövetségéhez (OPEC) tartozó országok és a nem OPEC-tagok közötti együttműködés hiánya miatt az olaj ára februárban mélypontra, 27 dollár alá süllyedt. A túlkínálatért az amerikai palalolaj-termelők mellett Szaúd-Arábia és Oroszország feleltek, előbbi rekordkapacitáson termelt, s utóbbi sem volt hajlandó termelését visszafogni. Az alacsony árszintről csak áprilisban mozdult el/feljebb az olaj, amikor elérte a 45 dollár körüli szintet.
Az olajár drasztikus esése nem kímélte a legnagyobb olajcégek eredményeit, ám ezek valamivel jobban viselték a csökkenést, mint számos Egyesült Államokbeli kisebb termelő/gazdaság, akik közül sokan csődöt jelentettek. A legnagyobb csapást Venezuela szenvedte: a világ egyik legnagyobb olajkészletével rendelkező gazdaság, mely szinte kizárólag az olajbevételekre támaszkodott, máig szociális és gazdasági válsággal küzd.
Megszületett az OPEC megegyezés az olajtermelés korlátozásáról
Több hónapnyi várakozás és egyeztetés után november végén a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) ülésén Bécsben, 2008 óta először, az OPEC országok és a szervezeten kívüli termelők megállapodtak a kitermelés csökkentéséről. Az egyezmény szerint január elsejétől napi 1,3 millió hordóval csökken az olajtermelés, napi 32,5 millió hordóra. A döntés hatására az olaj ára azonnal emelkedni kezdett: a Brent aznap nyolc, a WTI valamivel kevesebb, mint nyolc százalékkal erősödött. December ötödikére pedig nyolchónapos csúcson járt mindkét irányadó olajfajta, a Brent 55 dollár, a WTI 52 dollár fölé emelkedett.
Oroszország szintén jóváhagyta a termelés befagyasztását, az 1,3 millió hordós csökkenés felett a nem OPEC-tagok által vállalt 600 ezer hordóból 300 ezer hordó termeléscsökkentést vállalt 2017 első felére. A megállapodás megszületésével azonban közel sem biztos, hogy a tervezett mértékben csökken a kitermelés – a Wall Street Journal értesülése szerint Irak például fontolóra veszi a kitermelés növelését.
Párizsi klímaegyezmény ratifikálása
Idő előtt, kevesebb, mint egy évvel megszületése után, kellő számú és (kibocsátás szempontjából) súlyú ország ratifikálta a globális klímaváltozás hatásainak ellensúlyozását célzó megállapodást. A 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet felváltó, tavaly Párizsban született paktum fő célja, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. A megállapodás életbe lépéséhez, a globális üvegházgáz kibocsátás 55%-át kitevő 55 állam ratifikációjára volt szükség, mely az Egyesült Államok és Kína jóváhagyásával (szeptember 3.) október 5-én érvényessé vált, november negyedikén hatályba lépett. Eddig az aláíró felek közül 118 ország ratifikálta az egyezményt.
Az Egyesült Államok következő elnökének választott Donald Trump először az egyezményből való kilépéssel „fenyegetett”, ám megválasztása után nem sokkal a New York Times-nak adott interjúban már arról beszélt, nyitottan áll a kérdéshez. A legnagyobb kibocsátók közé tartó ország kilépése komolyan hátráltatná a lefektetett célok elérését, melyeket Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza szerint csak akkor lehet elérni, ha a világgazdaság valamennyi régiója komoly erőfeszítéseket tesz.
Irán: embargó feloldása
Mivel eleget tett a 2015 nyarán kötött atom-megállapodás feltételeinek, idén januárban megszüntették az ország ellen több szakaszban életbe léptetett, több mint harmincöt éve (USA) érvényben lévő gazdasági és pénzügyi szankciókat. A megállapodás szerint Irán nem fejleszt, és nem szerez be atomfegyvereket. A szankciók feloldása után Irán ismét termel világpiacra olajat, a kitermelés szintje igen gyorsan felfutott. Az ország a november végén megkötött OPEC-megegyezés egyik komoly ellenzője volt, mivel érvelése szerint joga van a szankció előtti szintre visszaállítani termelését. Lobbija végül eredményesen zárult, a bécsi megállapodás lehetővé teszi, hogy napi 3,797 millió hordónyi olajat termeljen naponta, ami az aktuális szintekhez képest termelésnövekedést jelent.
Az embargó feloldása ugyanakkor nem teljes, mert az Egyesült Államokkal szembeni korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Az USA szenátusa december elején az Irán elleni szankciókról szóló törvény meghosszabbítása mellett szavazott. Barack Obama elnök ugyan nem írta alá, az alkotmány szerint így is törvényerejű a hosszabbítás. A szankciók az energetikai és a védelmi iparra, valamint a bankszektorra vonatkoznak, s az a céljuk, hogy megakadályozzák Iránt atomfegyver kifejlesztésében.
Donald Trump győzelme az amerikai választásokon
Az Egyesült Államok 45. elnökének személye már a választási időszak alatt komoly hatással volt az energiapiacokra. A megújulók térnyerését és az energiahatékonyságot pártoló demokrata jelölt Hillary Clinton, és a konvencionális olaj- és széntermelés mellett voksoló Donald Trump várható programja, energiapolitikai intézkedési ugyanis eltérő erőket helyzetbe hozásával járnak, ami komolyan alakítja a világ energiapiacát. Trump győzelmétől leginkább a klímaváltozás ellen fellépő (érdek)csoportok, kormányok tartottak, ám máig nem tisztázott, milyen energiapolitikai lépések várhatóak. Egyes elemzők teljes energiapiaci liberalizációt vetítenek előre, illetve eddig nem engedélyezett területeken történő olajfúrást.
Solar Impulse
Júliusban ért útja végére a Solar Impulse, az első olyan repülő, mely fosszilis üzemanyagok nélkül, kizárólag napenergiával hajtva repülte körül a Földet, s repülte át az Atlanti-óceánt. A károsanyag-kibocsátásmentes repülés során összesen negyvenezer kilométert tett meg az alapító-pilóta, Bertrand Piccard, s a társalapító-vezérigazgató André Borschberg. A távot egymást váltva, összesen 15 hónap alatt tették meg. Repültek Ázsia, a Csendes- és az Atlanti-ócean, a Földközi-tenger és a Közel-Kelet felett. A két szakember a körutazás befejezése után sem tétlen. Megalapították a Tiszta Technológiák Nemzetközi Bizottságát (International Committee Of Clean Technologies – Icct), amely olyan innovatív és változást hozó projektek megvalósítását támogatja, mint például nagy teljesítményű elektromos repülőgépek fejlesztése.
A Solar Impluse 2-t novemberben szállították végállomásáról, az Egyesült Arab Emirátusokból vissza Svájcba, ahol valószínűleg csak átmenetileg tudják tárolni. Hetvenkét méter fesztávolságú szárnyai miatt feltehetően azok a múzeumok sem tudják elhelyezni, amelyek jelezték ezen igényüket. Nem kizárt, hogy a jövőben további technológiai fejlesztések alapjául használják majd..
Összeborult a Tesla és a Solar City
Mozgalmas évet zár a Tesla – a cég részvényei 140 és 260 dollár között mozogtak, december közepére 198 dollár környékén jártak. Legmagasabb szinten áprilisban jártak, amikor Elon Musk vezérigazgató videóüzenetben fedte fel a következő generációs autó, a Tesla Model 3 részleteit. Elmondása szerint az új modell egyetlen feltöltéssel 350 kilométer megtételére lesz képes, s hat másodpercen belül gyorsul 100 km/órás sebességre. Népszerűségét jelzi, hogy durván négyszázezren tettek le ezer dollár foglalót a legkorábban 2017-ben leszállítható autóra. Az összeg elég volt ahhoz, hogy az aktuális modellek döcögő gyártását valamivel felgyorsítsa. Emellett a cégnek sikerült további kétmilliárd dollár tőkepiaci forrást bevonnia májusban. A befektetők bizalma az év során folyamatosan ingadozott, ami hatással volt a részvényekre: az áprilisi 260 dolláros csúcs után május végére értékük 210 dollárra esett vissza. A piac nemcsak a cég által év végéig vállalt 80-90 ezer autó leszállítását kérdőjelezte meg, a 2018-ig (az eredeti határidőnél két évvel hamarabb) legyártandó félmillió jármű elkészülését is kétségbe vonták.
Nyáron a Tesla 2,6 milliárd dolláros vételi ajánlatot tett a kaliforniai Solar City napelemgyártó cégre, melyet Musk unokatestvére alapított, s ahol a Tesla vezér igazgatósági tag. Októberben a cég nyilvánosságra hozta együttműködésük egyik eredményét, a Solar Roof-ot (Napelemes tető), mely a cég szerint nagy hatékonyságú napelemekkel azonos képességekkel bír.
Paradigmaváltás készül az autóiparban
Bár még az elektromos autók száma is elenyésző a hagyományos meghajtásúak között, a Ford szerint öt éven belül tömeggyártásból kerülnek ki ezek a járművek. A Tesla ennél jóval korábbra, 2017 év végére ígéri, hogy önvezetője autója képes lesz New Yorkból Los Angelesbe eljutni, emberi beavatkozás nélkül. A két legismertebb fejlesztő a Tesla és a Google más-más elv alapján fejleszt a vezetésbe eltérő mértékben beavatkozó járműveket, melyek a parkolástól a sávváltáson át a teljes kontrollig terjednek. A fejlesztések zöme nem publikus, a Google nem is teszteli nyilvánosan prototípusát, mely piaci várakozások szerint 2021-től lesz elérhető, akárcsak a General Motors verziója. Az önvezető járművek piaca nem szorítkozik a személyautókra – a közösségi fuvarozó Uber augusztusban bejelentette, hogy megvásárolja egy, a tehergépjárművek önvezető rendszereket telepítő startupot, az Otto-t. A tesztfuvarra is sor került már – a kamion 50 ezer doboz Budweiser sört szállított az Egyesült Államokban.
Elfogadták a METÁR-t
Többéves előkészítés után idén júniusban elkészült a METÁR végleges verziója. Az új rendszer lényege, hogy a villamos energiát termelők a piacon értékesítik az áramot, támogatáshoz versenyeztetés után juthatnak, amit a piaci áron felül fizetett felárként, úgynevezett prémiumárként kell kifizetni. A versenyeztetés csak az 1 megawatt feletti kapacitású erőműveknél marad meg, prémium típusú támogatásként. A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatási rendszer átalakítására az uniós előírások miatt is szükség volt, azonban a tervezett 2017. január elsejei indulásra nem kerül sor. Az elhúzódó előkészítés miatt, s mivel az unió sem hagyta jóvá a teljes változatot, januártól egy szűkített tartalmú verzió lesz elérhető, melyben a pályázható keret és a támogatások mértéke is alacsonyabb. Bár a METÁR az unós elvek mentén egy versenyeztetéssel és a piaci elvek alapján működő rendszer alapjait kívánja lefektetni, többen szkeptikusok vele kapcsolatban. Több szakértő, cég szerint a hazai megújulók piacán nem hoz nagymértékű áttörést, Csalódottak a szélenergia hívei, mivel nem csupán a METÁR nehezíti meg új szérerőművek telepítését, hanem több új jogszabály is.
Új stratégiát jelentett be a Mol és az MVM
A két legjelentősebb hazai energiavállalat, a MOL és az MVM Csoport is új, középtávú stratégiát mutatott be idén. A stratégiák célja, hogy alkalmazkodjanak a globális és régiós energiapiacokon történő változásokhoz. A kapcsolt piacok, a decentralizálódás irányába indult hálózat és a az új belépők megjelenése miatt a villamosenergia-piacon kiéleződik a verseny. Az MVM ezekre az értéklánc minél nagyobb részében történő jelenléttel válaszol, hogy költségeit optimalizálja. A cég régiós terjeszkedéssel próbálja helyzetét stabilizálni, az innovatív technológiákhoz pedig partnerségek, és saját inkubációs társasága révén fér hozzá. A MOL-csoport átalakítja downstream üzletágát, nagyobb hangsúlyt fektet az üzemanyag mellett egyéb petrolkémiai termékek előállítására. A következő 15 évben mintegy 4,5 milliárd dollárt szán fejlesztésekre. A cég megreformálja kiskereskedelmi üzletágát is, nagyobb figyelmet kíván fordítani az ügyfelek igényeire, szolgáltatásokra. Az optimalizáció a kutatás-kitermelési (upstream) szegmensben is folyamatos, a meglévő mezőik hatékonyságának javításával párhuzamosan új olajmezők kutatása is folyik.
Végh Zsófia
